Románia csak a kezdet? – Amerikai csapatkivonások várhatók Bulgáriából, Szlovákiából és Magyarországról
Donald Trump kormányzatának tisztviselői közölték szövetségeseikkel, hogy a romániai amerikai haderő csökkentése csak az első lépés, és már december közepétől további kivonások várhatók Bulgáriában, Magyarországon és Szlovákiában is – számolt be a Kyiv Post, amely először jelentette a romániai csapatkivonásokat.
A Stars and Stripes értesülései szerint mintegy 3 000 katonát vonnak ki Romániából, Bulgáriából, Magyarországról és Szlovákiából – írja a News.ro.
A Trump-adminisztráció ismét próbára teszi az euroatlanti szövetség türelmét, mivel diszkréten figyelmeztetett több európai fővárost arra, hogy a következő hónapban mérsékelt mértékben csökkenteni kívánja az amerikai erők létszámát Kelet-Európában – olyan lépésről van szó, amely máris bírálatokat váltott ki az amerikai Kongresszusban, és újabb kérdéseket vet fel Washington hosszú távú elkötelezettségével kapcsolatban a NATO keleti szárnya iránt – kommentálja a Kyiv Post.
A romániai dandár kivonása – az átalakítás első lépése
Miközben nő a felháborodás az Egyesült Államok romániai rotációs dandárjának kivonásával kapcsolatban, több forrás is azt nyilatkozta a Kyiv Post-nak, hogy ez az átalakítás csupán az első lépés.
A kormányzati tisztviselők szövetségeseiknek jelezték, hogy a romániai csapatcsökkentés az „első fázis”, amelyet újabb kivonások követnek Bulgáriában, Magyarországon és Szlovákiában december közepétől – olyan menetrend ez, amely aggodalmat kelt a NATO-diplomaták körében, akik igyekeznek felmérni, mit jelent mindez a szövetség legsebezhetőbb frontvonalának elrettentő képessége szempontjából – jegyzi meg a lap.
Két, az Egyesült Államok és az európai partnerek közötti egyeztetéseket ismerő nyugati tisztviselő elmondta, hogy a Pentagon mérsékelt haderőcsökkentést fontolgat, részben azért, mert az európai szárazföldi hadseregeket jelenleg jobban felkészültnek tartják, mint korábban – ezért egy korlátozott amerikai jelenlét-újratervezés „megfelelő” lehet.
A névtelenséget kérő tisztviselők hozzátették: a szövetségeseket tájékoztatták arról, hogy jövőre is várhatók újabb kiigazítások, amikor lezárulnak a jelenlegi rotációs bevetések.
Egy amerikai diplomáciai dokumentum a Romániát, Bulgáriát, Magyarországot és Szlovákiát érintő csapatcsökkentéseket „marginálisnak”, vagyis csekély mértékűnek nevezte.
Az aggodó szövetségesek megnyugtatására a kormányzati tisztviselők hangsúlyozták, hogy a Lengyelországban és a balti államokban állomásozó amerikai erők száma változatlan marad – ezek a NATO keleti szárnyának legmegerősítettebb pozíciói.
A hivatalos közlemények kiemelték e térségek stabil védelmi kiadásait és szoros együttműködését az amerikai haderővel, hangsúlyozva, hogy Washington elkötelezettsége a NATO mellett továbbra is szilárd.
Reakciók az Egyesült Államok Kongresszusában
A bejelentés mind a demokraták, mind a republikánusok részéről egyre erősödő bírálatokat váltott ki a Romániával kapcsolatos eredeti döntés miatt, mindkét oldal arra figyelmeztetve, hogy ez a lépés Moszkvát bátoríthatja, és alááshatja a szövetség egységét.
Csütörtökön Mike Turner ohiói republikánus képviselő, az amerikai delegáció vezetője a NATO Parlamenti Közgyűlésében, „mély aggodalmának” adott hangot a csapatcsökkentés miatt egy olyan országban, amely a NATO frontvonalán helyezkedik el.
Kiemelte az „erős és határozott amerikai katonai jelenlét” szükségességét Európában, különösen most, amikor Oroszország továbbra is agresszív magatartást tanúsít.
A kongresszusi képviselő összefüggést látott az amerikai csapatkivonás és Oroszország közelmúltbeli provokációi között, megemlítve az orosz légierő szándékos berepüléseit a keleti szárny országainak légterébe, mint Moszkva terjeszkedési törekvéseinek újabb bizonyítékát.
CSAK SAJÁT
.jpg)
