A számvevőszék a fejlesztési minisztériumnál végzett auditja alapján azt javasolja,  indítsanak egy átfogó elemzést és jogszabályi reformot a helyi önkormányzatok pénzügyi autonómiájának megerősítése, valamint a helyi közigazgatási struktúrák a közösségek igényeihez való igazítása érdekében.

A vizsgálat során teljesítményauditot végeztek a romániai kisvárosok és községek szervezeti és működési módjáról, figyelembe véve az ellátott lakosságot és a nyújtott szolgáltatásokat., idézi az intézmény pénteki közleményét az Agerpres hírügynökség.

Az audit célja annak értékelése volt, hogy a községek és kisvárosok mennyire képesek megfelelni a jogszabályi előírásoknak, hogyan kezelik a rendelkezésre álló erőforrásokat, és milyen mértékben nyújtanak közszolgáltatásokat a lakosságnak. A vizsgált időszak 2021–2023 volt, az audit 2024 áprilisa és novembere között zajlott. A jelentés felhívja a figyelmet Románia közigazgatási-területi és demográfiai sajátosságaira, amelyeket figyelembe kell venni a közpolitikai intézkedések kialakításakor, és integrált megközelítést javasol, amely ötvözi a demográfiai alakulást és a gazdasági, társadalmi fejlesztést, hogy minden térség potenciálját kiaknázzák, és az ország egészének harmonikus fejlődését biztosítsák.

Az audit rávilágít arra is, hogy a lényeges közszolgáltatásokhoz való hozzáférés az életminőség és a társadalmi jólét kritikus eleme. Romániában továbbra is jelentős különbségek mutatkoznak a városok és községek között az egészségügyi, oktatási és alapvető közműszolgáltatásokhoz való hozzáférésben. A falvak 12%-ában nincs háziorvosi rendelő, 50%-ukban nincs fogorvosi rendelő, és 24%-ukban nincs gyógyszertár. A kis lélekszámú települések különösen hátrányos helyzetben vannak a vízellátás, a csatornázás és a tömegközlekedés terén.

Bár a település lakosságának növekedésével javul az elérhetőség, a vidéki szolgáltatások még mindig elmaradnak a városokétól, ami egyértelműen alátámasztja a beruházások és közpolitikai intézkedések szükségességét az egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében.

Kapcsolódó

Közigazgatás az abszurditás jegyében: az 52 ezer lakosú falutól az 1372 lakosú városig

Van olyan erdélyi falu, ahol többen élnek, mint három megyei jogú városban együttvéve, s olyan község is, ahol 11 lakosra jut egy fizetett önkormányzati alkalmazott.  

közigazgatási reform közigazgatás Szászfenes falu város

Az audit arra mutatott rá, hogy a jelenlegi jogi keret nem biztosítja a helyi közigazgatás hatékony átszervezéséhez szükséges eszközöket, és egy település adminisztratív státuszának megváltoztatása nehézkes, ritkán sikeres. Az elmúlt években több próbálkozás történt városok községgé visszaminősítésére, illetve községek városokkal történő egyesítésére, de a legtöbb nem járt sikerrel a referendumi törvény feltételeinek be nem tartása miatt. A törvény szerint a városoknak minimum 10 000 lakosra van szükségük, míg a községek esetében ez az alsó határ 1 500 fő. 2023-ban 119 város nem érte el a 10 000 fős lélekszámot, ami a 216 város 55%-át jelenti, miközben 432 község (a községek 15%-a) nem felelt meg a lélekszám-kritériumnak. A Számvevőszék hangsúlyozza, hogy a törvényi előírások és a valós demográfiai helyzet között jelentős eltérés van, és sok település nem felelne meg jelenlegi kategóriájának, ha a demográfiai kritériumok alapján vizsgálnák.

A pénzügyi autonómia és az erőforrás-kezelés terén az audit kiemeli, hogy 2023-ban a községek mindössze 27%-a, a kisvárosoknak pedig 34%-a tudta 50%-nál nagyobb arányban saját bevételből finanszírozni működését, bár a saját bevételekből történő finanszírozás képessége 2021–2023 között folyamatosan javult, főként a községek esetében. Az alkalmazotti kiadások magas aránya szintén korlátozhatja a fejlesztési lehetőségeket: 2023-ban a községek csupán 31%-a tudta fedezni a személyi kiadásokat saját bevételeiből, szemben a 2022-es 52%-kal és 2021-es 44%-kal, míg a kisvárosok esetében ez az arány 76% volt 2023-ban, szemben a 2022-es 85%-kal és a 2021-es 81%-kal.
A személyi költségek terén további kihívást jelent, hogy a községek nehezebben vonzanak szakembereket, mint a városok vagy a megyei tanácsok.

A számvevőszék szerint a lakosság száma meghatározó az önkormányzatok pénzügyi erőforrásainak kezelésében. Ugyanakkor a központi költségvetéstől való függés és a saját bevételek beszedésének nehézségei komoly kihívást jelentenek, bár a költségvetések kiegyensúlyozása rövid távon segít, hosszú távon csökkentheti a pénzügyi autonómiát és a fejlesztési lehetőségeket.