Elfogadta hétfőn este a képviselőház az új nyugdíjtörvény tervezetét. A kormány jogszabályjavaslatát 199 képviselő támogatta, 39-en elutasították, 17-en tartózkodtak a szavazáskor.

Az új nyugdíjtörvény tervezetét módosításokkal fogadta el hétfőn a képviselőház munkaügyi bizottsága. A bizottság jelentése hangsúlyozza, hogy a tervezet célja egy pénzügyileg fenntartható nyugdíjrendszer jogi keretének a megvalósítása. A jogszabályjavaslat a hozzájárulás elvén nyugszik, és a gazdasági realitáshoz igazodó indexálási mechanizmust ír elő.

A tervezet szerint 2024. január elsejétől 13,8 százalékkal 1785 lejről 2032 lejre nő a nyugdíjpont értéke, 2024. szeptember elsejétől pedig ismét nőni fognak a nyugdíjak az új képlet szerinti újraszámolás nyomán.

A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a nyugdíjjogosultságot legalább 15 év járulékfizetés után lehet megszerezni, de ebbe az időszakba nem számítják bele a nem járulékfizetéses időszakokat (egyetemi tanulmányok, katonai szolgálat, betegszabadság, munkanélküliség, kitoloncolás, börtön vagy politikai fogva tartás ideje). Ugyanakkor a nők nyugdíjkorhatára 2035-ig fokozatosan eléri a férfiakét, és 65 év lesz.

A képviselőház munkaügyi bizottságában elfogadott módosítás szerint különleges munkakörülményeknek megfelelő nyugdíjra jogosultak a széntüzelésű erőművek villamosenergia-termelő egységeiben, illetve a villamosenergia-termelési folyamatban vagy a szénbányászatban közvetlenül részt vevő dolgozók.

A tervezet azt is előírja, hogy a külföldön élő román állampolgárságú nyugdíjasoknak életbenléti igazolást kell aláírniuk az illető ország hatóságai előtt.

A szenátus múlt héten fogadta el a tervezetet, amelynek hatályba lépése esetén jövőre 4,7 millió érintett nyugdíját számolják újra. A képviselőház döntő házként szavazott róla.

Honnan lesz rá pénz?

Amint a Maszolon megírtuk, az új nyugdíjtörvénnyel az alapvető gond az, hogy nincs rá pénzügyi fedezet, mondja Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) adjunktusa. „Ezt a tervezetet úgy terjesztették be, hogy nem volt mögötte számítás, a Pénzügyminisztérium nem támasztotta alá, hogyan lehet finanszírozni” – nyilatkozta a közgazdász szakember.

Jelen pillanatban azt sem lehet tudni, hogy a 40 százalékos átlagos emelés mekkora pluszkiadást jelent majd az állam számára. Daniel Baciu, az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) elnöke november 14-én azt nyilatkozta, hogy 2024-ben 25 milliárd lej lesz az új nyugdíjtörvény költségvetési vonzata. Ez az összeg ugyanakkor nem egy illetékes szájából hangzott el, azt a pénzügyi tárca nem erősítette meg.

A CNPP adatai szerint októberben 2008 lej volt a romániai átlagnyugdíj, a nyugdíjasok száma pedig 4,6 millió. Októberben a CNPP 9,245 milliárd lej értékben folyósított nyugdíjakat, ami egy teljes évre vetítve közel 111 milliárd lejt tesz ki. Ennek az összegnek a 40 százaléka 44 milliárd lej.

Ugyanakkor a hazai bérek dinamikusan emelkednek, azzal párhuzamosan pedig a befizetett nyugdíjbiztosítási hozzájárulás is. Ezt azonban részben ellensúlyozni fogja, hogy 2024 január 1-től 1 százalékponttal, 21,25 százalékról 20,25 százalékra csökken a bruttó bér aránya, amit a nyugdíjrendszer egyes pillérébe kell befizetni, a felszabaduló összeg a kettes pillérbe kerül.Fotó: Kiss GáborFotó: Kiss Gábor

Az economedia.ro számításai szerint ez 4 milliárd lejjel fogja csökkenteni a CNPP bevételeit, a nyugdíjemelés pedig összességében 34 milliárd lejes plusz terhet ró majd 2024-ben a költségvetésre.

Ha nem ezt, hanem a 25 milliárdos értéket fogadjuk el valósnak, akkor is óriási terhet jelent majd az államháztartás számára. „Nem látom a fedezetét, nem véletlen, hogy a Pénzügyminisztérium nem mutatott be számításokat” – mondja Králik, hozzátéve, hogy ugyanezt mondja a Költségvetési Tanács és a Román Nemzeti Bank (BNR) is.