Negyven százalékos nyugdíjemeléssel nyernék el az idős szavazók kegyeit a kormánykoalíció pártjai, elsősorban a PSD. A gond csak az, hogy miközben Ciolacuék osztják a pénzt, az államkassza üres.

Heves vitákat gerjesztett a napokban elfogadott új nyugdíjtörvény, melyet nem csak az ellenzéki pártok, hanem számos független pénzügyi elemző is keményen kritizált. A kritikák lényege az volt, hogy a kormány nemlétező pénzt oszt szét. A kutyafuttában, érdemi parlamenti vita lehetősége nélkül megszavazott jogszabály 2024-re 40 százalékos átlagos nyugdíjemelést ír elő.

Honnan lesz rá pénz?

Az új nyugdíjtörvénnyel az alapvető gond az, hogy nincs rá pénzügyi fedezet, mondja Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) adjunktusa. „Ezt a tervezetet úgy terjesztették be, hogy nem volt mögötte számítás, a Pénzügyminisztérium nem támasztotta alá, hogyan lehet finanszírozni” – nyilatkozta a közgazdász szakember.

Jelen pillanatban azt sem lehet tudni, hogy a 40 százalékos átlagos emelés mekkora pluszkiadást jelent majd az állam számára. Daniel Baciu, az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) elnöke november 14-én azt nyilatkozta, hogy 2024-ben 25 milliárd lej lesz az új nyugdíjtörvény költségvetési vonzata. Ez az összeg ugyanakkor nem egy illetékes szájából hangzott el, azt a pénzügyi tárca nem erősítette meg.

A CNPP adatai szerint októberben 2008 lej volt a romániai átlagnyugdíj, a nyugdíjasok száma pedig 4,6 millió. Októberben a CNPP 9,245 milliárd lej értékben folyósított nyugdíjakat, ami egy teljes évre vetítve közel 111 milliárd lejt tesz ki. Ennek az összegnek a 40 százaléka 44 milliárd lej.

Ugyanakkor a hazai bérek dinamikusan emelkednek, azzal párhuzamosan pedig a befizetett nyugdíjbiztosítási hozzájárulás is. Ezt azonban részben ellensúlyozni fogja, hogy 2024 január 1-től 1 százalékponttal, 21,25 százalékról 20,25 százalékra csökken a bruttó bér aránya, amit a nyugdíjrendszer egyes pillérébe kell befizetni, a felszabaduló összeg a kettes pillérbe kerül.

Az economedia.ro számításai szerint ez 4 milliárd lejjel fogja csökkenteni a CNPP bevételeit, a nyugdíjemelés pedig összességében 34 milliárd lejes plusz terhet ró majd 2024-ben a költségvetésre.

Ha nem ezt, hanem a 25 milliárdos értéket fogadjuk el valósnak, akkor is óriási terhet jelent majd az államháztartás számára. „Nem látom a fedezetét, nem véletlen, hogy a Pénzügyminisztérium nem mutatott be számításokat” – mondja Králik, hozzátéve, hogy ugyanezt mondja a Költségvetési Tanács és a Román Nemzeti Bank (BNR) is.

Tömködik a réseket

Hogy mit jelent Románia államháztartása számára a 25 milliárd lej, a PKE oktatója így illusztrálja: ez az idei költségvetésim kiadások 4 százalékának felel meg, az idei, becsült GDP-nek pedig az 1,7 százalékával egyenlő. Vagyis jövőre a 40 százalékos nyugdíjemelés hozzávetőleg 1,7 százalékkal növeli majd a deficitet, miközben jelenleg a kormány azon kínlódik, nehogy 0,1-0,2 százalékkal túllépjük az év közben 4,4 százalékról 5,7 százalékra emelt deficitcélt.

„Már most óriási problémák vannak, a kormány tömködni próbálja a réseket” – mondja Králik Lóránd. Véleménye szerint az új nyugdíjtörvénnyel nagy az esélye annak, hogy jövőre ne kapjuk meg az uniós pénzeket, melyek már idén is veszélyben vannak a túlköltekezés, az elszabadult költségvetési deficit miatt.

Hasonló véleményen van Florin Cîțu, korábbi PNL-s kormányfő és pénzügyminiszter. „Ciolacunak ez a törvénye a biztosíték arra, hogy elbukjuk az országos helyreállítási tervet, és hogy Romániát visszaminősítsék a JUNK (a nemzetközi hitelminősítők által befektetésre nem ajánlott kategóriába – szerk. megj.) kategóriába. (…) Ezt a törvényt nem lehet gyakorlatba ültetni. Ez csupán a Romániát foglyul ejtő szocialisták választási ígérete” – írta a Facebookon a szakma által jó gazdasági-pénzügyi szakembernek tartott Cîțu.

Demagógia a felsőfokon

Az új nyugdíjtörvény tervezetével kapcsolatban a Pénzügyminisztériumnak is komoly fenntartásai voltak, 2024-re 5,5 százalékos, 2025-re pedig 6,1 százalékos költségvetési hiányt prognosztizált. Ezek a kritikus hangok a koalíción belüli egyeztetések nyomán elnémultak.

Egyértelmű, hogy a 40 százalékos nyugdíjemelés a PSD ötlete volt, s szoros kapcssolatban áll a 2024-es választásokkal, a nyugdíjasok ugyanis a nagyobbik kormánypárt szavazótáborán belül jelentős súllyal bírnak. A szociáldemokraták mostanáig érzelmi húrok pengetésére és demagóg szólamokra szorítkoztak az új jogszabály kapcsán, annak életképességét illetően egyetlen gazdasági-pénzügyi érvet sem hoztak fel. Marcel Ciolacu kijelentésének, miszerint „amikor a nyugdíjasokról van szó, nem létezik olyan, hogy nem akarom, vagy nem tudom” helye volna egy kezdő populista politikusoknak szóló kézikönyvben, s egy olyan országban, ahol a dolgozók kb. negyede 2079 lej minimálbért keres, nehezen értelmezhető másként, mint népbutítás, az a mondás is, hogy „embertelen az 1980 lejes átlagnyugdíj.”

Idén a CNPP bevételei 30 milliárd lejjel maradtak el a kifizetett nyugdíjak összegétől, ennyit kell tehát bepótolni a központi költségvetésből, írja a romania.europalibera.ro. Népszerű, s ugyanakkor minden alapot nélkülöző gyakori érv, hogy lenne elég pénz a nyugdíjakra, ha megszüntetnék a különnyugdíjakat. A valóság az, hogy a különnyugdíjak idén 12,4 milliárd lejbe kerülnek, amiből 11 milliárd a katonák, rendőrök és csendőrök részben befizetésen alapuló juttatása. Ha január 1-től mindenki kizárólag a befizetései alapján járó nyugdíjat kapná, az csak néhány milliárd lejes megtakarítást jelentene az államkassza számára.