Románia biztonsági környezetének romlásával, az ukrajnai háború elhúzódásával, s az év végi amerikai elnökválasztások kétesélyes kimenetelével magyarázta a Maszolnak nyilatkozó szakértő, azt, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) példátlanul pozitív módon számolt be a magyar-román kapcsolatok alakulásáról. Barabás T. János megjegyezte: Magyarország támogatja Klaus Iohannis NATO-főtitkári jelöltségét, a teljes jogú román Schengen-tagságot és Moldova EU-integrációját is.    

A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) múlt héten közölt 2023-as jelentése meglepően hangsúlyos részt szán a magyar-román viszonynak. Ennél is meglepőbb, hogy az alkotmány szerint az ország külpolitikai- és biztonsági stratégiáját meghatározó testület előrelépést jelez kétoldalú kapcsolatokban. A dokumentum dicséri a kétoldalú kapcsolatok alakulását, pozitív párbeszédről és konkrét közös projektekről beszél. 

Mivel magyarázható ez a változás, valóban előrelépés történt-e a magyar-román viszonyban? - kérdeztük Barabás T. Jánost, a budapesti Magyar Külügyi Intézet vezető elemzőjét. Szerinte a változás fő oka Románia biztonsági környezetének rosszabbodása, az ukrajnai háború elhúzódása, amit bonyolít az év végi amerikai elnökválasztások kétesélyes kimenetele. 

„Bukarest tisztában van Donald Trump és Orbán Viktor jó viszonyával, és politikailag nyitott akar maradni az Egyesült Államok és az Európai Parlament várható politikai jobbratolódása esetén. A román politikai elit képes hosszútávon tervezni, és az elkötelezett együttműködést választja Magyarországgal kapcsolatban, szemben egyes nyugati politikai divatokkal, amelyek hajlamosak a valóságtól elszakadt ideológiai háborúvá degradálni a nemzetközi politikát” - mondta a kolozsvári származású szakértő. 

Úgy véli, a román fél sebezhetőbbnek tartja biztonságát a választási szuperévben, ráadásul a Moldova Köztársaságban is elnökválasztás lesz ősszel, és az orosz hibrid hadviselés felfutása várható a térségében. „Románia tapasztalja, hogy Bulgáriában komoly belpolitikai lebénulást eredményezett az orosz propaganda. Mindez egy stabilitást homloktérbe helyező szomszédságpolitika alakítására ösztökéli Bukarestet. Ez mellesleg azt jelenti, hogy politikai álláspontjait is hatékonyabban szeretné közvetíteni, és lát békés, civilizált megoldást a vitás témákra, így a magyar állam gazdasági jelenlétére Erdélyben” - fogalmazott Barabás T. János. Mint mondta, az ilyen politikai nyitás a titkosszolgálatok megfelelő támogatásával zajlik. „A Román Hírszerző Szolgálat tehát javuló módon menedzselhetőnek tartja a magyar témát” - tette hozzá.

Arról is megkérdeztük az elemzőt, hogy szerepe lehet-e a magyar-román viszony Bukarest által hivatalosan is elismert javulásában annak, hogy Magyarország Mark Ruttéval szemben inkább Klaus Iohannis jelöltségét támogatja a NATO-főtitkári pozícióra, s milyen esélyei vannak a román elnöknek. Barabás T János arra emlékeztetett, a NATO-főtitkár választásában megkerülhetetlen Egyesült Államok, utóbbi pedig a holland politikust támogatja. 

„De maga a jelölés is hasznos Romániának, mert presztízsnövekedést jelent, és várható politikai előnyei is lesznek, hiszen például az amerikai törvényhozók ezek után inkább figyelembe veszik véleményét. Magyarország Iohannist támogatja, elsősorban azért, mert a régió befolyását szeretné erősíteni a NATO-ban. Ezen az ügyön túlmenően Magyarország látványosan támogatja Románia Schengen-tagságát, és a Moldova Köztársaság EU-integrációját is” - mondta a szakértő.