A 10. magyar–román konferenciát szervezi meg pénteken Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezetője a sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón rámutatott: egyrészt a hiányérzet hívta életre az eseményt, amelyre az elmúlt évtizedekben voltak kísérletek, másrészt folyamatosan szükség van az intézmények és a civil szervezetek közötti magyar–román párbeszédre. A rendezvényen szinkrontolmácsot is biztosítanak és a beszélgetéseket az EMNT Facebook-oldalán online közvetítik, számolt be Sándor Krisztina.   

A kürtőskalácstól a normalitásig, avagy miről szól(jon) az együttélés? című eseményre pénteken 15 órától a sepsiszentgyörgyi könyvtár Gábor Áron termébe várják az érdeklődőket. Jelen lesz Tőkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Marius Ghilezean publicista, Sabin Gherman vlogger, Péntek János, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke és Bakk Miklós politológus, akik Farkas Réka újságíró által moderált beszélgetésben elemzik, hogyan alakult a két nemzeti közösség közti párbeszéd az elmúlt évtizedben.

A második panelben Szigeti Enikő a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) képviselője, Árus Zsolt a Székely Figyelő Alapítvány elnöke és Ilie Muscalu háromszéki állatorvos vitatják meg a nyelvtörvény gyakorlati alkalmazását. Sándor Krisztina szerint erre a beszélgetésre meghívták a kürtőskalács felirat letakarása ügyében elhíresült Cătălin Chereches nagybányai polgármestert is, aki azt ígérte, hogy a nagybányai városháza egyik képviselője védi majd meg az álláspontját.

Sándor Krisztina arról számolt be, hogy magyar–román párbeszéd témában nehéz megszólítani a román véleményformálókat, közéleti személyiségeket és politikusokat, mert kevesen vállalják, hogy nyilvánosság előtt beszélnek olyan kényes kérdésekről vagy tabutémákról, mint Székelyföld autonómiája vagy a nyelvtörvény. Az EMNT ügyvezető elnöke arról is beszámolt, hogy bár az üzleti szféra nyitott a kétnyelvűség alkalmazására, de folyamatosan emlékeztetni kell őket erre, mert nem tartják magukra nézve kötelezőnek a nyelvtörvényt.