Hogyan alakul a magyarság aránya, miután sok román nemzetiségű elvándorolt Szatmár megyéből?
Szatmár megyében az idei népszámlálás számos fontos kérdésre ad választ: például arra, hogy a magyar lakosság aránya megmarad-e egyharmad fölött, vagy éppen nő a számarányuk. Ismerve a folyamatot, miszerint a románságból – elsősorban az Avas vidékéről – sokan külföldön vállalnak munkát és a megélhetés mellett új életre is lelnek külföldön, érdekes adatokra számíthatunk.
Kérdés az is, hogy a megye városaiban hogyan alakul az arány, hiszen jelen pillanatban a magyar nemzetiségűek számaránya 40 százalék Szatmárnémetiben, Nagykároly pedig magyar többségű.
Szatmár megyében a tíz évvel ezelőtti népszámlálási adatok szerint a legtöbb magyar Szatmárnémetiben (39 ezer) és Nagykárolyban (12 ezer) élt. De viszonylag magas volt a létszámuk Sárköz (3600) és Tasnád (2800) városában is 2011-ben. A legnagyobb magyarlakta városokban csökkent a magyarok létszáma 2002 és 2011 között: Szatmáron 14 százalékkal, 45 ezerről 38,7 ezer főre; míg Nagykárolyban 8 százalékkal, 12,6 ezerről 11,6 ezer főre. Érdekesség, habár Nagykárolyban csökkent a magyarok száma 2002 és 2011 között, 12,6 ezerről 11,6 ezer főre, a város lakosságán belüli arányuk növekedett: 55 százalékról 56 százalékra.
A tíz évvel ezelőtti népszámlálási eredmények tükrében pedig egy igazán izgalmas kérdésre is választ kaphatunk: akkor ugyanis Erdőd városában a lakosság 19 százaléka vallotta magát magyarnak, de 40 százalék vallotta magát magyar anyanyelvűnek! Kérdés tehát, hogyan alakul ez az arány, és hogy a magyar lakosságnak sikerül-e elérnie a 20 százalékot Erdődön.
A lakosság számarányának változása nem ritka, ha az előző népszámlálás adatait nézzük, amiből kiderül: 2002 és 2011 között három településen csökkent a magyarok aránya 20 százalék alá (miközben 2002-ben 20 százalék fölött volt): Turcfürdőn, Gilvácson és Sándorfaluban. Ugyanakkor három településen növekedett a magyarok aránya 20 százalék fölé (miközben 2002-ben nem érte el az arányuk a 20 százalékot): a magyar határ melletti Reszegén és Újkálmándon, illetve Gombáserdőn.
„Időnként mint közösség tükröt kell tartanunk magunk elé, a népszámlálás pedig ilyen tükör. És ha nem akarunk torzképet viszontlátni, akkor a saját kezünkben van a megoldás. Ha mindenki kihasználja az önkitöltés lehetőségét, akkor tiszta képet kapunk a közösségünkről. Ellenkező esetben torz kép alakul ki, olyan, amilyet sokan látni szeretnének az erdélyi magyarságról. Ezért kérek mindenkit, hogy akit csak tudnak, értesítsenek a népszámlálás ezen szakaszáról és az önkitöltés fontosságáról. Személyes tapasztalatból tudom, hogy ez mintegy negyedórás elfoglaltság, de ha valaki nem boldogul a digitális világban, bátran kérhet segítséget az összeíró pontokon vagy akár az RMDSZ-nél is. Jó tudni, hogy a most elért számok a következő 10 évben nagy befolyásoló tényezők lesznek, akár kisebbségi jogokról, akár pályázati lehetőségekről beszélünk” – nyilatkozta a Maszolnak Pataki Csaba megyei RMDSZ-elnök, a Szatmár Megyei Tanács elnöke.
Az önkitöltés lehetőségét Szatmár megyében széles körben népszerűsítették, ennek hatása pedig úgy tűnik, érzékelhető, bár az eredményeket nem lehet összehasonlítani a 2011-es népszámlálással, ugyanis akkor nem volt lehetőség „első fázisra”. Ha jóslatokba kell bocsátkozni Szatmár megye kapcsán, nagy valószínűséggel a magyarság aránya marad egyharmad az összlakossághoz viszonyítva.
Szatmár megyében a magyar nemzetiségűek aránya 34,4 százalék volt 2011-ben. Szatmár azon megyék közé tartozik, ahol a magyarság aránya 1992 óta lényegében változatlan: ekkor 35 százalék volt, 2002-ben pedig 35,2 százalék. Habár a magyarok aránya alig változott 1992 és 2011 között, a létszámuk folyamatosan csökkent. 1992-ben 140 ezer fő vallotta magát magyarnak, 2002-ben már csak 129 ezer, míg 2011-ben ennél is jóval kevesebben, 118 ezer fő. A megye 229 településéből 102-ben a magyarok aránya magasabb volt, mint 20 százalék 1992-ben. 2002-ben 105-ön érte el a magyarok aránya a 20 százalékot, míg 2011-ben 104 településen.
A népszámlálás egyébként a Szatmár megyei német lakosságról is új képet ad majd. 2011-ben Szatmár megyében volt a legmagasabb a német nemzetiségűek aránya az erdélyi megyék között, igaz, ez is alig 1,5 százalékot, 5000 főt takar. 2002-ben alacsonyabb volt a létszámuk (4810 fő) és arányuk is (1,3 százalék), de 1992-ben jóval magasabb: Szatmár megye akkori lakosságának 3,6 százaléka vallotta magát német nemzetiségűnek, 14 ezer fő. És 1992-ben ez az arány csak a harmadik legmagasabb volt, hiszen megelőzte Szeben és Temes megye is, ahol a német nemzetiségűek aránya 3,8 százalék volt ekkor.
Szatmár megye 231 településéből 197-ben éltek magyarok 2011-ben. Igaz, 58 településen kevesebb mint 10 magyar élt. 1992-ben csak 187 településen éltek magyarok.
CSAK SAJÁT