Hunyad megyében a magyarok aránya a harmadik legalacsonyabb volt Erdélyben a 2011-es népszámlálás adatai szerint: a megye lakosságának 4,1 százaléka vallotta magát magyarnak, 17 ezer fő. Míg 2002-ben arányuk 5,2 százalék volt és létszámuk 25 ezer, addig 1992-ben arányuk 6,2 százalék és létszámuk közel 34 ezer volt. A közösség megmaradásban fontos szerepet játszik az, hogy több településen is van magyar nyelvű elemi vagy általános iskolai oktatás, illetve Déván működik a megye egyetlen magyar középiskolája. A Hunyad megyei magyarok törekednek arra, hogy rendszeressé vált kulturális rendezvényeik révén is megmaradásukat erősítsék.

Az erdélyi megyék közül a legtöbb város Hunyad megyében van: összesen 14 város található itt, ezek közül hét municípium: Déva, Vajdahunyad, Brád, Szászváros, Petrozsény, Vulkán, Lupény. A legtöbb magyar közülük Déván (3943 fő), Vajdahunyadon (2608 fő) és Petrozsényban (2463 fő) élt 2011-ben. Ők a városok népességének alig 5-7 százalékát tették ki. Hunyad megyében tehát Déva városában élt a legtöbb magyar 2011-ben, a város 6,7 százaléka, ám mind a létszámuk, mind az arányuk csökkent az elmúlt 30 évben. Míg 2002-ben 5022 magyar élt Déván, addig 1992-ben 6426 fő. 2002-ben a város népességének 7,6 százaléka, 1992-ben pedig 8,4 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek.

„Reményeink szerint van még közel 4000 magyar Déván, itt van megyei szinten a legnépesebb magyar közösség. Déván van magyar középiskola és itt a legjobb a megélhetési lehetőség. Petrozsényban már sokkal kényesebb a helyzet, hiszen a bányák bezárása miatt a magyarság száma nagyot csökkenhetett az elmúlt évtizedben” – tájékoztatott Kémenes Edina, a Népszámlálás.ro megyei koordinátora.

A vasipar és a szénbányászat visszaszorulása hozzájárult a csökkenéshez

Bár az aktuális számok még nem ismertek, Kémenes Edina szerint az elmúlt tíz évben is bizonyára csökkent a magyarok száma. „Ahhoz, hogy megértsük a számok csökkenését, vissza kell tekintenünk a kommunizmus időszakára. A hetvenes években Hunyad megyében nagy iparosodási hullám ment végbe, amelynek következtében sok magyar érkezett a Szilágyságból, Székelyföldről és különösen a Sóvidékről. Ezek az emberek nagyrészt a vajdahunyadi kohászatban vagy a Zsil-völgyi bányáknál vállaltak munkát, ez a megye elvárosiasodásához vezetett. A rendszerváltást követően sorban bezárták a bányákat, a kohászat megszűnt, és ezzel a munkahelyek száma is csökkent – így pedig az emberek elveszítették állásaikat és ennek következményeként nagyon sokan visszatértek szülőföldjükre. A létszám jól láthatóan óriásit csökkent, viszont az idei népszámlálás esélyt ad arra, hogy megmutassuk: Hunyad megyében a nehézségek ellenére is még mindig vannak magyarok” – mutatott rá a Népszámlálás.ro koordinátora.  

Hunyad megye városai közül hatban élt több mint 1000 magyar 2011-ben: Déván, Vajdahunyadon, Petrozsényban, Lupényban, Vulkánban és Petrillában, illetve Csernakeresztúr faluban 736 fő. Amint Kémenes Edinától megtudtuk, Csernakeresztúr infrastrukturális és gazdasági téren is sokat fejlődött az utóbbi években. Adminisztratív szempontból Dévához tartozik, így a megyeszékhely fejlődése elősegíti a település fejlődését is. Az ott élő bukovinai székelyek óvják a hagyományaikat és a fejlődő faluturizmusnak köszönhetően az ide érkezőknek meg is mutatják azokat – tette hozzá.

A 2002-ben legalább 100 magyar nemzetiségű lakost számláló 21 település mindegyikében csökkent a magyarok száma és aránya. Közel ezerrel csökkent számuk 2002 és 2011 között Petrozsényban (-1347 fő), Lupényban (-1296 fő), Vajdahunyadon (-1150 fő), Déván (-1079 fő) és Vulkánban (-953 fő). Ezekben a városokban a magyarok aránya azonban „csak” 1-3 százalékponttal csökkent.

A magyarok aránya csak a 100-300 fős kistelepülések közül néhányban növekedett legalább egy százalékponttal 2002 és 2011 között. Így Felsőteleken (0,7-ről 3,3 százalékra), Magyarosdon (0,3-ról 2,4 százalékra), Rădulești-en (0,8-ról 2,4 százalékra), az Algyógy melletti Renghet faluban (1,1-ről 2,7 százalékra), Nándorvályán (2,2-ről 3,7 százalékra), Russban (1,1-ről 2,6 százalékra) és Valisora faluban (0,8-ról 2,1 százalékra).

Míg a Hunyad megyei románok között a 15–49 éves szülőképes nők aránya 22,9 százalék, addig a magyarok között csak 17,4 százalék (a romák körében 25,3 százalék). Déva városában, ahol a legnagyobb létszámú magyar közösség él, 16 százalék a 65 évesek és idősebbek aránya. A nők körében ez az arány 18 százalék, míg a férfiak körében 13 százalék.

Hunyad megye 487 településéből 313-ban senki nem vallotta magát magyarnak 2011-ben. 2002-ben 286 ilyen település volt, míg 1992-ben 307. Hunyad megyében a 65 éves vagy idősebbek aránya 16,9 százalék volt 2011-ben. A románok körében ez az arány 17,3 százalék, a magyarok körében pedig 27,6 százalék. (A romák körében pedig 3 százalék). Érdekesség, hogy Romániában Hunyad megyében volt a legmagasabb az elváltak aránya a 15 éves vagy idősebb népesség számához viszonyítva 2011-ben: 6,8 százalék. (Összehasonlításképpen: Erdélyben ez az arány 5,1 százalék, míg Romániában 4,8 százalék).

2011-ben egész Romániában Hunyad megyében volt a legalacsonyabb az analfabéták (írni, olvasni nem tudók) aránya a 10 éves és idősebb népesség körében: 1,9 százalék (Erdélyben: 2,8 százalék, Romániában: 3,2 százalék volt ez az arány).

A magyar nyelvű oktatáshoz adottak a körülmények

A dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum 2005 óta a Hunyad megyei magyar oktatás fellegvára. Nemcsak oktatási, hanem kulturális központ is – erről már Csatlós Erzsébet-Zsófia, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) Hunyad megyei elnöke tájékoztatott. Mint részletezte: óvodától érettségiig 400 magyar gyermek tanul az intézményben. A folyamatban lévő tanév során egy bölcsőde is csatlakozott az intézményhez, ezt a református egyház működteti. A Téglás Gábor Elméleti Líceumhoz tartozik a csernakeresztúri iskola is, ahol két összevont osztályban egy tanítóval tanulnak a gyerekek. Továbbá elemi osztály működik, összevont előkészítő – IV. osztály, egy tanítóval Vajdahunyadon, a Matei Corvin Műszaki Kollégiumban.

A megyei RMPSZ-elnöktől azt is megtudtuk, hogy Szászvároson a Doctor Aurel Vlad Általános Iskola három tanítóval oktat magyar gyermekeket, valamint működik ott egy magyar nyelvű óvodai csoport is. Ide a Szent Ferenc Alapítvány Szent Erzsébet Gyermekotthonának gyerekei járnak, városi gyerek nem iratkozott be az iskolába. Petrozsényban a Mihai Eminescu Főgimnáziumban tanulnak a magyar gyerekek, akik előkészítőtől VIII. osztályig tanulhatnak magyarul. Ide is jórészt a Szent Ferenc Alapítvány (Jézus Szíve Kollégium) gyermekei járnak, de vannak városi gyerekek is. Lupényban egy tanítóval van előkészítő – IV. osztály, az 1-es számú Általános Iskolában. Összevont formában V–VIII. osztály is működik.

„A gyermeklétszám az elmúlt években folyamatosan csökken, évről évre kevesebb a gyermek. Vulkánban nemrég szűnt meg az elemi iskola, Lupény is nagy veszélyben van. Minden iskolában szakképzett tanítók, tanárok és óvónők tanítanak. Rendszeresen részt vesznek a közösségi tevékenységekben” – ismertette a Hunyad megyei magyar nyelvű oktatás helyzetét a megyei RMPSZ-elnök.

Kulturális rendezvények és sajtó

A magyarság identitásának megőrzéséhez nagyban hozzájárul a Csernakeresztúron működő néptánccsoport, de számos kulturális rendezvényt szerveznek minden évben szerte a megyében – tudtuk meg Kémenes Edinától.

„Idén 21. alkalommal szervezik meg a Zsil-völgyi Magyar Kulturális Napokat és 13. alkalommal a Hunyad Megyei Magyar Napokat. Mindkét rendezvény célja, hogy a Hunyad megyei magyarságnak magas színvonalú programokat kínáljon. Magyar nyelvű sajtóorgánumok is működnek itt, a Hunyad Megyei Hírmondó havilap, illetve a Nyugati Jelen dévai szerkesztősége folyamatosan beszámol a magyarság számára fontos eseményekről és tudnivalókról. Mindezek összessége hozzájárul ahhoz, hogy itt, a szórványban magyarként tudjunk élni” – számolt be a kulturális életről a népszámlálási koordinátor.

„Kollégáimmal folyamatosan azon dolgozunk, hogy segítsük a magyar embereket az önkitöltési szakaszban. Most kell minden magyart megtalálnunk és segítenünk őket, bármilyen kérdéssel is forduljanak hozzánk. Fontos számunkra az, hogy reális számot kapjunk arról, hogy hány magyar ember él Hunyad megyében, mert a következő tíz évet ezek az adatok határozzák meg” – nyomatékosította a népszámlálási koordinátor.