A Szeben megyei magyarság aránya tízévente körülbelül 30 százalékkal csökkent a legutóbbi két népszámlás adatai szerint, ezért a közösség az idei összeírást követően is hasonló arányú visszaesésre számít. Ennek eredménye az lehet, hogy akár két százalék alá csökken a magyarság aránya az erdélyi megyék között egyébként is magyarok által egyik legritkábban lakott megyében. Fazekas Attila népszámlálási területi felelős szerint a történelmi magyar egyházak által regisztrált elhalálozási és keresztelési adatok is ezt vetítik előre, azonban, habár morzsolódott is le a közösségből, a jó része még itt van, és ezeknek az embereknek többsége magyarnak vallja magát.

A tíz évvel ezelőtti népszámlálási adatok szerint Szeben megye négy településén haladja meg a húsz százalékot a magyarság aránya: Küküllőalmáson, Mihályfalván, Somogyomon és Oltszakadáton.

Utóbbi település különleges helyzetben van, mivel az elmúlt legalább ötven évben nem változott a magyarság aránya, ami annak is köszönhető a magyarok az ott élő románokkal jó kapcsolatot ápoltak, és ez a mai napig nem változott.

„Az oltszakadáti magyarság szépen őrzi hagyományos kultúráját, persze ez szórványban nem úgy működik, mint Székelyföldön vagy egyes partiumi magyarlakta megyékben, mert tudjuk, hogy annak köszönhetően, hogy románok között élünk, bárhová megyünk, ha kilépünk a házból, románul beszélünk. Sőt egyes esetekben családon belül is, főleg a vegyes házasságokban. Ezért persze van elmosódás. Ez egyes településeken hangsúlyosabban érződik, ilyen Küküllőalmás és Somogyom, viszont Oltszakadáton még elég helyesen beszélnek magyarul, aktívan használják a nyelvet. Tehát, ha két olyan személy találkozik az utcán, akik közül egyikük magyar és a másikuk pedig vegyes házasságban él, akkor magyarul fognak beszélni” – ismertette az oltszakadáti helyzetet a területi népszámlálási felelős hangsúlyozva, hogy sajnálatos módon egyes magyar közösségek elfásultak, ezért is kiemelkedő Oltszakadát, ahol stabilan fennmaradó magyar közösség él.

A Szeben megyei magyar közösség reménykedik továbbá, hogy Küküllőalmáson is sikerült megtartaniuk a magyarság 20 százalék fölött arányát, viszont ezen a településen kevésbé őrzi magyar identitást a közösség – tudtuk meg Fazekas Attilától. Vannak, akik magyarnak vallották magukat legutóbb, de ma már nem igazán beszélik a magyar nyelvet otthon sem. Hajdú-Nagy István parókus lelkipásztor sokat dolgozik azon, hogy ezt a folyamatot megváltoztassák, javítsanak a helyzeten.

Fazekas Attila szerint Oltszakadát kedvezőbb helyzetére az is magyarázatként szolgál, hogy ott elszigeteltebb közösség él. „Nincsenek nagyon közel Nagyszebenhez vagy más olyan városhoz, ahol lenne vagy lett volna lehetőség kultúrából meríteniük, viszont ők egymagukban nagyon szépen megőrizték kultúrájukat és szokásaikat, öltözetüket” – tette hozzá.

Négyezer fölött marad-e a medgyesi magyarság száma?

A Szeben megyei magyarság szellemi központja Medgyesen van, azonban identitástudatukban itt sem érik el az oltszakadátiakét, de nem is morzsolódtak le annyira. A városban a tíz évvel ezelőtti népszámlálási adatok alapján 4538 magyar élt. Fazekas Attila elmondása szerint a történelmi magyar egyházak által közreadott keresztelési és temetési adatok alapján az idei népszámlálás eredményeiben sem éri majd el a medgyesi magyarság száma a 4000-et. A demográfiai számokat negatívan befolyásolta ugyanis az elvándorlás, illetve többen elrománosodtak.

„Nem olyan nagy ez az arány, viszont, ha azt nézzük, hogy mit mutatnak ezek a tendenciák, és mennyi volt az elhalálozás és a keresztelés az elmúlt tíz évben, akkor nehéz lesz azt mondani, hogy meglesz a négyezer magyar” – fejtette ki Fazekas Attila.

Megpróbálnak megtartani mindent, és a lehető legtöbbet nyújtani a közösség számára annak érdekében, hogy ez a lemorzsolódás ne vegyen nagyobb iramot – tette hozzá. Sajnálatos módon azonban az elmúlt években megszűnt a középiskolai magyar nyelvű oktatás a városban, mert nem volt már elég diák, aki ott akart maradni. A többségük Marosvásárhelyt, esetleg Kolozsvárt vagy akár más várost választ középiskolai tanulmányainak folytatására. Emellett a vegyes házasságokban élők gyermekei, illetve az olyan családok, amelyek nem engedhetik meg maguknak, hogy Marosvásárhelyre járjon a gyermekük, román iskolába íratják őket. A fennmaradó gyermeklétszám pedig már évek óta nem tette lehetővé, hogy középiskolai osztályt indítsanak.

„Aki egyszer elkerült nagyvárosba, azoknak a többsége már nem valószínű, hogy visszatér. Azok közül, akik mégis visszajönnek, jó részük továbbmegy külföldre vagy más városba munkát keresni. És nem azért, mert nem lennének lehetőségek Medgyesen, hanem a fiatalok egyszerűen többet akarnak, nagyvárosban keresnek munkát” – jegyezte meg a népszámlálási területi felelős.

Elöregedőben a közösség

Nagyszebenben a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 2169 magyar nemzetiségű személy él. Fazekas Attila szerint a megyeszékhely magyarságának számát a város mérete miatt tulajdonképpen nehéz felmérni. „Azt vettük észre, hogy ahol jobb munkalehetőségek, oktatási lehetőségek vannak, és beköltöznek családok tömb magyar térségekből például, ők sokkal könnyebben beolvadnak, mint azok, akik ott élnek évtizedek óta” – mutatott rá Fazekas Attila.

Kifejtette: minél kisebb egy település, annál idősebb korosztály lakja, ez nemcsak a magyar kisebbségre jellemző, hanem általában a kis közösségekre. Valószínűleg az aktuális népszámlálási adatok további elöregedést mutatnak majd, hiszen a fiatalok jelentős része hagyja el a térséget, választja a hazai nagyvárosi vagy külföldi munkát, egy részük pedig már vissza sem fog térni.

„Ezekben a közösségekben, Medgyesen, Vízaknán, Kiskapuson nagy tétje lesz a népszámlálásnak, mert ez mutatja majd meg nemcsak azt, hogy hány magyar van, hanem azt is, hogy mekkora azok aránya, akik ténylegesen magyarul beszélnek, hányan vallják még magukat magyarnak. Mi nagy hangsúlyt próbáltunk fektetni ezekre a településekre. Mert, ha az emberek nem vallják magukat magyarnak, vagy nem veszik komolyan a népszámlálást olyan szinten, hogy odafigyeljenek arra a három fontos kérdésre, ami minket érint, akkor megtörténhet, hogy egyrészt fals információt kapunk, másrészt emiatt a következő helyhatósági választásokon gond lesz, hogy ezeken a településeken megmarad-e a magyarság képviselete a helyi önkormányzatokban” – hangsúlyozta Fazekas Attila.

Hozzátette ugyanakkor, hogy bíznak abban, és a számok egyelőre azt mutatják, hogy habár lemorzsolódott a közösségből, veszíteni fognak most is, a magyarság jó része még itt van, és ezeknek az embereknek nagyaránya magyarnak vallja magát. A legtöbb településen kevés az, aki annyira lemorzsolódott volna, hogy ne vallja magát magyarnak automatikusan. „A népszámlálás is azt mutatja majd, hogy fogytunk, de reméljük, hogy a számok megfelelnek majd azoknak, amelyeket az egyházak és mi is ismerünk” – összegzett a népszámlálási területi felelős.