A 2011-es népszámlálási adatok alapján Szilágy megye lakosságának 23 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Ez az arány lényegében nem változott 2002 óta, sőt a Szilágyság azon megyék közé tartozik, ahol a magyarság 1992 óta tartja arányát. Akkor 63 ezren vallották magukat magyarnak, 2002-ben 57 ezren, 2011-ben 51,6 ezren.

Seres Dénes parlamenti képviselő elmondta, előreláthatólag az idei népszámlálás is hasonló eredménnyel zárul, mint 2011-ben. „Értékelésünk szerint Szilágy megye magyar lakosságának számaránya ezúttal is meghaladja a 20 százalékot. Fontos tudni, hogy a szilágysági magyar lakosság nagyrészt tömbben él. Városainkon kívül – Zilahon, Szilágysomlyón és Zsibón –, ahol kisebbségben vagyunk, nagy magyar közösségeink, falvaink vannak. Minket nem annyira az elvándorlás, mint inkább a természetes apadás érint, de ennek ellenére bizonyára az idei népszámláláson is megőrzi a szilágysági magyarság a számarányát” – nyilatkozta a képviselő.

Bár a Szilágyságban élőkre is jellemző a kivándorlás, nagy azon fiatalok száma, akik tanulmányaik befejezése után a nagyvárosokban, Kolozsváron vagy Nagyváradon maradnak, mert ott több és jobb lehetőséget kínálnak számukra, és egy fiatalnak ez sokat jelent. A megyében viszont szép, fejlett magyar közösségek vannak, hiszen a gazdasági fejlődés magával hozta a gyarapodást, így Kraszna, Szilágyperecsen, Sarmaság, Szilágynagyfalu, Haraklány és még lehetne sorolni, azon települések, ahol a lakosság stabilizálódott, az ifjúság megtalálja a helyét, mert ha van gazdasági élet és van munkahely, akkor nem mennek el, itt maradnak. Ezeken a településeken remélhetőleg több magyar ajkú van, mint volt, és a jövőre nézve további gyarapodás várható.

A magyar lakosság számaránya a városokban veszélyeztetett, főleg Szilágysomlyón, ahol minden magyar nemzetiségűnek fel kell vállalnia magyarságát, hogy ne essenek 20 százalék alá.

A 2011-es választási eredmények alapján Szilágy megye 287 lakott településéből 29-en 80 százaléknál, 51-en pedig 20 százaléknál volt magasabb a magyarok aránya, 113 helységben pedig egyáltalán nem éltek magyar ajkúak.

A képviselő kiemelte, az idei népszámlálásnak nagy tétje van, mert a következő tíz évben az eredményeinek függvényében érvényesülnek a nyelvhasználati és kisebbségi jogok. De ezek alapján részesülnek állami támogatásokból az oktatási és kulturális intézmények, kapnak állami finanszírozást az egyházak, osztják szét a települések között a lakosságarányosan járó támogatásokat, szervezhetik át a közigazgatást, változhatnak a településfejlesztési prioritások és támogatások, valamint változnak majd a lakhatással, a családdal, az oktatással, az egészségüggyel, a foglalkoztatottsággal, a szociális helyzettel kapcsolatos döntések.

A képviselő arra kéri a szilágysági magyarokat, hogy a május 15-ig zajló önkitöltéses szakaszban töltsék ki a saját és családtagjaik kérdőívét, és ha elakadnak, akkor keressék fel a helyi biztosokat, akik készséggel állnak mindenki rendelkezésére.