Beszterce-Naszód megyében a magyarok aránya 5,2 százalék volt a 2011. évi népszámlálás adatai szerint. Tíz évvel korábban, 2002-ben ez az arány 5,9 százalék volt, míg 1992-ben 6,5 százalék. Az elmúlt harminc évben tehát folyamatos és tartós arányú csökkenés észlelhető. Az idei népszámlálás egyik legfontosabb tétje, hogy öt százalék fölött marad-e a magyarság aránya a megyében, illetve hogy miként alakult számuk a legnagyobb városokban, Besztercén és Bethlenben, valamint Árpástó és Felőr községben. A népszámlálás kihívásairól Máthé Loránd, a Népszámlálás.ro területi felelőse számolt be a Maszolnak.  

Beszterce-Naszód megye 247 településén 21-ben érte el a magyarok aránya a 20 százalékot tíz évvel ezelőtt. 2002-ben kettővel több településen, 24-ben volt 20 szézaléknál magasabb a magyarok aránya, 1992-ben pedig 26 településen. 1992 és 2011 között öt településen csökkent 20 százalék alá a magyarok aránya: Apanagyfalun, Sajószentandráson, Tekén, Szászzsomboron és Komlódon. Ugyanakkor a megye 247 településén 99-ben egyetlen magyar sem élt 2011-ben. 2002-ben 96 településen nem élt egyetlen magyar nemzetiségű személy sem.

„Sokan vándorolnak el Beszterce-Naszód megyéből, persze mi azon vagyunk, hogy ezt valahogy behozzuk, minél több embert próbálunk meggyőzni, hogy magyarnak vallják magukat. Nem szeretnénk kijelenteni azt, hogy nem éri el a magyarság aránya az öt százalékot a megyében, de tartunk tőle. Minden település egyházával tartjuk a kapcsolatot, és évente lekérjük az adatokat, hogy hány gyermeket kereszteltek, hány házasságot kötöttek, illetve hányan távoztak az élők sorából, így viszonylag pontos kimutatásunk van a magyarság demográfiai változásairól. Sajnálatos módon a legtöbb településen többen halnak meg, mint ahányan születnek” – részletezte a népszámlálási területi felelős.

A felekezetek adatai szerint egész Beszterce-Naszód megyében 10 671 református, 1895 római katolikus, 118 baptista és 267 evangélikus hívő él, tehát a megyében 12 951 magát magyarnak valló valamelyik egyházhoz tartozó személy él.

A megyében a legtöbb magyar Beszterce és Bethlen városában (3811 és 1322 fő) élt a 2011-es népszámlálás szerint, illetve Magyardécse településen 1213 fő. Ez az adott városok népességének 6, illetve 13 százalékát jelentik. Magyardécsén pedig a lakosság 99 százaléka vallotta magát magyarnak 2011-ben.

Amint Máthé Loránd tájékoztatott, a római katolikus és a református egyház összesítése alapján Beszterce városában 2221 református és 948 római katolikus hívet tartanak számon jelenleg, azonban utóbbiak nem mind magyar anyanyelvűek, viszont az evangélikus egyház is számon tart 165 magyar ajkú gyülekezeti tagot, valamint 50 magyar baptista felekezetű személyről is tudnak. Az egyházi adatok alapján tehát a megyeszékhelyen nem esett 3000 alá a magyarok száma.

A népszámlálási területi felelős arról is tájékoztatott, hogy azokon a településeken, ahol nem neveztek ki helyi népszámlálási biztost, a megyei csapat tagjai látogatnak ki. Beszélgetésünk napján Zselyken jártak, ahol 95 százalék fölött van a magyarok aránya. „Ma kimentünk oda, és mindenkinek kitöltöttük a népszámlálási adatlapját, aki azt kérte tőlünk. Nekünk most az a stratégiánk, hogy ahol nincsenek magyar népszámláló biztosok, oda megyei szinten szállunk ki a csapattal” – részletezte Máthé Loránd.

Különleges helyzetben van Felőr település, ahol 1260 lakosból 610-en vallották magukat magyarnak tíz évvel ezelőtt. Az ottani lelkész által közölt adatok szerint jelenleg 607 magyar lakik a településen, tehát tíz év alatt csupán három személlyel csökkent a létszámuk. Ez azért fontos adat, mert Felőr községközpont, és a hozzátartozó településeken nem élnek magyarok, viszont az összesített arányuk legutóbb meghaladta a 20 százalékot. Ezt kellene megtartani az idei népszámlálás során is. A most ismert adatok alapján viszont 18 százalékon áll a magyarság aránya. Tehát lehetséges, hogy azon múlik majd, hogy minden román nemzetiségű lakost megszámolnak-e.

„Felőrben manapság az egyházra hárul a szerep, hogy segítse az embereket a magyar identitásukhoz való kötödés megerősítésében. Ott az a gond, hogy éppen most lelkészcsere zajlik, de reméljük, hogy az új lelkésznek is megfelelő lesz a hozzáállása, és segít majd ebben. Valószínűleg, Felőrbe is kijárunk majd a megyei népszámlálási csapattal, habár ott van magyar ajkú biztosunk, de ahol a húsz százalékos küszöb elérése, átlépése a cél, oda kimegyünk, és megteszünk minden tőlünk telhetőt” – mutatott rá Máthé Loránd.

Beszterce-Naszód megyében egyébként négy településén volt 90 százaléknál magasabb a magyarok aránya 2011-ben: Magyardécsén (99 százalék), Zselyken (97 százalék), Mezőveresegyházán (94 százalék) és Vicén (91 százalék); Tacs községben pedig 88 százalék. Tíz évvel korábban, a 2002-es népszámlálás idején, ugyanezeken a településeken volt a legmagasabb a magyarok aránya: Zselyken (100 százalék), Magyardécsén (99 százalék), Tacson (95 százalék), Mezőveresegyházán (95 százalék) és Vicén (94 százalék). Magyardécsen kívül ezek mind 100-300 fős aprófalvak.

Árpástó községhez tartozik Magyardécse, ahol 99 százalékos a magyarság aránya, viszont a teljes községben is – a legutolsó népszámlálási adatok alapján meghaladta – arányuk meghaladta az 50 százalékot, és úgy tűnik, hogy ez az idei népszámlálási adatok szerint is így marad. A magyar közösség szempontjából Magyardécse fontos kulturális központ, számtalan rendezvényt tartanak nemcsak az egyház, hanem az önkormányzat és a különböző nonprofit szervezetek. Itt működik szórványközpont, ahová más megyékből is érkeznek gyermekek.