A népszámlálás tétjei Brassó megyében: a magyar nyelvű oktatás lendíthet ismét a közösség életén

Az elmúlt években Brassó megyében sokat változtak a demográfiai arányok, mivel a megyeszékhelyre és a környékén található településekre sok román nemzetiségű személy települt be. Ennek hatására a magyar nemzetiségűek aránya feltehetően jelentősebben csökkent, mint az azt megelőző húsz évben. A megyében a magyarok aránya 8 százalék volt 2011-ben, a romáké 4 százalék és a német nemzetiségűeké 0,7 százalék. A 2002-es népszámlálás során ezek az arányok sorban: 9 százalék, 3 százalék és 1 százalék, azaz Brassó megyében a magyarok aránya 9-ről 8 százalékra csökkent 9 év alatt.

„A mostani népszámlálásra való tekintettel optimisták vagyunk, de valószínű, hogy a számok nagymértékben változnak. 2011-ben 39 661 magyart tartottak számon, ezért az idei népszámláláson amennyiben elérjük a 30 ezret, az elfogadható szám lesz” – nyilatkozta a Maszolnak Varga Nándor, a Népszámlálás.ro megyei koordinátora.   Fotó: Madarász Ákos

Brassó megye legnagyobb településén, Brassó városában a magyarok aránya 7 százalék volt 2011-ben (13 544-en vallották magukat magyarnak), ez egy százalékponttal alacsonyabb, mint 2002-ben, amikor is 8 százalék volt a magyarok aránya. Létszámuk akkor 23 ezerről 17,5 ezerre csökkent – miközben a város teljes lakosságáé 284 ezerről 253 ezer főre. Varga Nándor elmondása szerint van remény arra, hogy az idei népszámlálási adatok alapján is meghaladja a magyarok száma a 10 ezret.

Sok román nemzetiségű telepedett be

„A brassói infrastruktúrát, illetve az elérhető munkahelyeket tekintve kedvező helyszín a magyar nemzetiségű betelepülők számára is, sőt azt láttuk, hogy Székelyföldről sok család költözött a megyeszékhelyre, illetve többen a környező településeken vásároltak ingatlanokat, esetleg albérletbe költöztek, de az arányuk nem annyira magas, mint a román nemzetiségű betelepülőké. Az egyetemistákkal is nő rendszerint Brassó lakossága, de a Székelyföldről érkező magyar diákok nagyon kis hányada marad a városban, nem itt alapítanak családot” – részletezte a népszámlálási koordinátor.

A Brassó megyei települések közül nyolcban 1000 főnél többen vallották magukat magyarnak 2011-ben: Brassóban, Négyfaluban, Alsórákoson, Tatrangon, Apácán, Fogarason, Kőhalomban és Olthévízen. 2002-ben is ugyanezeken a településen éltek magyarok legalább 1000 fős létszámban. Alsórákos kivételével (+17 magyar) azonban mindenhol csökkent a magyarok létszáma 2002 és 2011 között: Brassóban 5600 fővel, Fogarason 493 fővel, Kőhalomban 218 fővel, Tatrangon 82 fővel, Olthévízen 74 fővel, Apácán 61 fővel és Négyfaluban 42 fővel. Ugyanakkor a megye egyetlen magyar többségű települése Alsórákos. „Az alsórákosi területi felelős kollégával éppen a múlt héten egyeztettünk, és az ő tájékoztatása alapján úgy tűnik, megmarad a magyar többség, és továbbra is a legnagyobb magyar létszámú község lesz ez” – tájékoztatott Varga Nándor.

Ennél aggasztóbb a helyzet azonban Négyfaluban, ahol a kilencvenes évektől mintegy ezer személlyel kevesebben vallják magukat magyarnak, a legutóbbi népszámláláson 6210 magyar nemzetiségű személyt számoltak meg. Ha az idei cenzus eredménye alapján sikerül elérni az 5000 főt, akkor azt fél sikerként könyvelik el a Brassó megyeiek. Mivel Négyfalu nagyon közel fekszik Brassóhoz, az ottani népességcsökkenés főleg annak tudható be, hogy a lakosság a megyeszékhelyre vándorolt – tudtuk meg.A fogarasi vár | Fotó: primaria-fagaras.ro

Fogaras városában a legutolsó népszámlálási adatok szerint 1056 személy vallotta magát magyarnak. Mivel itt elöregedőben van a magyar közösség, sok a vegyes házasság és megszüntették a magyar nyelvű oktatást, félő, hogy a magyarság száma drasztikusan visszaesett az elmúlt tíz évben.

„Sajnos Fogaras az egyik végvárunk, a magyar oktatás megszüntetése nagy hatással volt az ottani közösségre is. A vegyes házasságból származó gyermekeket román iskolába voltak kénytelenek íratni. Az egyházi képviselőktől arról értesültünk, hogy az elmúlt tíz évben sok temetés, de kevés keresztelő volt. Hogy szám szerint mekkora lesz a csökkenés, még nem tudjuk megmondani, de hogy sokkal kevesebb magyar lesz idén a városban, mint tíz évvel ezelőtt, az biztos” – fejtette ki Varga Nándor.

Az oktatás adhat reményt Fogarasnak

Magyar nyelvű elemi oktatás a megye több településén is van, illetve általános iskolai tanítás is. Továbbá három településen középiskolai magyar nyelvű oktatás zajlik – Brassó, Négyfalu és Kőhalom –, illetve vannak olyan települések is, ahol fakultatív magyar órákat tartanak: például Botfaluban és Földváron, utóbbi településen több mint 50 diáknak tartanak magyar oktatást.

„Ebben látunk nagy lehetőséget jelenleg, hogy a magyar okatást újból fellendítsük a megyében. Fogarason például, ahol érzékeltük, hogy nagy a veszély az elrománosodásra, ott az lesz a következő hónapok, évek célja, hogy újraindítsuk a magyar óvodát, iskolát amennyiben az ottani közösség is elfogadja és akarja, hogy ez megtörténjen. Az iskolaigazgatók, akikkel kapcsolatba lépett a magyar főtanfelügyelő-helyettes, pozitívan álltak hozzá a kezdeményezéshez. Most a szülőkön és a pedagógusokon múlik, hogy lesz-e, aki vállalja az oktatást” – mutatott rá a népszámlálási koordinátor hozzátéve, hogy ha valóban beindul a magyar nyelvű oktatás a városban, akkor megvan rá az esély, hogy a következő népszámláláson javulást mutassanak a számok.  

Brassó madártávlatból | Fotó: Pixabay

Brassóban már nagy hagyományra tekintenek vissza a magyar kulturális rendezvények, a Brassói Magyar Napok, a színházfesztivál, a gyerek színház fesztivál, illetve a civil szervezetek által kezdeményezett közösségi napok, továbbá hagyományosan bálokat, felkészítőket szerveznek a tanároknak. „Amennyire lehet, megpróbálunk havonta vagy legalább kéthavonta valamilyen kulturális rendezvényt szervezni a városban vagy a megyében. Mivel a megyeszékhelynek nincs saját színjátszó csoportja, ezért Székelyföldről vagy más településekről hívnak meg fellépőket, akiket mindig örömmel és megelégedéssel fogadnak a brassóiak” – részletezte Varga Nándor.

A több kisebbség helyzete

Brassó megye (rezidens lakosságának) 0,6 százaléka vallotta magát német nemzetiségűnek 2011-ben, összesen 3084 fő. Mind a népességen belüli arányuk, mind a létszámuk (legalábbis bevallásuk szerint) csökkent 2002 óta: akkor a népesség 0,8 százalék a vallotta magát német nemzetiségűnek, szám szerint 4418 fő. 1992-ben még magasabb volt a létszámuk: 10 ezer fő vallotta magát németnek, ami az akkori megyei népesség 1,6 százalékát jelentette.

A községekben kissé magasabb volt a németek aránya, mint a városokban 2011-ben: 0,7 százalék, szemben a 0,5 százalékkal. Brassó megye községei között egyetlen olyan volt, ahol 1000 főből legalább 100 fő németnek vallotta magát: éspedig Rádoson, ahol 1000-ből 110 fő német nemzetiségűnek vallotta magát.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?

banner_c9R6XLX8_banner_uAfkoMzW_ScrolloverAds_2023-02-28-zs_1920x1100.jpg
banner_mPvSBO0F_banner_8CGaT4FL_ScrolloverAds_2023-02-28-zs_580x1100.jpg