Kevesebb mint két hónap alatt, a második felújított kultúrotthont adták át szilágysági Sarmaság községben, Selymesilosva után ezúttal Szilágylompérton.

A hagyományőrző nap vasárnap kora délután református istentisztelettel kezdődött, Bogya Árpád helyi lelkész a keresztyénség lényegéről, a keresztyénség kultúrához kötődéséről beszélt.

Felújították a helyi kultúrotthont

Egy fontos mérföldkőhöz jutottunk el, átadjuk a korszerűsített kultúrotthont, amely a helyi közösséget szolgálja – mondta Kovács Tibor alpolgármester az avatóünnepségen. A szilágylompértiak vágynak a kultúrára, egy olyan helyiségre volt szükségük, ahol megélhetik szokásaikat, hagyományaikat, örömteli perceiket megoszthatják egymással.

„Minden kultúra akkor lesz gazdag és igazán értékes, ha olyan emberek alkotják, akik igényt tartanak a minőségi közösségi együttlétre, ahol fontos, hogy gyermekeik emelt fővel mondhatják ki szülőfalujuk nevét a nagyvilág bármely pontján, és vállalják a közösséget, amely bölcsőként szolgált számukra. A felavatott kultúrotthon olyan, mint az a fecske, amely egyedül nem csinál tavaszt. A létesítmény csak egy eszköz, a helyi közösségen múlik, hogyan használják fel, hiszen egy üresen tátongó, kihasználatlan épületté is válhat, de akkor tölti be rendeltetését, ha a helyiek közösségi háza, otthona lesz, ahol az örökségül kapott szokásokat, hagyományokat továbbadhatják” – fogalmazott az alpolgármester.

A szilágylompértiak büszkén hordozzák Ady Endre hagyatékát, éltetik hagyományaikat és őrzik kulturális identitásukat, mondta ünnepi beszédében Dari Tamás prefektus. „Az ilyen értékes közösségek megmaradásához, illő alkalmakra és a megfelelő körülményekre van szükség. Sarmaság község önkormányzata megértette a szilágylompérti emberek kérését is, hiszen most újra egy olyan épület előtt állhatunk, amely a közösségért épült és létezik” – tette hozzá a kormánybiztos. Végezetül azt kívánta, hogy a település még sok ilyen és ehhez hasonló közösségi eseménnyel gazdagodjon.

Szilágyi Róbert István, a megyei tanács alelnöke örömét fejezte ki, hogy a helybélieknek végre megvalósult egy régi álma, felújították a kultúrotthont. „Nagyon fontos, hogy a mindennapi életünkben megőrizzük a keresztény értékeket, amelyeket hordozunk, a nemzeti identitásunkat, ápoljuk hagyományainkat, és tovább vigyük azokat az értékeket, amelyeket az őseinktől kaptunk” – fogalmazott, mert ezekre az értékekre alapozni lehet, „át kell őket adni, hiszen a magyarság, a hit és a vallás megőrzése biztosítja a jövőt a következő nemzedék számára”. Arra szólította fel a jelenlévőket, hogy a szilágysági és az erdélyi magyarsággal egy olyan jövőképet építsenek, amely által a fiatalok nem vágynak el, hanem itthon maradnak.

Tehetséges, buzgó fiataloké a jövő

A helyi lelkész áldását és a szalagátvágást követően a megtelt kultúrotthonban a helyi és a községi gyermekek, fiatalok kulturális műsorát nézhették meg a jelenlévők. Tehetséges és lelkes gyermekekben nincs hiány a településen, sőt ha a kitartás továbbra is megmarad, egy nagyobb színpadra lesz szükség – hangzott el az est folyamán. A fellépők verses-zenés irodalmi összeállítást, néptáncot, hegedűjátékot, népdalokat adtak elő.

Keresztes Emese, a Kéknefelejcs néptánccsoport vezetője elmondta, idén szeptemberben alakult újra a gyermekcsoport mellett a nagycsoport, de a lelkesedésnek és a kitartásnak, a tánc iránti alázatnak köszönhetően nagy lépésekben haladnak előre. A szilágylompérti származású oktató hat évig táncolt a zilahi Terbete néptánccsoportban, ezáltal van mit átadnia a közel harminc fiatalnak, akik belsőlábas és tövisháti táncokat tanulnak heti egy alkalommal. „Sajnos kevés a fiú, de a lányok lelkesen megtanulják a fiúlépést is, ha kell. Ma beálltam én is táncolni, mert buzdítom és motiválom őket, ha azt látják, hogy én szívesen csinálom. Itt mindannyian azért táncolunk, mert szeretünk és lelkesek vagyunk” – mesélte.

„Hagyományainkhoz tartozik a népviseletünk, amit minden hölgy maga varrt és büszkén visel, a megőrzött régi ruhák és szőttesek, továbbá visszatért a vőfélykendővel való lakodalomba hívogatás szokása is. Ehhez járul még az Ady-kultusz ápolása, az évente megrendezett Ady szavalóverseny, rajzverseny, a levélíró pályázat. Mindezzel a helyi hagyományokat éltetjük és adjuk tovább” – fogalmazott a hagyományőrzés kapcsán Sólyom Tünde tanítónő.

A kulturális műsort követően táncházzal és nótaesttel zárult a rendezvény, amelynek jövőre remélhetőleg lesz folytatása.