Kolozs megye határához közel, Zilahtól 56 kilométerre, Bánffyhunyadtól mindössze öt kilométerre fekszik a színtiszta magyar, Szilágy megyei, Kalotaszeg Alszeg táján található település, a 300 lakosú Ketesd. A falu egy völgyben terül el két, dombok között, egy főutcája és néhány mellékutcája van. A csaknem 1400 főt számláló Alsófüld községben a magyarság aránya 23 százalék, a községközponton kívül még két román helység van, Középfüld és Felsőfüld tartozik hozzá.

A 2020-as önkormányzati választásokat követően csak egy magyar tanácsos került be a kilenctagú tanácsba, aki megnyerve a többség bizalmát, alpolgármesternek választottak.

A ketesdi születésű Máté Tamás alpolgármester 2015-ben a polgármester személyi tanácsadójaként került a helyi önkormányzathoz. 2016-ban megválasztották tanácsosnak és alpolgármesternek, négy hónap után elhunyt a polgármester, így ügyvivő polgármesterként szolgált nyolc hónapig. „Nem volt könnyű, hiszen rengeteg elkezdett munkánk, és hatalmas adósságunk volt, de lassan-lassan minden helyreállt” – nyilatkozta az akkori évekről. Bár kisebbségben vannak, mindig arra törekedtek, hogy együtt, a községért munkálkodjanak.

Fejlesztik a magyar települést

Ketesden járdát, kápolnát építettek, a kultúrotthont felújították, új födémet építettek rá, központi fűtéssel szerelték fel, mezei utakat köveztek, korszerűsítették a közvilágítást, és rendezték az egyház és a közbirtokosság földjeinek a birtokleveleit.

„Az elmúlt évben két Ketesdet érintő pályázatot adtunk le. A legfontosabb számunkra a szennyvízhálózat kiépítése és a településhez tartozó utak, mezei utak aszfaltozása, ez körülbelül 1,7 kilométernyi szakaszt jelent. 2008-ban Felsőfüldön és Középföldön megoldották a szennyvízelvezetést, Alsófüld és Ketesd e nélkül maradt. Most lehetőségünk van ezt pótolni, elkészült az előtanulmány, várjuk a fejlesztési minisztérium pozitív visszajelzését, és ha minden a számítások szerint zajlik, a 270 háztartásból álló két településnek modern, napelemmel ellátott szennyvíztisztító telepet építünk” – ismertette az alpolgármester.

Készülnek a digitalizációra

A 660 házat számláló községben a hegyvidékes terület miatt nincs internet, kábeltévé, Felsőfüldön és Középfüldön még térerő sincs. Vezeték nélküli routerrel, tányérantennával tartanak lépést az online világgal, ami kedvezőtlen időjárás esetén nem mindig kivitelezhető, ezért az online oktatás is nehézségbe ütközött az elmúlt időszakban.

„Nem volt optikai kábelünk, és nem kevés erőfeszítésünkbe került meggyőzni az RDS-t, hogy érdemes hozzánk is befektetni. Hat kilométer hosszú sáncot ástunk, elhelyezték a huzalokat, jelenleg ennek a további kiépítése zajlik. Összekötöttek minket Kolozs megye utolsó falvával, a Bánffyhunyadhoz tartozó Magyarbikallal, onnan vezetik hozzánk az optikai kábelt” – ismertette Máté Tamás. A kedvezőtlen időjárás miatt a munkálatokat szüneteltetik, de tavasszal elkezdik a lakóházak hálózatra kötését.

Megszűnhet a magyar oktatás

A községben többnyire idős személyek laknak – mesélte az alpolgármester, – a legnagyobb gondot a kevés gyermeklétszám jelenti, ezért az idei tanévtől megszűnhet a magyar nyelvű oktatás Ketesden.

„Az iskola jelenleg egy magyar és három roma gyermekkel működik, az óvodába négy gyermek jár, ebből kettő az én fiam” – mesélte Máté Tamás, aki hozzátette, településükhez közel van Bánffyhunyad, ezért a szülők többnyire ott taníttatják gyermekeiket.

A turizmusra alapoznak

Máté Tamás bizakodó, úgy látja, lesz jövője a településnek, mert a fiatalok építkeznek, befektetnek. A járvány nehéz helyzetbe hozta őket, megszűnt az amatőr színjátszócsoport, a táncegyesület, pedig néhány éve még felléptek a Zilahi Napokon és a Majálison. Az akkori fiatalok egyetemre mentek, megnősültek, férjhez mentek, de sajnos kevés az utánpótlás.

Egyre több turistát vonz a vidék, a kézművesség, a helyi látványosság: a Kós Károly tervei alapján felépített kőtemplom, a kopjafás temető.

„Elsősorban a fafaragás jellemző ránk, a faragott kapuk, fejfák. A Bokrétás Egyesülettel szerszámokra pályáztunk, hogy megkönnyítsük a fafaragók munkáját. A pandémia előtt fonóházat szerveztünk, ahol a nők szőttek, varrtak, gyöngyöt fűztek, a férfiak fejfát faragtak, miközben népzene szólt, de ez két éve szünetel” – mesélte az alpolgármester, aki abban reménykedik, mindezt a világjárvány után folytathatják, mert a hasonló tevékenységeknek közösségkovácsoló ereje van.