Kiemelkedő lelkiségi, közösségi élet zajlik a Szilégyszeghez tartozó Désházán, a népes református gyülekezet összetartó közösség, önkéntes munkával számtalan eredményt értek el nagyon rövid idő alatt. Tevékenységüket minden évben az önkormányzat is támogatja. Szilágyszeg fejlődő település egyébként, az önkormányzat pályázatok révén a közművesítés és a közúti infrastruktúra terén is jelentős előrelépéseket tett és tesz.  

A szilágysági Tövishát kistérség Szilágycseh és Zilah közt helyezkedik el, a Szamos és a Kraszna patak közötti területen. Oda tartozik Szilágyszeg község is, amely öt településből, Désházából, Nagyszegből, Szilágyszegből, Menyőből és Nyirmonból tevődik össze, összlakossága több mint 2600 fő, ebből 55 százalék magyar anyanyelvű. A községközpont vegyes település, de Nagyszeghez hasonlóan csak román oktatás zajlik. Összesen 27 óvodás és 53 diák tanul román tagozaton a két településen.

Désháza, a színtiszta magyar település

Magyarul Désházán tanulnak a fiatalok, itt működik magyar tannyelvű 0–8. osztály, majd a diákok a szilágycsehi és a zilahi középiskolákban folytatják tanulmányaikat.

A második mandátumát töltő Petkes András polgármester elmondta, a településen 78 diák és 29 óvodás van, akiket nagyon jól képzett pedagógusok oktatnak, ezért sok fiatal választott értelmiségi pályát. Az 1250-es lakosú településen túlnyomórészt a mezőgazdaságban és az építőiparban dolgoznak, az 1800-as évek végén a fazekasság volt a fő foglalkozás a településen, mára csak a 43 éves Máté Lajos készít égetett agyagból használati tárgyakat.

Frissen, nemrég aszfaltozott út vezet Désházára, az első megálló a nemrég felújított művelődési ház közelében lévő református parókia. Nagy Róbert szatmárnémeti születésű helyi lelkész fogad, aki több mint négy éve szolgál a településen, előtte tíz évig a Szatmár megyei 200-300 gyülekezetű Apa faluban volt lelkész.

„18 éve szolgálok. Szatmáriként Szilágyság egy egészen más világ, de kihívást jelentett a nagy gyülekezet. Számomra ez a térség idegen világ volt, nem is jártam a Szilágyságban addig, csak légátusként, de más egy ünnepi gyülekezet karácsonykor, húsvétkor, mint hétköznap” – mesélte Nagy Róbert, aki nagyon büszke híveire, mert sokan és rendszeresen járnak templomba, bibliaórára, még ebben a nehéz időszakban is.

Az elmúlt közel öt évben felújíttatta a parókiát, közösségi teret alakított ki a „Sion hegyen”, a parókia padlásterén, továbbá az udvaron, az egykori istálló helyén, „bethlehem” épült, „csigázó” szobával, ahol a nők csigatésztát készítenek. De van főzőkonyha, illemhelyiség, és baba-mama szoba, itt vasárnaponként a fiatal anyukák gyermekeikkel élőben követhetik az istentiszteletet, ezáltal a kisgyermekek már megkeresztelésüket követően az egyház mellett nőnek fel, Isten igéjén.

„Gyermekszülés után nehéz visszatérni, mert általában az anyák otthon maradnak a kicsivel, de ők is hallgatnák az igét, vennének úrvacsorát. Ezért alakítottuk ki a baba-mama szobát, ahol az anya élőben nézheti az istentiszteletet, majd miután az apa úrvacsorát vett, felváltja feleségét, hogy ő is az úrasztalához járulhasson. Vannak gyermekek, akiket mózeskosárban hoztak, s már szaladgálnak, itt nőttek fel a szemünk előtt” – mesélte a lelkész.

Nagy Róbert külön kiemelte a presbitérium és a hívek munkáját, mert az összefogásukkal, önkéntes munkával számtalan eredményt értek el nagyon rövid idő alatt. Tevékenységüket minden évben az önkormányzat is támogatja, ezáltal sikerült az 1841–1857 között épült templomot néhány éve kívülről felújítaniuk, belülről pedig lambériával díszíteniük.

„2017-ben kezdtük a templomfelújítást, mert nagyon rossz állapotban volt. Születésnapra mi is felöltözünk, ezért a templom fennállásának 160. évére rendbetettük. Valamikor a 80-as években festették le utoljára, így időszerűvé vált az újrafestés. Sikeresen pályáztunk, támogatást kaptunk, ezáltal most egy szép templommal büszkélkedhetünk” – fogalmazta meg a lelkész.

Désháza azon települések egyike, ahol nagyon sokan járnak templomba, istentiszteletet délelőtt 11-től és délután 5-től is tartanak. Az 1100 tagú gyülekezetből még a bűnbánati héten is 200-240-en vannak. Emellett még gyakori a lelkigondozás, mert a hívek vágynak a fejlődésre, növekedésre, tanácsot kérnek, megnyílnak, a lelkész pedig teljes odaadással gondoskodik híveiről. Mint mesélte, már óvodás korában is papi pályára készült, az óvónéni is mindig papbácsinak szólította, mert gyakran maga köré ültette társait, és „vallásórát tartott”.

Idén 17 temetés és 14 keresztelő volt, a karzat szinte mindig tele van fiatalokkal, 54-56 tagú kórus működik, amelyet a lelkész vezet, és örül, hogy a fiatalok csatlakoztak hozzájuk, sok a fiatal hang, bár vannak, akik otthagyják Désházát és külföldön telepednek le, ezért 20-30 év múlva megtörténhet, hogy akár 800-ra is apadhat a gyülekezet száma. A betegeket, időseket rendszeresen látogatják, elviszik az úrvacsorát, a fiatalok és az idősek odafigyelnek egymásra, nincs nélkülöző, esetleg csak magányos ember.

Fejlődik a község

A Helyi Fejlesztések Országos Programjának (PNDL) második szakaszában három befektetésre pályáztak sikeresen, ezáltal elkészült a víz- és szennyvízhálózat bővítése és a 14-es községi út Szilágyszeg és Désháza közötti 4 kilométeres szakasza. A 16-os községi út Nagyszeg és Nádasd közötti több mint két kilomlteres szakaszát jövő év végéig kell befejezze a kivitelező cég – ismertette Petkes András polgármester.

A helyi költségvetésből számtalan munkálatot finanszíroznak. Felújították a térfigyelő kamerarendszert a községben, Szilágyszegen és a Menyőben ravatalozót építenek, de elkészült a nyírmoni ravatalozó terve is. Felújítják a nyírmoni és a szilágyszegi művelődési ház tetőszerkezetét, és aláírták a szerződést a menyői kultúrotthon tetőszerkezetének a korszerűsítésére is. Az egyházakat 70 ezer lejjel, a szilágyszegi focicsapatot pedig 15 ezer lejjel támogatták, bővítették a közvilágítást és 120 szemeteskukát szereltek fel az oszlopokra.

Európai uniós támogatásból 11,8 kilométer utcát aszfaltoztak a községben. A gázhálózat kiépítésére elkészültek az előtanulmányok, a gázbevezetést Debren községgel közösen szeretnénk megvalósítani. A hálózatot 78,11 kilométeres szakaszon építenék ki, 37,24 km lenne Debren községben, 40,87 kilométer Szilágyszeg községben. A Nagy Infrastruktúra Operatív Program (POIM) keretében most zajlik a vízhálózat kiépítése Nagyszegen. A menyői 10 kilométer hosszú vízhálózat kiépítéséhez megvásárolták a szükséges anyagokat, de a kivitelező csak jövőre kezdi el a munkálatokat – mesélte a polgármester.

Az Országos Befektetési Társasághoz (CNI) nyolc beruházásra nyújtottak be kérelmet. Szilágyszegen az iskola felújítására és új felszerelésekkel való ellátására, az orvosi rendelő modernizálására, valamint a műfüves focipálya kiépítésére és öltöző létrehozására.

Désházán az iskola és az óvoda korszerűsítésére és új berendezések beszerzésére, kultúrotthon bővítésre és eszközök megvásárlására, valamint sportcsarnok építésre. A mai elvárásoknak eleget téve Nagyszegen az iskolát és a kultúrotthont szeretnék korszerűsíteni.

Az Anghel Saligny Programon keresztül három beruházásra küldtek be dokumentumokat. Nyolc kilométer hosszú községi utat aszfaltoznának le, ebből 1,4 kilométert Nyírmon és Dabjon között, és 6,6 kilométert a Szilágyszeg–Menyő–Kirva útszakaszon. 8,6 kilométer hosszú szennyvízhálózatot építenénk ki Nagyszegen, 10 kilométert Menyőben, Szilágyszegen és Désházán.

„Sajnos Nagyszegen az utcák aszfaltozására nem készíthetünk projektet, mivel az új fejlesztési programok csak azokon a településeken engedik meg az aszfaltozást, ahol már kiépült a víz- és szennyvízhálózat. Bízom benne, hogy számos beruházásra megkapjuk a finanszírozást, ugyanis ezeknek a beruházásoknak az összértéke meghaladja a 100 millió lejt, ami több mint a községünk éves költségvetésének a húszszorosa” – mondta Petkes András polgármester.

(Címlapkép: Szilágyszegi Református Egyházközség/Facebook)