Szilágyság egyik leglátogatottabb települése a közel 11 500 lakosú Zsibó, amely főleg botanikus kertjéről és a Wesselényi-kastélyról ismert. A nagy történelmi múlttal rendelkező, egykoron többnyire magyarok által lakott településen az utolsó népszámlálási adatok szerint mindössze 1205-en vallották magukat magyar anyanyelvűnek, de amint Sárközi Pál egykori alpolgármester, jelenlegi városmenedzser mondta, fogyatkozik a magyarság, számuk már ezer alá esett.

Négy település tartozik Zsibóhoz – Szilágyróna, Kucsó, Hosszúújfalu és Szamosőrmező –, de itt is csak elvétve van egy-két magyar. Sárközi Pál nyolc évig volt alpolgármester, 2008–2012 és 2016–2020 között, és 16 éve városi tanácsos, 31 éve pedig a helyi RMDSZ tagja. A tavaly folytathatta volna alpolgármesteri mandátumát, de mint mondta, teret kell adni a fiataloknak, hogy ők is részt vehessenek a közigazgatásban. Most már mások az elvárások, változtak a felfogások és a lehetőségek is.

Fogyatkoznak, de összetartanak és építkeznek

„Bár már kevesen vagyunk, az elmúlt években úgy próbáltuk tevékenykedni, hogy az itteni magyarság azt érezze, nincs elhagyva. Rendezvényeket szerveztünk, annak idején, a 90-es években a Wesselényi Társaság az elsők között szavalóversenyt indított, ami 2019-ig, a járvány kezdetéig jól működött, annak ellenére, hogy egyre csökkent a gyermeklétszám, de a kollégák és a pedagógusok támogatásával mindig sikerült ezt megtartani” – mondta a városmenedzser, aki sajnálattal mesélte, hogy míg egykoron 14-18 magyar gyermek járt egy osztályba, most összevont osztályok vannak: kettes, hármas létszámú magyar tagozatú összevont osztályok.

Az általános iskolában három összevont osztály működik, együtt tanulnak az ötödikesek, hatodikosok és a hetedikesek, jövőre pedig a hatodikosok, hetedikesek és nyolcadikosok, mert előreláthatóan nem lesz ötödikes magyar diák. Az elmúlt tanévben a 0-4. osztályban 11 gyerek, az 5-8-ban 7 gyerek tanult. Összesen 18 magyar gyerek járt az iskolába, és két tanítónő foglalkozott az elemi osztályosokkal.

Az elmúlt években felújították a 2-es számú óvodát, ahova magyar anyanyelvű gyermekek is járnak. A városmenedzser elmondta, sok román és vegyes családból származó gyermek is beiratkozik magyar tagozatra, de sajnos a többség románul folytatja az iskolát. Mint mesélte, 2008-ban az óvodában a magyar tagozaton bevezették a hosszabbított programot, ami sok családnak segítséget jelentett, ennek köszönhető, hogy a szülők előszeretettel íratják oda gyermekeiket. Abban az időben a tanfelügyelőség nem támogatta az ügyet, de a szülők költségén, akik az ebédet biztosították, és a magyar tanácsosok havi hozzájárulásából működtetni tudták. Négy év után átvette a tanfelügyelőség, és hivatalosan is lett hosszabbított program a magyar csoportnál, így tudták elérni, hogy a magyar gyermekeket ne román tagozatra írassák a szülők.

„Most már több a román gyermek, mint a magyar, de elmondhatjuk, összefogással sikerült magyar nyelvű hosszabbított programú csoportot indítani” – mondta Sárközi Pál.

A gyermekek és a fiatal szülők érdekében bölcsődét terveznek építeni a városban, megvan a terület, a pályázás folyamata következik. Az elmúlt rendszerben a városban bölcsőde is volt, de átalakították óvodává, viszont a növekvő gyermeklétszám bölcsődeépítést igényel.

Ipari park a 2000-es évek elejétől

Zsibó az első települések között volt az országban, amelyek ipari parkra pályáztak, és 2004-ben ez megvalósult. Komoly befektetők jöttek, külföldi és román cégek, mondta Sárközi Pál, így munkalehetőség szempontjából nem mondható, hogy a város rosszul áll, mert aki dolgozni akar, az talál munkát. Főleg a nők vannak előnyben, mert a könnyűiparban szinte mindig vannak meghirdetett állások.

A frissen végzett, egyetemi diplomával rendelkezők viszont – mint sok kisvárosban –, nehezen találnak munkát, ezért a magyar fiatalok, akik a továbbtanulást választják, többnyire nem térnek vissza. „Nekünk ez a fájó pontunk – mondta a városmenedzser –, azok a zsibói magyar fiatalok, akik már középiskolás korukban elkerülnek a városból, nem jönnek vissza, és ez a fogyatkozás első lépése. Ha mégis visszatérnek, megpróbálunk segíteni nekik, de az egyetemet végzőnknek itt nincs annyi lehetőségük, mint nagyobb városban, bár legszívesebben mi itthon tartanánk őket” – tette hozzá a városmenedzser.

Épül a tanuszoda, tornaterem és az új óvoda

Folyamatban van az 1-es számú óvoda építése, ami az új tanévre elkészül, és benyújtották a pályázatot a 3-as óvoda teljes modernizálására is. Megnyert pályázatuk van az 1-es számú iskola, az Octavian Goga Műszaki Szakközépiskola és a hozzá tartozó régi bentlakás korszerűsítésére is. A munkálatokat ősszel kezdik, és bár a tornaterem építését is pozitívan bírálták el, még várni kell a finanszírozási szerződés aláírására. Szintén pozitív visszajelzés érkezett a 2-es számú iskola felújítására, remélik, hogy mihamarabb aláírhatják a szerződést, és ott is elkezdődhet a munkálat.

Az országos fejlesztési ügynökségen keresztül két megnyert projektjük van, egy 180 férőhelyes városi tornaterem és egy tanuszoda megépítésére, mindkettőnél elkezdődtek a munkálatok. Két ANL-tömbház építése is tervben van, egyik a fiatal házasoknak, a másik szolgálati lakás lenne a Zsibóra kerülő szakemberek számára.

Európai uniós forrásból egy épületegyüttes megépítését tervezik, ahol kulturális központ és a nyugdíjasoknak szabadidős központ lenne, továbbá szállást, ellátást biztosítana a veszélyeztetett nőknek, gyermekeknek. Ez is megnyert pályázat, a szerződés aláírására várnak.

Az elmúlt években felújították a központi teret és játszótereket, két korszerűsített tömbház lépcsőházát napelemes világítással látták el, bicikliutat építettek két kilométeres szakaszon, és a tavaly parkot építettek teniszpályával.

Modern utak, utcák

Az elmúlt időszakban korszerűsítették a T. Vladimirescu (régi Wesselényi) és Udvarhelyi utcát, a közművesítés a föld alá kerül, a vízhálózat, szennyvízhálózat, közvilágítás, erőkábelek és a modern esővízlevezetés a szivattyúteleppel, ezáltal új arculatot adva a városnak. Hasonló felújítást végeznének a többi utcákban is – ismertette Sárközi Pál, aki hozzátette, megnyert pályázat révén kicseréltek 250 világítótestet modern LED-es technológiára, és tervben van a világítótestek cseréje az egész városban és a környező falvakban is.

Elkészült a pályázat a legforgalmasabb, a botanikus kerthez vezető Wesselényi Miklós utca modernizálására is. Itt is a felszínen csak a világítóoszlopok maradnak, a járdát gránitlapokból rakják ki, régi arculatot kölcsönözve az utcának. A közelben parkolókat építenek, hogy a Zsibóra látogatóknak ne okozzon gondot a parkolás.

Az önkormányzat a saját költségvetéséből utcajavításokat, járdák kövezését, zöldövezet kiépítését, virágok ültetését, öntözőberendezés kiépítését valósította meg.

A szennyvízlevezető hálózat bővítése és modernizálása nehézkesen halad, tavaly májusban kezdte el a vízügy a munkálatokat, de mindössze a beruházás 25 százalékát valósították meg, mert a kivitelező szakemberhiánnyal küzd.

2008-ban sikerült megtartani a zsibói kórházat, van járóbeteg-ellátó részleg, amelyet nemrég felújítottak, CT-gépet szereztek be, amit még hivatalosan nem tudnak használni, mert nincs szakorvosuk. Sárközi Pál elmondta, bár orvoshiány van, abban bíznak, hogy hetente kétszer vagy háromszor jön majd egy orvos, aki leolvassa az eredményt. Szintén orvoshiány miatt naponta három egészségügyi alkalmazott Kolozsvárról ingázik, hogy ellássa a betegeket.

Kedvez a városnak a turizmus

A járvány miatt Zsibóra is kevés turista érkezett az elmúlt évben, viszont a korlátozásokat követő első szombaton a botanikus kertbe 4500-an látogattak ki. A városban, sőt a központban sem volt aznap üres parkolóhely – mesélte a városmenedzser, aki kiemelte, mind a város, mind a helyi RMDSZ képviselői jó kapcsolatot ápolnak a füvészkert vezetőségével, számtalan magyar rendezvényt, szavalóversenyt tartottak már a botanikus kert nagytermében. A füvészkert nemrég közreműködést írt alá a BBTE-vel, ennek fennhatósága alatt fog működni, és része lesz az egyetemi kutatásnak, így még ismertebbé válik.

Sárközi Pál elmondta, sajnálja, hogy a helyi tanács nem tudott élni a Wesselényi-kastély elővásárlási jogával, mert 20 kilométeres körzetben nagyon sok látványosság van, ezért jó megoldás lenne egy turisztikai útvonal kiépítése: a városban van a kastély a botanikus kerttel, a közelben a béldi kastély, a Rákóczi-hegy, Almásgalgón a sárkánykert, és Almásrákoson a nárciszmező. Mindezt össze lehetne kötni, és a turistáknak kiváló útvonal lenne, fellendítve ezáltal a környék turizmusát.

Kulturális élet, rendezvények

A rendszerváltást követően Zsibón megalakult a megye első táncegyütteseinek egyike Kürti Sándor kezdeményezésére, ami 1996-ig működött. A már említett Vörösmarty Mihály Szavalóverseny a járvány előtt megérte a 25. alkalmat, és 2016-tól évente megtartják a Zsibói Magyar Napokat a helyi RMDSZ, a Wesselényi Társaság és az egyház támogatásával. A 2-3 napos rendezvényen sport, kultúra és hagyományőrzés is van.

A 2000-es évektől kézműves táborokat szerveztek a gyermekeknek, ami kezdetben iskolai foglalkozásként indult, a magyar tanácsosok és a tanárok támogatásával két-három napig tartott a nyári vakációban. 2016-tól a református egyházzal közösen a tábor egy hetesre nőtte ki magát, és a hidalmási keresztény ifjúsági központban tartották. 2005-ben egy képalbumot szerkesztettek és adtak ki a város 800 éves fennállásának a megünneplésére.

Felújítás alatt a református templom

Folyamatban van a református templom felújítása, amit nemrég műemlékké terjesztettek fel, ezért egyelőre leálltak a belső munkálatokkal, javítással. A templom alapja egy 13. századi katolikus templomra épült, amelyet a tatárjárás idején feldúltak, leromboltak, majd visszaépítettek, és miután a Wesselényiék megkapták Zsibót mint birtokot, akkor újjáépítették és bővítették, megadva mai formáját.

2017-ben a szeptemberi nagy vihar megrongálta a templom tetőszerkezetének egy részét, de kicserélték, és az egyházi épületet új nyílászárókkal és a padokkal látták el.

A katolikusok száma egyre csökken, a 2011-es népszámláláskor 120-an voltak, ami közel 50-60-ra csökkent az utóbbi időben, lelkipásztoruk nincs, a szilágycsehi plébános szolgál vasárnap és ünnepnaponként.

A jövőben reménykednek

Jó irányba fejlődik a város – mondta Sárközi Pál, aki kiemelte a jövőben szeretnék az utcákat modernizálni, megépíteni a terelőút második szakaszát, mert 2016 tavaszán átadták az első szakaszt a város keleti részén, ezt akarják kiterjeszteni a nyugati részre is, hogy a teherforgalom kikerülje a várost. Tervben van az ipari park 5 hektárral való bővítése, továbbá a régi kórházat bővítenék, felújítanák, vagy egy új kórházat építenének, mert a zsibói és az szilágysági betegek is megérdemlik a szakszerű orvosi ellátást.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e 100 év múlva Zsibón magyar, Sárközi Pál azt válaszolja: „azon a véleményen vagyok, hogy dolgozni kell, és akkor van rá esély. 2004-ben, amikor átvettem az RMDSZ elnökségét, sokan azt mondták, hogy még egy-két év, és itt befejeződik a magyar oktatás. De még mindig vannak magyar osztályaink, szavalóversenyeket szervezünk, és mindig a magyar közösség érdekét nézzük. Ezért kijelenthetem, hogy összefogással, az RMDSZ, a Wesselényi Társaság, és az egyház támogatásával ezután is érhetünk el eredményeket, mert így lehet megmaradni, és remélem ezáltal még 100 év múlva is lesznek magyarok Zsibón” – mondta a városmenedzser.

(Címlapkép: primariajibou.ro)