Magyarkecel a falu, amely Szilágyi István Kő hull apadó kútba című regényében is szerepel. A községközpont hivatalos neve Magyarkecel (románul 1965 óta Meseșenii de Jos), az ott lakók 60 százaléka magyar anyanyelvű, a községhez tartozik a 40 százalékban magyarok által lakott Egrespatak, valamint a két román település: Felsőkecel és Gurzófalva. A négy településből álló község összlakossága 3200 fő, ebből 33 százalék magyar anyanyelvű.

A községközpontba érve magasan kiemelkedik a Szilágy megye műemlékeinek listáján lévő 15. század végén épült református templom, a helyi lakosság lelki bástyája, mellette zsindelyes harangláb, egyik gerendáján az 1775-ös szám látható.

Összetartó magyar közösség lakja a települést, ha kell, még mindig segítenek egymásnak, együtt kaszálnak – meséli egy helybéli, majd hozzáteszi, büszkék hagyományaikra, éltetik azt, a pünkösdi istentiszteleten közel 50-en öltötték magukra népviseletüket.

Bercean Alexandru polgármester és Kovács László-Sándor nemrég megválasztott alpolgármester lelkesen mesélnek a jelenlegi munkálatokról és a jövőbeli tervekről, bár mint mondták, az lenne a legnagyobb öröm, ha lenne, akiért dolgozni, és egyre több román és magyar gyermek születne a községben.

A jövőre, a fiatalokra gondolva jelenleg két játszótér is készül, egyik a községközpontban, másik a felsőkeceli iskolánál, Egrespatakon szintetikus focipálya és buszmegálló, mindez helyi költségvetésből. Az egészséges életmód érdekében minifocipályát építettek Magyarkecelben és Felsőkecelben, de tervben van egy bicikliút kialakítása is Magyarkecel, Gurzófalva és Felsőkecel között.

„A gépparkunkat szeretnénk bővíteni, ezért hókotrót és a zöldövezetek, parkok gondozásához eszközöket akarunk beszerezni” – mondta a polgármester.

A héten befejezték Zilahról Egrespatakra, és onnan Magyarkecelbe vezető megyei út aszfaltozását, az arra járóknak már nem kell kitérőt tenniük, ha a megyeközpontból a mindössze 13 kilométerre lévő településre utaznának.

Márciusig a vízhálózatra csatlakozhatnak a helybéliek

Hepehupás területen helyezkednek el a falvak, Felsőkecelben néhány ház a dombtetőre épült, ezért a vízellátással néha gondok vannak. A községvezetés abban bízik, hogy márciusra rácsatlakoznak a Szamos Vízművek Rt. rendszeréhez, és megoldódik ez a helyzet, viszont ezt követően tervben van a szennyvízhálózat kiépítése is, aminek az előtanulmányát már elkészítették. Mindeközben készül a mezőgazdasági utak aszfaltozásának és a földgáz bevezetésének az előtanulmánya is. 

A községben szinte minden utca le van aszfaltozva, ami nagy előrelépés, ha figyelembe vesszük, hogy egykoron, amikor a patak kilépett medréből, az arra lakók a kerteken keresztül jártak. Ma már nincs ilyen gond. A patak medrét mindkét oldalt támfallal erősítették meg, a mellette haladó két utcát bővítették és leaszfaltozták.

Az Országos Vidékfejlesztési Program révén 3,51 km útszakaszt aszfaltoznak Magyarkeceltől Kraszna irányába a községi úttal párhuzamosan, valamint Egrespatak területén, továbbá 20 kilométernyi utat, utcát újítanak és bővítenek községszinten.

Iskolákat újítanak

Megpályáznák az egrespataki és a magyarkeceli iskola hőszigetelését, kápolnák építését község szinten, és az egrespataki, valamint a magyarkeceli kultúrotthon felújítását. Az Egrespatak–Gurzófalva–Magyarkecel útszakaszt a jövőben szélesítik, hogy a közlekedés zökkenőmentesebb legyen.

Az eddigi évekhez képest a jövőben is támogatják az egyházak, felekezetek működését, okos eszközökkel látják el az iskolákat, hogy megfelelő, a modern kor elvárásai szerint tanulhassanak a diákok. Sajnos, község szinten már csak az egrespataki óvodában van magyar nyelvű oktatás, mert Zilah közelségének egyik negatívuma, hogy a szülők a megyeközpontba járatják gyermekeiket iskolába, így egyre kevesebb diák marad a helyi oktatási intézményekben.

Megvalósítások

Takarékos égőkkel ellátott ezer oszlopot helyeztek el községszinten, bár előzőleg a településeken összesen csak 300 volt. Ahogy a községvezetők mondták, az ezer feleannyit fogyaszt, mint az előző égők. Több más községhez hasonlóan, Magyarkecel is sikeresen pályázott a Wifi4EU projektre, ezáltal a parkokban és az intézmények területein szabadon lehet internetezni. A helybéliek közbiztonsága érdekében 32 térfigyelő kamerát helyeztek el a községben.

„Mindent, amit eddig véghezvittünk, úgy csináltuk, hogy az jó legyen a helyi közösségnek” – emelte ki az alpolgármester, aki hozzátette, sajnos a faluban nagyon sok a nyugdíjas, kevés a munkalehetőség, a helybéliek többnyire mezőgazdasággal és állattartással foglalkoznak. Kevés a szakember, sokszor hiába van anyagi fedezet, a munkálatok elvégzésére nincs jelentkező.

Van egy magánszemély, aki öregek otthonát hozna létre a községben, az épület elkészült, átalakításra és engedélyekre lenne szükség.

„Szeretnénk éltetni, megtartani, és tovább vinni hagyományainkat, ezért évente különböző rendezvényeket tartunk: fonóbekötőt (farsangi bál) és szüreti bált. A tavaszi munka kezdetéig a lányok és az asszonyok fonóba jártak és fontak, amikor kitavaszodott, kimentek a földekre dolgozni, ezért hívják nálunk a farsangi bált fonóbekötőnek. Ha a járványügyi helyzet megengedi, akkor idén már együtt ünnepelhetünk. A mai világban mindenki elfoglalt, alig jut idő valamire. Egykoron mindenki dolgozott, mégis mindenre volt idő” – mesélte az alpolgármester.

(Címlapon a református templom | Fotó: Facebook)