Hagyományőrző Családi Napokat szerveztek a hétvégén a szilágysági Kémeren. A háromnapos programsorozat keretén belül immár 18. alkalommal rendezték meg péntek este a helyi Kemsilvanum panzióban a már hagyománnyá vált nótaestet, amit nemcsak kedvelnek, hanem igényelnek is a helybéliek, és a más településről érkező vendégek.

Kémeren mindig hagyománya volt a nótának, a lakosok szerettek nótázni, akár családi eseményeken, akár összejöveteleken – mondta Szabó Levente polgármester, hozzátéve, hogy az elmúlt években bármilyen akadályok is voltak a rendezvény útjában, megpróbálták ezeket elhárítani. A pandémiás időszak ellenére is megtartották egy szűkebb körben, így idén sem maradhatott el a nótaest.

„Ezelőtt 18 évvel ugyanígy kezdődött: egy szűkkörű nótakedvelő társasággal. Összeültünk, egy harmonikával és egy hegedűvel, és elkezdtünk nótázni. Az ötletgazda Lőrincz Ferenc községi jegyző volt, aki egy nagy, csíkos füzetbe lejegyezte a nóták szövegét. Autodidakta módon megtanult hegedülni is, és elkezdhettünk nótázni. Amikor a hivatalba kerültem 1997-ben, csak két nótát tudtam: A kis kút kerekes kút meg az Eresz alatt fecskefészket, és azóta közel háromszázat éneklek. S mint tudjuk, ezeknek van mondanivalójuk, az emberek a lelkéből születtek, azokat az időszakokat írják le, amelyeket minden nap megéltek. Hiszem, hogy amit mi csinálunk Kémeren, értékápolás, és ezt továbbadjuk a jövő nemzedéknek” – mondta a polgármester.

A helyi rendezvényeket többnyire a Kémerért Alapítvány bonyolítja le, mely azért jött létre, hogy felölelje a kultúrát, közösségápolást, szociális tevékenységet végez, és a települést élhetőbbé tegyék a közösség számára. Visszatérve a nótára: ugyancsak az alapítványnak köszönhetően három nótáskötetet adtak ki, ami azt jelenti, hogy több mint 400 magyar nótának írták le a szövegét azért, hogy ha valaki még dúdolni tudná a dallamot, de a szövegre már nem emlékszik, fellapozhassa ezeket a könyveket, és merítsen belőlük. A nótaest jó hangulatáról a helyi néptánccsoport és a népdalénekesek, fellépők gondoskodtak. 

Hagyományápolásról beszélve, Szabó Levente elmondta: mindig odafigyeltek arra, hogy ne csak falunapokat szervezzenek, amelyre neves együtteseket hívnak meg, a közösség pedig alig marad valamivel, hanem „okosabb, sok kisebb rendezvényt” szervezzene, ami valamilyen szinten kötődik a kémeri hagyományokhoz, és tovább tudja azokat adni.

Idén ez a harmadik ilyen rendezvényük: áprilisban medvehagyma-fesztivált szerveztek, ami a testvér- és a szomszéd településekről a községbe vonzza a közösséget, mert ilyenkor hagyományos módon szalonnát sütnek medvehagymára. A következő rendezvényük nyár közepén zajlott és a sporttal kapcsolatos, mert amint a polgármester mondta, oda kell figyelni az egészséges életmódra, és a fiatalokat is be kell vonni a közösségi életbe.

A legutóbbi, az őszi rendezvény a szüret jegyében zajlott, célja többek között, hogy összetartsák a családokat, a közösséget, az egyházakat, olyan módon, hogy aktívan vegyenek részt a rendezvényen. Ilyenkor a vállalkozói szféra és az egyházak képviselői üstökben főzik a finomabbnál finomabb étkeket, szilvalekvárt, szőlőízt készítenek, csipkéből hecsedlit, az ügyes hölgyek fánkot, palacsintát, lángost, kifliket sütnek, felhasználva az általuk készített ízeket, lekvárokat.

Új óvoda épült Kémeren

Szombat reggel a nemrég elkészült óvoda hivatalos átadására került sor, melynek helyén egykoron betonmonstrum állt. A polgármester elmondta: Kémer történetében ez nagy megvalósítás, mert az elmúlt 70 esztendőben nem épült oktatási vagy hasonló jellegű intézmény a községben. „Ez számunkra lényeges volt, mert a régi óvoda nagyon rossz állapotban van, ugyanilyen rossz állapotú az elemi iskola is, de remélhetőleg az erre letett pályázat jó kezekbe kerül” – mondta.

Jelenleg a kémeri óvodában 54 gyermek tanul, és az óvónők mindent megtesznek azért, hogy jó magyar embereket neveljenek belőlük – tette hozzá Szabó Levente.

Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési miniszter az óvodaavatáson elmondta: minden közösségi fejlesztés, infrastrukturális beruházás fontos, mert a következő éveket, generációkat, nemzedékeknek a létét pozitívan befolyásolja. Mindezek közül a legfontosabbak, amelyek a tanügy területén történnek, mert amikor egy óvodáról, iskoláról beszélünk, nemcsak azt értjük alatta, hogy Kémernek egy új épülete van, hanem azt is, hogy Kémernek van jelene és lesz jövője is. „A legfontosabb üzenete a mai napnak, hogy bár nem könnyű körülmények között, de képesek vagyunk arra, hogy egy ilyen óvodát építsünk Kémernek” – tette hozzá, majd gratulált a helyi és a megyei elöljáróknak, „mert tudják, hol vannak a prioritások, és mindig a prioritások szerint haladnak.”

„Szilágy megyében látszik, hogy a fejlődés jó irányba halad, településeink, a magyar közösségeink gazdagodnak infrastruktúrában, elsősorban tanügyi infrastruktúrában, mert nem sok olyan megye van, ahol a tanügyi infrastruktúra a magyar közösség tekintetében ilyen jó állapotban lenne. Ez óriási perspektívát jelent, a megfelelő körülmények biztosításával itthon tarthatja a családokat, gyermekeket” – mondta Cseke Attila.

A szalagvágást követően a helyi lelkész megáldotta az új óvodát, a benne lévőket, majd az óvodások felkészítőik segítségével rövid műsorral fogadták a vendégeket.

Családi nap

Szombat délelőtt a kémeri művelődési ház udvarán már javában készültek a bográcsos ételek, az érdeklődőknek a készítési és fűszerezési titkokat is elárulták, mondván, a bográcsról soha nem szabad leszedni a habot, mert az idővel úgyis elfő, az étel nem lehet szegényes, és jól kell fűszerezni. A besztercei szilvából már a reggeli óráktól estig főtt a szilvaíz, mert „akkor lesz jó, ha megáll benne a kanál”, ugyanis a legjobb derelyét a kemény szilvalekvárból készítik – magyarázták.

A nap folyamán a szórakoztató programok mellett kötetlen kerekasztal-beszélgetést is tartott a helyi lelkész a jólétről, a családi együttlétről, szerepéről, a várható jövőről. Este koncerten, majd szüreti bálon vehettek részt az érdeklődők, vasárnap délelőtt a református templomban istentisztelettel zárult az idei Hagyományőrző Családi Napok.