A Szilágy megyei oktatás helyzetét vázolta Faluvégi Ervin tanfelügyelő-helyettes, aki elmondta: azon dolgozik, hogy tökéletesítse a tanulók nevelési módját, hogy a diákok egyrészt tájékozottak, felkészültek legyenek, másrészt megfeleljenek a mindennapi élet sokrétű követelményeinek, hogy a jövőben a társadalom felelős polgáraivá váljanak. Az infrastruktúra hiányosságai és az iskolaelhagyás azonban valós probléma a megyében.

Szilágy megyében összesen 327 tanintézmény működik, melyben összesen 35 332 fiatal tanul, ebből 395-en magánóvodában, -iskolában. A 2021–2022-es tanévben összesen tizenöt intézményben voltak kisebb-nagyobb beruházások, köztük az egrespataki és a szilágyperecseni általános iskolában, a Zilahon a Simion Bărnuțiu Általános Iskolában, a Szilágycsehi Gheorghe Pop de Băsești Technológiai Líceumban, valamint a krasznai és sarmasági óvodában, illetve a hosszabbított programmal működő szilágyperecseni, sarmasági, a 2-es és a 3-as számú szilágysomlyói, valamint a zilahi 5-ös és a Piticii Isteți óvodában.

Az elmúlt tanévben 23 épületben 33 oktatási intézmény üzemelt tűzvédelmi engedély nélkül, további négy épületben pedig hat oktatási intézmény működési engedély hiányában.

Szociális segély, meleg ebéd program, iskolabusz

A korai iskolaelhagyás megelőzését célzó intézkedések között szerepelt a szociális utalványokon alapuló oktatást támogató program. A leghátrányosabb helyzetű tanulók szociális segélyt kaptak, áprilisban a Szilágy Megyei Tanfelügyelőség 3690 utalványt osztott ki, az elmúlt hónap végén újabb 2793 kedvezményezettet vettek fel a listára.

A 94 iskolabusz is elősegíti az iskolalátogatást, de újabb 78-ra lenne szükség, mert a jelenlegiek már régiek, elavultak. Szintén az iskolai lemorzsolódás megelőzését szolgálja a meleg ebéd program, melyben az elmúlt tanévben 1810 szilágysági fiatal részesült, ebből 954 óvodás és kisiskolás korú. Az első félévben az erre költött összeg 1,2 millió, míg a második félévben 1,7 millió volt. A programban eddig négy Szilágy megyei iskola – a hídalmási, felsőszéki, szurdoki és alsóvalkói – vett részt, idéntől újabb szilágysági oktatási intézmények csatlakoztak, az almásbalázsházai, a galgói és az ilondai iskolások mellett a szilágyperecseni és a krasznai tanulók is a kedvezményezettek között szerepelnek.

A hátrányos helyzetű középiskolai diákoknak járó szociális ösztöndíjban 176 tanuló részesül, a támogatás összértéke 366 495 lej. A szakképzésben részvevő tanulók szakmai ösztöndíjprogram által anyagi támogatásban 762 diák részesül, a támogatás összértéke 1,2 millió lej, az 1272 ingázó esetében 643 111 lej.

A tanévszerkezet átalakítása nem számottevő változtatás

A főtanfelügyelő-helyettes az idei tanév, az első modul és az azt követő vakáció kapcsán elmondta, hogy a diákokkal és a tanárokkal beszélgetve, a többség nem tartja problémának az egyhetes őszi vakáció bevezetését a közoktatásban. Ez nem zökkenti ki a diákokat a ritmusból, sőt egyesek szerint feltöltődést jelent. A modulok bevezetése gyakorlatilag csak az őszi vakáció bevezetését jelentette, hiszen a karácsonyi, a februári félévközi és a húsvéti vakációk már eddig is részei voltak a tanévnek. Tehát az, hogy az öt vakáció közül négy megmaradt, egyet pedig általánosítottak minden osztályra, nem lényegbevágó módosítás.

A félévi dolgozatok elmaradása pedig szintén egy formális változtatás, fogalmazott Faluvégi Ervin, ugyanis mióta az csak 25 százalékban befolyásolta a lezárást, megközelítőleg azonos hatással bírt a félévi osztályzatra, mint egy felelet vagy egy évközi felmérő. A jegyek száma szempontjából sem lényeges az átalakítás, mert például egy heti három órás tantárgy esetén egy évben hat jegy volt a minimum, most is szintén hat maradt, a heti négy órás tantárgynál pedig nyolc jegy helyett hét lett a minimális jegyek száma.

„Az elmúlt tanévhez hasonlóan igyekeztünk idén is megtartani iskoláinkat és osztályainkat. Több esetben is jóváhagytuk a tanügyi törvény által előírt minimális létszám alatt működő óvodai csoportot, illetve osztályt. Igyekszünk a legjobb körülményeket biztosítani gyerekeinknek, hogy magyar nyelven tanulhassanak, és anyanyelvükön bővítsék tudásukat, fejlesszék képességeiket saját településeiken” – zárta főtanfelügyelő-helyettes.