Javában tombol a nyár, ilyenkor pedig érdemes minél több időt a szabadban tölteni. Erdélyben számos szebbnél-szebb kirándulóhely van, ahová akár a családdal, barátokkal is érdemes ellátogatni. Túrabakancsokat fel! Mutatjuk azokat a helyszíneket, amelyeket semmiképp sem érdemes elkerülni, hiszen bár az út fárasztó lehet, a látvány mindenért kárpótolja majd a lelkes kirándulót.

Hargita és Kovászna megye: a Vargyas-szoros

„A természet e helyen annyi nagyszerűt, annyi megragadóan szépet halmozott egybe, hogy a bámulat valójában kimerül azoknak a csudálásában” – írta közel másfél századdal ezelőtt Orbán Balázs. És valóban. A Vargyas-szoros kétségkívül Erdély egyik legszebb természeti látványossága, amely különleges barlangjaival, mészkőszirtjeivel és szikláival biztosan maradandó élményként leszminden odalátogató számára. A környék élővilága is említésre méltó, kiemeltképp izgalmasak barlangokba megbúvó denevérek.

A Vargyas-szoros és barlangjai a nagy hőség ellenére is kellemes kirándulóhelynek számítanak: a sűrű erdők és patakok között jóval könnyebb átvészelni a kánikulát. Arra azonban mindenképp figyelni kell, hogy az ember semmi mást ne hagyjon maga után a lábnyomán kívül, hiszen az elmúlt években éppen a természet értékeit nem becsülő turisták miatt indult erősen hanyatlásnak ez az értékes ékszerdoboz.

Hargita megye: a Madarasi-Hargita

A Madarasi-Hargita a Hargita-hegység és Székelyföld legmagasabb hegycsúcsa, „a székelyek szent hegye”. A Keleti-Kárpátokhoz tarozik, vulkáni maradvány, amelynek csúcsáról megcsodálható az Oltárkő, a Rákosi-Hargita, a Madéfalvi-Hargita és a Csicsói-Hargita is.

Ugyan a Madarasi Hargitát főként népszerű síközpontként ismerik, egyáltalán nem csak a téli időszakban tartogat meglepetések az odalátogatók számára. A hegy télen-nyáron gyönyörű, s bár a turistaútvonalak legtöbbjének valóban érdemes egy jó túrabakanccsal nekivágni, bőven akadnak olyan részek is, amelyek könnyen megközelíthetőek, a kilátás pedig éppen olyan különleges.

Hargita megye: a Nyergestető

„Csíkországban, hol az erdők/ Zöldebbek talán, mint máshol,/ ahol ezüst hangú rigók/ énekelnek a nagy fákon/ s hol a fenyők olyan mélyen/ kapaszkodnak a vén földbe,/ kitépni vihar sem tudja/ másképpen, csak kettétörve,/ van ott a sok nagy hegy között/ egy szelíden, szépen hajló,/ mint egy nyereg, kit viselne/ mesebeli óriás ló.”

Ki ne ismerné Kányádi Sándor méltán híres Nyergestető című versét? A szabadságharc egyik legutolsó csatájaként számontartott nyergestetői ütközetről alig tud valamit az utókor, mert a történelemkönyvek – mivel nem volt sorsfordító, hadászati szempontból kiemelkedő, hiszen a biztos halál tudatában vállalta ezernyi székely hős – csak néhány sorban emlékeznek meg róla. A szóbeszédnek köszönheti, hogy az azóta eltelt 173 év alatt az emléke folyamatos virágzásnak indult: kezdetben ágkereszteket szúrtak az elesett hősök családtagjai a Háromszéki-medencét a Csíki-medencével összekötő átjáró „temetődombjára” – a kommunizmus idején titkon –, ezeket szinte észrevétlenül váltották fel a kopjafák, és a temető lassacskán nemzeti kegyhellyé alakult. Ma is nyugszanak még a dombon olyan vitézek, akiket az ágyúállásban kialakított tömegsírba helyeztek, mégsem egyszerű temető, hanem inkább nemzeti kegyhely.

A Nyergestető tökéletes választás azoknak, akik szertnének egy szép, meghitt környezetben elcsendesedni. Az emlékhely segít megismerni a székelyek történelmének egy kevésbé ismert, de annál jelentősebb szeletét, az azt körülvevő hegyek pedig gyönyörű látványt nyújtanak, mindenképpen érdemes bejárni őket.

Kolozs megye: a Tordai-hasadék

A Torockó-hegység északi részénél található, varázslatos szépségű Tordai-hasadék látogatását nagyon megkönnyítették az elmúlt években, hidakkal, kiépített úttal, kötéllel tették biztonságosabbá a közlekedést, éppen ezért évről évre egyre több turista keresi fel. Bár „szandállal is körbe lehet járni”, figyelembe kell venni azt is, hogy egy védett területről van szó, rengeteg védett növény- és állatfaj él a hasadék területén, ezekre pedig vigyázni kell.

A legenda szerint Szent Lászlót egy csata alkalmával nagyon elkóborolt és elszakadt a csapatától, a kunok pedig üldözőbe vették, és valahol a Hesdád patak környékén szinte utolérték. Ám ekkor a király a monda szerint fohászkodni kezdett az Istenhez, hogy mentse meg őt, és amikor átugratott a kis patakon, mögötte kettényílt a föld, és a kunok a túlsó oldalon maradtak, ő pedig megmenekült.

Hargita megye: a Jézus Szíve Kilátó

A Gordon-tetőről égbe magasló Jézus-szobor 22 méterével Közép-Kelet-Európa legmagasabb, Jézust ábrázoló alkotása, amely nem csupán a helybéli katolikusok emlékhelye és zarándokhelye, hanem a turisták közkedvelt kilátóhelye is. „Rendeltetése szerint kilátó, lelki értelemben pedig egy hely, ahová, ha feltekint a látogató, elmondhat egy Jézus köszöntést” – olvashatjuk a talapzaton.

A szobor megálmodói nem a keresztre feszített, hanem a kezeit áldásra táró Krisztust akarták a Nyikó-mente falvai fölé emelni – Farkaslaka, Székelyszentlélek és Bogárfalva határába – hálából, hogy megóvta őket a pusztulástól: 2005 augusztusában a településeken emberemlékezet óta nem látott árvíz söpört végig, oltalomért kiáltott a lakosság. 2010 májusában kezdődött el az építkezés, ám a szobor 2013-as felszentelését Magyari Árpád ötletgazda már nem érte meg.

Az ünnepélyes átadás előtt rendbe tették a szobor környezetét, javították a kilátó felé vezető földutat, gyalogos sétányt alakítottak ki, terméskővel burkolták az alapzatot, parkot és gépjármű-parkoló építettek a környéken, így a Jézus Szíve Kilátó könnyen megközelíthető, bárki számára elérhetp kirándulóhely.