Veszélybe került a Szent Anna-tó egy invazív halfaj elszaporodása miatt, ami a vízminőség romlásához vezetett, kongatta meg a vészharangot Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Szerdán sajtótájékoztatón arra kérte a környezetvédelmi minisztériumot, hogy vegyen részt a probléma orvoslásában.

A megyei önkormányzat, együttműködve Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel, a Pro Szent Anna Egyesülettel, a lázárfalvi Szent Anna Közbirtokossággal évek óta saját forrásból finanszírozott olyan tanulmányokat, amelyek alapján döntéseket lehetne hozni a Szent Anna-tó vízminőségének javítására, idézi a közgyűlés elnökét az Agerpres hírügynökség.
A Csomád-Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulás Hargita Megye Tanácsának finanszírozásával készített jelentést a tó vizének helyzetéről, a tóban élő invazív halfajok és a tó vízminőségének összefüggéseiről, a megyei önkormányzat kezdeményezéseinek és erőfeszítéseinek kronológiájáról, valamint a helyzet megoldási lehetőségeiről.
Borboly Csaba elmondta, hogy a környezetvédelmi minisztérium számos megkeresés ellenére sem tett lépéseket a probléma megoldása érdekében, ezért felszólította, hogy vegyen részt a „tó megmentésére” életképes megoldások keresésébe, és írjanak alá partnerségi megállapodást a helyi intézményekkel és szervezetekkel, hogy világosan körvonalazódjanak a felek felelősségei.
Jánó Előd, a társulás igazgatója ismertette a jelentés adatait, amelyek szerint a Szent Anna-tó vízminősége az elmúlt két évtizedben romlott, és ennek fő oka ezüstkárász elszaporodása.
Jogilag a probléma kezelése a környezetvédelmi minisztérium hatáskörébe tartozik, de eddig a szaktárca nem tett semmit, és fennáll a veszélye, hogy a tó elmocsarasodik.
A sajtótájékoztatón részt vevő Dósa Levente, a Pro Szent Anna Egyesület igazgatója kifejtette, hogy a vízminőségi problémák az 1950-es évekre nyúlnak vissza, amikor megkezdődött a tömegturizmus. Rámutatott, hogy a fő problémát az infrastruktúra hiánya és a tó körüli földhasználat okozta, az emberi szerves anyagok pedig elősegítették egy bizonyos algafajta elszaporodását.
Az utóbbi években elszaporodtak az ezüstkárászok is, az invazív halfaj a zooplanktonokat fogyasztja, amelyek korábban a vizet szűrték és algákkal táplálkoztak.

Kapcsolódó

Veszélyben a Szent Anna-tó – összefogást sürgetnek

A tó vízminősége a felborult ökológiai egyensúly miatt sokat romlott az elmúlt években.

Szent Anna-tó Borboly Csaba természetvédelem

„Az algáknak lényegében már nincs természetes ellenségük, és a tónak már nincs meg a képessége arra, hogy évről évre, évtizedről évtizedre regenerálódjon, és a degradáció, az entrofizáció folyamatában vagyunk” – mondta Dósa Levente.
Rámutatott, hogy a Szent Anna-tó az állam tulajdona, román vízügyi hatóság kezeli, az általa vezetett egyesületnek pedig nincs jogi felhatalmazása a beavatkozásra.
A vízminőség védelme érdekében hat évvel ezelőtt született egy határozat a Szent Anna-tóban való fürdés betiltásáról, szintén 2020-ban, a Sapientia EMTE kutatói által végzett tanulmányok nyomán a közvélemény figyelmét felhívták a vízminőség romlására.