A Torockó-hegység északi részénél található, varázslatos szépségű Tordai-hasadék látogatását nagyon megkönnyítették az elmúlt években, hidakkal, kiépített úttal, kötéllel tették biztonságosabbá a közlekedést, éppen ezért évről évre egyre több turista keresi fel. Poszet Szilárd, a Sapientia Környezettudomány Tanszékének vezetője szerint „bár szandállal is körbe lehet járni”, figyelembe kellene venni azt is, hogy egy védett terület, rengeteg védett növény- és állatfaj él a hasadék területén, ezekre pedig vigyázni kell. (Videó: Varró-Bodoczi Zoltán) Cikkünk eredetileg 2021. június 20-án jelent meg.

Erdély legjei sorozatunk eheti részében idegenvezetőnkkel, Poszet Szilárd egyetemi oktatóval a Tordai-hasadékot jártuk körbe, és a természetvédelmi terület körüli túraútvonalat választottuk. A tanszékvezetőtől megtudtuk: több elmélet létezik a hasadék kialakulására. A 30-as évek elején kialakult elképzelés szerint sok kicsi barlang beomlásából jött létre.

Egy későbbi elmélet szerint a hasadék alatt lévő mészkőtömbre egy nagyon vastag üledékréteg rakódott, és ez a terület nagyon hamar emelkedett, így több millió év alatt a külső erők elhordták az üledékes réteget, és a patak egy kicsi repedés mentés befűrészelte magát. Oldotta a mészkövet, és miközben emelkedett a hegység, a patak fokozatosan mélyítette a völgyét. Valószínű, hogy ez a két elmélet kiegészíti egymást, mondta Poszet Szilárd.

Kapcsolódó

Erdély legjei – Kolozs megye: a Farkas utcai református templom (VIDEÓ)

Hatodik éve fejezték be a kolozsvári Farkas utcai református templom felújítását, amin több száz ember dolgozott. A templom több mint fél évezredes múltra tekint vissza, ami alatt többször gazdát cserélt, beomlott a mennyezete. Weisz Attila művészettörténész szerint az új gazdái mindig megpróbálták eltüntetni az épület előző kinézetét, ám még így is sikerült sok érdekességre bukkanni a felújítás alatt. A szakember a templom történetét és a művészettörténeti kutatások eredményeit ismertette a Maszol csapatának. (Videó: Varró-Bodoczi Zoltán)

Erdély legjei Kolozsvár

A környéken tovább kisebb hasadékok alakultak ki, például a Túri-hasadék vagy a Berkesi-hasadék, ez pedig azzal magyarázható, hogy a mészkő, amiben létrejöttek, a felszín közelében van. „Ahogy a patak bevéste magát, a mészkőben kialakította a völgyet. A mészkő a jura időszakban keletkezett, 150 millió évvel ezelőtt. A Tordai-hasadék kialakulására rengeteg más elmélet is van, amelyek a népi hiedelemben gyökereznek” – magyarázta a tanszékvezető. Ezek a hiedelmek a kialakulását Szent László királyhoz kötötték, és úgy tartották, hogy a hasadékot keresztülszelő Hesdád patak „Szent László pénzeket” szállít. Ezek nagyon kicsi, pénzérmékre hasonlító kövek, valójában egysejtűek vázai, amelyek a környéken éltek.

A legenda szerint Szent Lászlót egy csata alkalmával nagyon elkóborolt és elszakadt a csapatától, a kunok pedig üldözőbe vették, és valahol a Hesdád patak környékén szinte utolérték. Ám ekkor a király a monda szerint fohászkodni kezdett az Istenhez, hogy mentse meg őt, és amikor átugratott a kis patakon, mögötte kettényílt a föld, és a kunok a túlsó oldalon maradtak, ő pedig megmenekült.

A területet a jura időszakban tenger borította

Poszet Szilárdtól megtudtuk: a hasadék területét a Jura időszakban tenger borította, ebben rakódott le a mészkő, így keskeny kicsi „padok” jöttek létre, amik egymásra rakódtak. Ezek korallállatkák maradványai, ezért is nevezik ezt a típust zátonymészkőnek. Amikor a patakok felszabdalták a mészkövet, akkor alakultak ki a meredek sziklaoldalak, és mivel a terület folyamatosan emelkedik, a patak pedig mélyíti a völgyét, így jutottunk el oda, hogy ma 250 méteres a szintkülönbség a patak medre és a plató között.

Mivel a mészkő nagyon kemény, nehéz eltörni, ám nagyon könnyen oldódik, így kisebb mélyedések alakulnak ki a mészkőtömbben, amelyeket madáritatónak vagy ördögszántásnak is neveznek. Ezek a kicsi mélyedések előbb-utóbb hatalmas üregekké tágulhatnak, és így alakult ki a Tordai hasadék területén levő több mint 30 barlang is.

A barlangok az elmúlt időszakokban menedékhelyként szolgáltak embereknek, állatoknak, és maga a Tordai-hasadék pedig a növényeknek is. „A hasadék első kutatói, Nyárády Erazmus, Tulogdi János nagyon sok kőkorszaki tűzhelyet, eszközt, fegyvert találtak a barlangokban, de maga a növényvilága is nagyon egyedi, hiszen olyan reliktum fajok vannak itt, amelyek legközelebb már csak az Ural-hegység lábánál élnek meg” – részletezte a tanszékvezető. Ilyen növény például a turkesztáni hagyma, amely Románia területén már csak a Tordai-hasadékban él meg, de emellett Románia faunájának egy jó része megtalálható, több mint ezer növényfajnak ad otthont a természetvédelmi terület.

Poszet Szilárd szerint a hasadékba való látogatást nagyon megkönnyítették az elmúlt időszakban, a hegyimentők rengeteget dolgoznak azon, hogy megfelelő módon karban legyen tartva, ám pont ezért, mivel „szandállal is végig lehet menni rajta”, nagyon sokan látogatják. Emiatt szerinte nagyon fontos figyelni arra, hogy vigyázzunk a területre, hiszen rengeteg védett növény- és állatfaj él ott, „nem hiába nyilvánították már az 1930-as évek óta természetvédelmi területnek”.