banner_MpsidwSE_970x250_Haromszek.jpg
banner_3lV7MYIa_300X250_Haromszek.jpg

Erdély legjei – Kolozs megye: a kolozsvári botanikus kert

Szinte az összes Kolozsvárra érkező turista egyik célpontja a dél-kelet-európai térség leggazdagabb botanikus kertje, amely alig 14 hektáron a növényvilág 11 ezer faját mutatja be. A Maszol stábja éppen a tulipánok virágzásakor látogatta meg, idegenvezetőnk Macalik Kunigunda, a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének oktatója volt. (VIDEÓ: Varró-Bodoczi Zoltán)

Kolozsvár első botanikus kertjét nem a mostani helyszínen alakították ki, hanem a gróf Mikó Imre adományozta Mikó-kertben hozták létre. Mikó az 1859-ben alakult Erdélyi Múzeum Egyesületnek adományozta a területet, 1872-ben pedig az egyesület ötven évre átengedte a füvészkertet az akkor alakult Ferenc József Tudományegyetemnek, azzal a feltétellel, hogy „az egyetem a kert parkszerűen mívelt részében jelenleg meglevő arborétumot, amely csaknem teljes számmal tartalmazza Erdély valamennyi fáit és élő cserjéit, elpusztulni nem hagyja” – tudtuk meg idegenvezetőnktől.

Az idők során azonban egyre szűkösebbnek bizonyult, ezért Richter Aladár akkori igazgató az 1900-as évek elején egy újabb botanikus kert céljára a Majális utcában megvásárolta a mostani terület nagy részét, ahol akkor gyümölcsöskertek voltak. „Richter Aladár meglátta a potenciált abban, hogy ennek a területnek a felszíni formája ilyen változatos, átfolyik rajta a Cigány patak is. Sajnos az ő idejében nem sikerült ide felköltözni, elkezdődött az első világháború, emiatt a költöztetés váratott magára” – idézte fel Macalik Kunigunda.

Fotó: Varró-Bodoczi ZoltánIdőközben kinevezték a botanikai tanszék élére Alexandru Borzát, akinek ma a nevét viseli a kert. Az ő vezetése alatt kezdődött meg a régi kert átköltöztetése az új helyszínre. A költözés 1922-23-ban valósult meg, ekkor a kert nem volt még látogatható, az egyetemhez kötődő kutatást és oktatást szolgálta. Végül 1925-ben nyitották meg a jelenlegi helyen a most Alexandru Borza Botanikus kert néven ismert létesítményt.

A kert koncepciója

A főbejáraton belépve a dísznövény részlegre érkezünk, ahol minden évszakban fellelhető valamilyen virágzó növény. Koratavasztól a hóvirágok, jácintok, tulipánok, árvácskák és nefelejcsek fogadják a belépőt a franciakert mintájára berendezett részlegen. Utána a sziklakertet látjuk, ahol elsősorban alpesi és szubalpesi, főleg a helyi flórából származó fajokat mutatnak be, és nem messze van a rózsakert is, vagyis a rozárium, ahol több mint 400 rózsafajtát csodálhatunk meg.

Ha tovább haladunk, a „kor szellemét megelőző tudományossággal kigondolt” következő részleg a különböző növényföldrajzi régiók flóráját és vegetációját mutatja be. Utána elérünk a rendszertani részhez, amelyik a nyitvatermőkkel kezdődik. Utólag a kert még bővült a japán kerttel is, ahol az ázsiai növényeket mutatják be, és van külön részlege a kaktuszoknak és pozsgásoknak is – részletezte idegenvezetőnk. 

Azt is megtudtuk Macalik Kunigundától, hogy nemrégiben létrehozták a látássérültek által látogatható kertrészletet is, ahol ők is megtapasztalják különböző érzékszerveikkel a növényeket. Emellett a kertben nagyon nagy hangsúlyt fektetnek Románia flórájának a bemutatására. „A domborzati fekvése miatt szinte olyan, mintha egy romániai természetes élőhelyen sétálnánk. Egy domboldalon felfelé haladva megtapasztalhatjuk, hogy hogyan változik Románia vegetációja az alföldtől a szubelpesi régióig” – magyarázta.

Az üvegházakban még Ausztrália növényzetét láthatjuk

Az üvegházak az 1960-as évek elején épültek, és a meleg égövi növényeket mutatják be. A bejárat felől haladva baloldali növényházban, az „akváriumban” kaptak helyet a trópusi vízi növények, például a brazíliai tavirózsa, tündérrózsa és vízipálma. Az akvárium mellett két másik üvegház van. Az első a Mediterráneum és Ausztrália növényzetét mutatja be, itt olyan növények találhatók, mint a füge, a gránátalma, az olajfa, a különböző citrusfélék. Az ausztráliai növények közül pedig az araukáriák láthatók.

Ebből a növényházból nyílik még három kisebb üvegház, ahol a pozsgásnövényeket, a broméliákat és a rovaremésztésű növényeket őrzik, ezek nem látogathatók érzékenységük és ritkaságuk miatt. A legutolsó üvegházban a trópusi haszonnövények kaptak helyet, mint például a banán, a kávé, a kakaófa, a pálmák közül a kókuszpálma, a datolya, az olajpálma és különböző díszpálmák. A járványhelyzet miatt még nem látogathatóak az üvegházak, csupán a kertben lehet sétálni, ám a botanikus kert vezetői remélik, hogy hamarosan feloldhatják a látogatási korlátozásokat.

Itt található Románia egyetlen növénytani múzeuma

A 30-as években kezdték építeni a Növénytani Intézet jelenlegi épületét, a növénygyűjteményt is akkor költöztették oda. A rozáriummal körülvett épületben a földszinten a botanikai múzeum, az első emeleten a herbárium és az irodák, a másodikon pedig a diákok által használt előadótermek és laboratóriumok vannak. A botanikai múzeum azért is nevezetes, mert Romániában az egyetlen növénytani múzeum, a többi mind természettudományi múzeum, tehát növények és állatok vegyesen találhatóak meg bennük.

Ez elsősorban a diákok oktatását szolgálja, és Macalik Kunigunda szerint a „múzeumok múzeuma”, ami berendezése óta nem volt átrendezve, így az „akkori kor lenyomatát mutatja”. Nem a ma elfogadott rendszertan szerint szervezték meg, ezért a gombák és zuzmók is a növények közé kerültek. Nagyjából 7000 körüli a kiállított fajok száma, különböző gazdasági hasznú növények, gyógynövények, textilnövények tekinthetők meg, és két szekrényben homokban és kőszénben megőrzött ősnövény-kövületek is vannak.

„A herbárium a botanikus kert igazi kincse”

A herbáriumban nagyjából 700 ezer ív található meg, ezzel Macalik Kunigunda szerint nem csak Európa-, hanem világszinten is egyedi létesítmény, és sokan nem tudják, de ez a botanikus kertnek az „igazi nagy kincse”. Itt rendszertani kategóriák szerint vannak elrendezve a fajok, és egy-egy növényfajhoz akár több száz ív is tartozhat. Ennek az alapját az Erdélyi Múzeum Egyesület kollekciója alkotja, ahol már a megalakulásuk előttről származó lapok is vannak, a legkorábbi 1788-ból való.

Nem csak Románia flóráját, hanem a különböző kutatók gyűjteményét is itt helyezték el. Külön gyűjteményben őrzik például Soó Rezső, Florian Porcius és Alexandru Borza herbáriumát. Szintén érdekes, hogy több mint 300 úgynevezett holotípust is őriznek itt, például a mezőségi Péterfi-csüdfű holotípusát. 

banner_TfWzz7sC_300x250-HU.jpg
banner_Y04tqfmE_970x250_HU.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?