Csíkszentdomokos a Csíki-medence legészakibb faluja, ahol – mint a helyiek mondják – még a macska is katolikus. Az itt található műemléktemplomot 1795-ben kezdték építeni, a korábban helyén álló, Árpád-kori templomból pedig számos elemet átépítettek az újba. A 13. századból egy keresztelőkút, egy ajtókeret és egy szenteltvíztartó is megmaradt, sőt, a jelenleg mellékoltárként funkcionáló szárnyasoltár-töredékről is azt mondják, hogy valamikor a régi templom főoltáraként szolgált.

Márton Áron püspök szülőfalujában, Csíkszendomokoson található az a római katolikus templom, amely számos, kiváló állapotban megmaradt elemet őriz az Árpád-korból. A helyi egyházközséget 1567-ben említették először az oklevelek, ám tudható, hogy már jóval korábban is állt ott egy kis templom, amelyet a gyülekezet létszámának folyamatos növekedése miatt lebontottak, helyére pedig 1795-ben egy újat építettek a régi elemeinek felhasználásával. Így maradhatott meg a 13. századi keresztelőkút, a sekrestye köríves ajtókerete, a szenteltvíztartó, később pedig jó néhány festett boltívtöredék és egy festett kazetta is előkerült, amelyek segítségével képet kaphatunk arról, hogyan is nézhetett ki a régi kis Árpád-kori templom.

A csíksomlyói faragóiskolában készült, 15. századi Szűz Mária szobor mellett több szoborkülönlegesség is helyet kapott, így Illés próféta szobra, mely majdhogynem egyedinek számít, hiszen ritkaság, hogy katolikus templomba ószövetségi szent szobra kerüljön. Ő azonban igencsak fontos a helyiek számára, hiszen Illés napján történt, hogy a falunak közel felét elnyelték a lángok, a helyiek pedig hozzá imádkoztak, hogy óvja meg őket a pusztulástól. Azóta ő a falu fogadott szentje, akinek tiszteletére évről-évre búcsújárást szerveznek.A 18. század elején a csíkszentdomokosi egyház Csík egyik legnépesebb plébániája volt, s a helyiek mai napig úgy mondják, hogy ebben a faluban még a macska is katolikus. A közösség mai napig őrzi a régiek hitét, hagyományait.