Elfogadta szerdán a szenátus az alkotmánybíróság határozatához igazított különnyugdíjtörvényt. A jogszabály 89 támogató és 16 elutasító szavazatot kapott. Az ellenzék elégedetlen a jogszabály jelenlegi változatával.

A törvényt döntő házként a képviselőház vitatja meg.  Az alkotmánybíróság augusztus 2-án a törvény több cikkét alkotmányellenesnek nyilvánította, és a jogszabályt visszaküldte a parlamentnek.

A szenátus az illetékes szakbizottságokban elfogadott módosító javaslatokat elfogadta, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) indítványait pedig elutasította. A módosított törvény szerint a legkevesebb 25 éves szolgálati idővel rendelkező bírák, ügyészek és alkotmánybírák nyugdíjkorhatára 60 év, a nyugdíjuk pedig a nyugdíjazásuk előtti 48 hónapban kapott bruttó fizetésük és bérpótlékaik átlagának a 80 százaléka. A jogszabály korábbi változata szerint a bírák, ügyészek és alkotmánybírák juttatását a nyugdíjazásuk előtti három hónapban kapott jövedelmük alapján számolták ki. A törvény előírja azt is, hogy a nyugdíj nem lehet nagyobb a nyugdíjazás előtti utolsó fizetés nettó összegénél.
A szenátus arról is döntött, hogy 2024. január elsejétől a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság bíráinak és jogi szakszemélyzetének a nyugdíjkorhatára 47 év és 4 hónap, ha a legkevesebb 25 évet töltötték be ezt a tisztséget. Esetükben a nyugdíjkorhatár évente 4 hónappal nő, amíg eléri a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvényben előírt 60 évet. A módosított törvény szerint eltérően adózzák a különnyugdíjak járulékalapú, illetve nem járulékalapú összetevőjét. A járulékfizetés alapján kiszámolt nyugdíjrész 2000 lejig adómentes, az ezen felüli összegre pedig 10 százalékos adókulcsot alkalmaznak. A nem járulékalapú nyugdíjrészre az összeg függvényében 10, 15, illetve 20 százalékos adókulcsot alkalmaznak. A különnyugdíjakat szabályozó törvény módosítását a képviselőház vitatja meg döntő házként.