Az idei volt a „legsötétebb éve” az amúgy is lélegeztetőgépen tartott hazai oktatásnak
.jpg)
A romániai közoktatásban évek óta fennálló problémák idén sem oldódtak meg, viszont sok tekintetben romlott a helyzet. A diákok továbbra is túlterheltek, a tananyag zsúfolt, a 15 évesek közel fele funkcionális analfabéta, az iskolaelhagyás mértéke nálunk a legnagyobb az EU-s országok közül, az oktatási rendszer alulfinanszírozott.
Ha mindez nem lett volna elég, idén az oktatást sújtották leginkább és leggyorsabban a Bolojan-kormány első deficitcsökkentő csomagjának megszorító intézkedései: a pedagógusok kötelező óraszámát növelték, tanintézeteket vontak össze, az osztálylétszámokat növelték. A diákokat is sújtotta a költségcsökkentés, az ösztöndíjakat a közoktatásban és az egyetemen is megnyirbálták.
Ezért az oktatási szakszervezetek úgy értékeltek, a romániai oktatás az elmúlt 35 év „legsötétebb időszakát” éli. Nicușor Dan államelnök kijelentette, hogy az oktatási rendszer „gyenge, sőt nagyon gyenge”, és ezt Daniel David oktatási miniszter elismerte.
De hogy biztató elemeket is írjunk, új középiskolai kerettanterv készült, szabályozták a házi feladatok rendszerét a diákok védelmében (az még kérdés, hogyan lehet majd alkalmazni), idén végre egyenlő esélyekkel indultak a magyar és a román tagozatos diákok a román érettségin, és ez meg is mutatkozott az eredményekben, a magyar tagozatos nyolcadikosok minden tantárgyból jobban teljesítettek idén.
Daniel David oktatási miniszter az év végén lemondott tisztségéről, arra hivatkozva, hogy csak egy válságkezelési időszakra vállalta el a tárca vezetését.
A pedagógusokon csattantak a megszorítások
A deficitcsökkentő intézkedéscsomag részeként a pedagógusok kötelező heti óraszámát 18-ról 20-ra növelték, az óraadó tanárok óradíját pedig csökkentették, nem a pedagógusok kötelező heti óraszámához, hanem a heti 40 óra kötelező munkaidőhöz igazították. Ugyanakkor megemelték a minimális osztálylétszámot, és az önálló jogi személyiség feltételeként meghatározott iskolai létszámot is. A pedagógusok egy része bojkottálta a szeptemberi tanévnyitót, napokig az utcára vonultak, hangot adva elégedetlenségüknek, aztán a tiltakozások kifulladtak, és minden maradt a régiben.
Daniel David azóta lemondott oktatási miniszter az év végén már azzal nyugtatta a pedagógusokat, hogy az újabb megszorítások már nem érintik őket, a tanügy már hozzájárult a deficitcsökkentéshez, a szükséges intézkedéseket már meghozták nyáron.
Leszögezte, az oktatásügyet nem érinti a személyi kiadások tíz százalékos csökkentése, nem lesz bércsökkentés, a fizetés-nyugdíjhalmozás tiltása az oktatásügyben alkalmazhatatlan, hiszen több ezer nyugdíjas tanár dolgozik.
Kapcsolódó
Az ösztöndíjakat megnyirbálták
A megszorítások miatt az egyetemeknek biztosított ösztöndíjalap 52,12%-kal csökkent ahhoz a szinthez képest, amelyet akkor kellett volna biztosítani, ha a standard költséget a bruttó minimálbér 10%-ából számítanák 12 hónapra. Az ösztöndíjas hallgatók száma a források csökkenése miatt több mint 44 000-rel esik vissza, kongatták meg a vészharangot az egyetemisták szervezetei. A közoktatásban négy típusú tanulmányi ösztöndíjat hagyott jóvá a kormány: havi 450 lejes érdemösztöndíjra a 9-esnél nagyobb médiájú diákok jogosultak, de osztályonként a tanulóknak legfeljebb a 15 százaléka; a havi 300 lejes szociális ösztöndíjat: a szintén havi 300 lej értékű úgynevezett technológiai ösztöndíjat: a kiskorú anyáknak szánt ösztöndíjat.
Időközben annyi változott, hogy a román hatóságok arra törekednek, hogy uniós finanszírozással a szociális ösztöndíjak a 2025-2026-os tanévben is elérhetők legyenek az egyetemi hallgatók számára. Az első kifizetéseket 2026 februárjára tervezik, amikor a januári ösztöndíjat fizetik ki.
Novemberben, a diákok nemzetközi napján Daniel David új ösztöndíjrendszert ígért.
Kapcsolódó
Elrajtolt a sajátos román érettségi a magyar diákoknak
A 2025-ben végzett évfolyam az első generáció, amely külön tanterv alapján tanulta a románt, így az érettségi vizsgán is más tételt kaptak, mint a többségi, román társaik. Az idei érettségi eredményei azt tükrözik, hogy a magyar tannyelvű iskolába járó diákok a román tagozathoz képest az előző években tapasztalt lemaradást majdhogynem lefaragták. „Végre egyenlő esélyeket tudtunk teremteni a magyar és a román tagozatos gyerekeknek a román érettségin” – szögezte le Kallós Zoltán, kisebbségi oktatásért felelős államtitkár, emlékeztetve, hogy már a PISA-felmérés eredményei is kimutatták, hogy semmivel nem gyengébbek a magyar tannyelvű osztályokban az eredmények, mint román tagozaton. Idén országosan 76,5 százalék volt a sikeresen érettségizők aránya.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) összesítette a 2025-ös országos nyolcadikos felmérés magyar nyelvű oktatásban részt vevő diákokra vonatkozó eredményeit: a magyar tanulók által elért ötös feletti átlagos arány országos szinten 78,39 százalék, ami közel van az általános, 83,1 százalékos eredményhez.
Kapcsolódó
Új középiskolai kerettantervek készültek
Minden, jövő tanévben kilencediket kezdő diák új kerettantervek és új tantervek szerint tanul majd, és lesznek olyan friss középiskolások, akik a tanügyminisztérium kísérleti projektjében vesznek részt – mondta el a Maszol megkeresésére Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke.
A kerettantervekről szóló rendeleteket még nyáron aláírta Daniel David volt oktatási miniszter, akkor azzal érvelt, a középiskolai oktatásban alkalmazott modellek már nem megfelelőek, és változtatni kell rajtuk. December aztán az akkor még tisztségben levő Daniel David aláírta a kilencedikesek új középiskolai tanterveit jóváhagyó rendeletet.
Új heti óraszámokkal, tantervekkel, tankönyvekkel és az újdonságokra felkészített oktatókkal kell teht kezdeniük a 2026-2027-es tanévben a középiskolák kapuin belépő kilencedikesek. Az új standard kerettantervek mellett kísérleti kerettanterv szerint is kezdenek egyes kilencedikesek, ahol erre vállalkozik a középiskola.
Korrigálnák a román tantervet a magyar tanulók számára
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) idén is szakmai szempontú beadvánnyal fordult az oktatási minisztériumhoz a kisebbségi diákok románnyelv-oktatása miatt. A szakértők és a két szövetség vezetősége által összeállított memorandum több szakmai ajánlást, javaslatot, kérést fogalmaz meg.
Kiemelték többek között, hogy a jelenlegi tanterv túlzottan elvont, túl összetett tartalmakat és bonyolult megfogalmazásokat tartalmaz, mind az általános és specifikus kompetenciák, mind a tématerületek szempontjából. Rámutattak arra is, hogy sürgősen biztosítani kell az összhangot az elemi, általános iskolai és a középiskolai szintű tantervek között, mivel a három dokumentum között jelenleg súlyos szerkezeti és tartalmi ellentmondások vannak.
Kapcsolódó
Gyökeres átalakulás előtt áll a romániai szakképzés
A következő tanévtől megszűnik a hároméves szakiskola, és kizárólag szaklíceumi osztályok indulhatnak. A változást az oktatási törvény írja elő, az alkalmazás azonban komoly szakmai vitákat váltott ki. Az oktatási minisztérium a tanügyi törvény alkalmazását írja elő, amely szerint a 2026–2027-es tanévtől már nem indíthatók hároméves szakiskolai osztályok. A szakképzés teljes egészében a szaklíceumi rendszerbe kerül át.
Az erről szóló törvény már 2023-ban megszületett, az alkalmazása egy évet késett, mostanra azonban elkészültek a szükséges alkalmazási módszertanok és most készülnek az új tantervek is. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint a reform hosszú távon esélyt ad a diákoknak a továbbtanulásra, míg Popescu Marius szakoktatásért felelős tanfelügyelő pesszimista és szerinte az intézkedés negatív hatással lesz a munkaerőpiacra.
Kapcsolódó
.jpg)
Új keretek az iskolai házi feladatokra
Daniel David oktatási miniszter december 10-én hatályba lépett rendelete új keretek közé helyezi az iskolai házi feladatok gyakorlatát. A szabályozás szerint minden tanuló kötelező, közepes nehézségű házi feladatot kap, míg a kiegészítő feladatok önkéntesek, és felzárkóztatást vagy tehetséggondozást szolgálnak.
Egy tantárgyból nagyobb terjedelmű, összegző feladat tanulási modulonként legfeljebb egyszer adható, a vakációs házi feladat pedig nem kötelező. Az időkeretek nem változtak: óvodában és előkészítő osztályban nincs házi feladat, elemi tagozaton legfeljebb napi egy óra fordítható rá. Felsőbb évfolyamokon a házi feladatok megoldására szánt idő maximum napi két óra lehet. A rendelet előírja a házi feladatok mennyiségének és hasznosságának nyomon követését, valamint a tanulók és szülők rendszeres visszajelzéseinek bekérését az osztályfőnökök és az iskola vezetése részéről. Galaczi Hajnalka Hargita megyei elemi oktatásért felelős szaktanfelügyelő szerint, a rendeletet a tanulók jóllétét védő keretként kell értelmezni.
Kapcsolódó
.jpg)
Kötelező felzárkóztatás elemiben
A 2025–2026-os tanévtől minden tanító és általános iskolai tanár heti 2 óra felzárkóztató foglalkozást kell tartson a munkaköri kötelezettségei részeként, a 141/2025. számú törvény értelmében.
A tanulók hiányzásait egy külön naplóban rögzítik.A rendelet értelmében a tanulók havi beosztás alapján vesznek részt a felzárkóztató programban. A hiányzásokat külön naplóban jegyzik, majd a tanítók értesítik a szülőket.
Bár a plusz 1 vagy 2 óra felzárkóztató tevékenységet kötelező programnak hihették a szülők, de valójában a részvétel egyrészt nem kötelező, másrészt alakítható, mondta el a Maszolnak Galaczi Hajnalka Hargita megyei szaktanfelügyelő. Hangsúlyozta, az idén bevezetett heti két óra felzárkóztatási és fejlesztési célokat szolgál: „támogatni azokat az elemi osztályos diákokat, akik lemaradtak, tanulási nehézséggel küzdenek, vagy akiknél bizonyos kulcskompetenciák – főleg az írás-olvasás vagy számolás terén – hiányosan alakultak. Ugyanakkor célja fejleszteni a kritikai és kreatív gondolkodást, a magasabb szintű készségeket, valamint biztosítani az egyéni igényekhez igazított tanulást”.
Kapcsolódó
.jpg)
Az iskolai erőszak nem csitul
A diákok 71 százalékát érte szóbeli vagy iskolai bántalmazás az iskolában vagy a tanintézet környékén, derült ki a tanügyminisztérium rendőrséggel közösen végzett, októberben közzétett kutatásából. Számos esetről mi is beszámoltunk, tanár bántalmazott diákot, a diák a pedagógust, vagy a tanulók egymást.
Az iskolai problémák anonim bejelentésére szolgáló mechanizmus saját névvel vállalt bejelentésekre is használható, így megszüntethető a „árulkodással” kapcsolatos stigma, jelentette ki Daniel David oktatási miniszter. A »vörös gombot« elsősorban a zaklatás (bullying) és az erőszak visszaszorítására kezdeményezték. lehetővé teszi az iskolákban előforduló problémás jelenségek – például agresszió, bullying, drogfogyasztás – valamint más, az iskolai szabályzatot sértő magatartások bejelentését. A »vörös gombnak« nevezett rendelet valójában nem egy gomb, hanem egy olyan mechanizmus, amelyen keresztül anonim módon lehet jelezni az iskolai környezet problémás jelenségeit.
Lemondott a miniszter
Éppen karácsony előtt bejelentette lemondását Daniel David oktatási és kutatási miniszter, és közölte, hogy visszatér a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) élére, amelynek 2020 óta rektora.
Korábban még arról beszélt, paradigmaváltásra van szükség az oktatásban, egy politikai paktumra az „Oktatás és kutatás évtizedéről”.
Lemondását azzal indokolta, hogy csak egy válságkezelési időszakra vállalta el a tárca vezetését, nem fűtik politikai ambíciók, és távozásával lehetővé akarja tenni, hogy az a tisztségviselő dolgozza ki az oktatási minisztérium 2026-os költségvetését, akinek azt meg is kell valósítania.
„Nem volt olyan szerencsém, hogy valamelyest normálisnak nevezhető időszakban legyek miniszter, de az is igaz, hogy normális időkben nem biztos, hogy elvállaltam volna a megbízatást" – írta a távozó tárcavezető.
Kapcsolódó
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
.jpg)
