Pedagógusállások szűnnek meg, az oktatási hálózatokat utolsó pillanatban teljesen újra kell szervezni, csorbul az oktatás minősége, sorolta a megszorítások hatásait a Maszol megkeresésére Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Maros megyei szervezetének vezetője.

Hozzátette, meglátása szerint csúfot űznek az oktatásból, az intézkedések sértők, azt jelzik, hogy semmibe veszik, alábecsülik a pedagógusok munkáját.

Felidézte, már az elmúlt évtizedben leértékelődött az iskola és a pedagógus szerepe, lenullázták az oktatás fontosságát. „Nem várhatunk minőségi oktatást, ha a sárba tapostuk, és még most is rúgunk egyet rajta, mert kell a pénz. A könyvelői papírokban az látszik, hogy ha ezeket a lépéseket megteszik, nyer az ország költségvetése évente 3-5 milliárd lejt. Ellenben 3-5 év múlva, sokszorosan megfizetjük ezeknek a megszorításoknak az árát” – szögezte le Molnár Zoltán.

Mint korábban megírtuk, a deficitcsökkentő intézkedéscsomag részeként a pedagógusok kötelező heti óraszámát 18-ról húszra növelik, az óraadó tanárok óradíját pedig csökkentik, mivel ezentúl nem a pedagógusok kötelező heti óraszámához, hanem a heti 40 óra kötelező munkaidőhöz igazítják. Ugyanakkor megemelik a minimális osztálylétszámot, és az önálló jogi személyiség feltételeként meghatározott iskolai létszámot is.

Honnan jön össze a megnövekedett óraszám?

Egyértelműen tanári állások eltűnéséhez vezet, hogy két órával megnövelték a heti kötelező óraszámot, szögezte le Molnár Zoltán. Kifejtette, eddig heti 18 óra volt kötelező, erre építették fel a tanári normákat, ha ezentúl egy pedagógusnak húsz tanórát kell lefednie, minden tíz tanári állásból egy eltűnik.

A helyzet rendkívül bonyolult, hiszen tanintézményekként, sőt tantárgyakként is különbözik a tanórák leosztása, ezért a megszorítás más módon érinti a tanárokat. A reáltantárgyak esetében tanárhiány van, felvetődik a kérdés, hogy a megváltozott feltételek mellett le tudják-e fedni a matematika-, kémia-, fizikaórákat. Viszont olyan esetekben, amikor az adott tantárgyból mindössze heti egy-két óra szerepel a tantervben, a pedagógus kénytelen lesz akár három-négy iskolában is tanítani, hogy kijöjjön a kötelező óraszáma.

Molnár Zoltán rámutatott, az egyes fokozattal és 25 éves tapasztalattal rendelkező pedagógusok eddig kedvezményben részesültek, nem heti 18, hanem 16 óra volt a normájuk, ezzel kompenzálva a „szakmai kopást”. Sok tanintézményben ilyen körülmények között is nehezen jött össze egy pedagógus kötelező óraszáma.

A vidéki iskolák nagy részében ez úgy működött, hogy ha nem valósult meg egy tanárnak a kötelező „norma”, más tantárgyakkal kiegészítették. Viszont most már heti négy órát kell pótolniuk, nem lehet ezt minden esetben zene-, rajz-, testnevelésórákkal kiváltani, annál is inkább, hogy már ezekre a tantárgyakra is egyre több a szakos tanár.

Kapcsolódó

Az oktatási miniszter csökkentené az igazgatók számát, az osztályokban pedig növelné a diáklétszámot

A költségcsökkentés érdekében támogatja az önálló jogi személyiséggel rendelkező oktatási intézmények számának csökkentését. 

költségcsökkentés oktatás Daniel David iskola

Az igazgatóknak is megemelik a kötelező óraszámát – eddig 4-6 órát kellett tanítaniuk, az igazgató-helyettesek pedig 6-8 órát – iskola nagyságától, összetettségétől függően. A jelenlegi helyzet alapján mindössze 30 százalékos kedvezményt kapnak, tehát egy igazgatónak 14 órát kell tanítania hetente, a helyettesnek pedig 16 órát. Ezeket az órákat is „elveszik” tulajdonképpen a kinevezett, a helyettesítő vagy az óraadó pedagógusoktól.

A probléma nem egyenletesen csapódik le, lesznek olyan tanárok, akik megtalálják a helyüket, mert a szakukon tanárhiány van, de az olyan tantárgyaknál, ahol a lefedettség eddig is maximális volt, gondok lesznek.

Utolsó pillanatban újra kell osztani a tanórákat

A megszorítások már augusztusban hatalmas káoszt okoznak, amikor a módosításokat életbe kell léptetni, hiszen a már megtervezett rendszert kell utolsó pillanatban teljesen újragondolniuk.

Minden évben november-decemberben, legkésőbb a következő év januárjában a tanintézmények meghatározzák, melyek a lefoglalt állásaik, melyik órákra van kinevezett tanáruk, és melyek azok, amit nem tud lefedni az iskola. Ez utóbbiakat meghirdetik, és ez alapján történik az úgynevezett „mobilitás”: meghirdetik a versenyvizsgákat, keresik a helyettesítő tanárokat, a pedagógusok eldöntik, hol akarják folytatni, akarnak-e változtatni, részletezte Molnár Zoltán.

Leszögezte, a tervezés rész tehát már lezárult, ám most elölről kell kezdeni mindent a megváltozott feltételek alapján. Az eddig lefedetlennek minősülő órákat vissza kell vonniuk, hiszen a kinevezett tanárok kötelező óraszáma emelkedik, elsősorban az ő normájukat kell kiegészíteniük.

Rengeteg akadállyal szembesülnek, hogy kisakkozzák az óraszámokat, a normákat, a tanári állásokat. Például egy vidéki iskolában általában minden évfolyamon egy osztály indul, a vizsgatantárgyakból – románból, matematikában és magyarból – heti négy órájuk van. Ez eddig lefedte az egyes fokozattal, 25 év munkatapasztalattal rendelkező tanárok heti kötelező óraszámát. Az új helyzetben viszont már kénytelenek lesznek más tanintézményben vállalni még órákat, ami nehezen teljesíthető, hiszen valószínű, a szomszédos falvakban is hasonló a felállás, ott sem lesz szükség a betanítókra.

Kapcsolódó

Megszorítások: az óraadó tanároknak kevesebb munkájuk lesz és csökken a javadalmazásuk

A tanárok kötelező heti óraszáma az európai átlaghoz igazodva kettővel emelkedik, erősítette meg Ilie Bolojan.

oktatás tanügyi átszervezés megszorítások pedagógusok

Még rosszabb a helyzet azon tantárgyak esetében, ahol kisebb a heti óraszám, ha eddig két iskolában tartott órákat a szakos tanár, most kénytelen lesz bevállalni a harmadikat, vagy akár a negyediket is, hogy kijöjjön a normája. „Fennáll annak a veszélye, hogy romlik az oktatás minősége, hiszen a tanároknak arra kell összpontosítaniuk, mikor melyik iskolába rohanjanak, hogy megtartsák az óráikat” – részletezte Molnár Zoltán.

Több munka, kevesebb pénz

Molnár Zoltán hangsúlyozta, az sem korrekt, hogy a pedagógusok többet kell dolgozzanak ugyanazért a bérért, olyan körülmények között, hogy európai uniós szinten Romániában a legrosszabbul finanszírozott az oktatás.

Azok az országok, amelyek jelentős gazdasági fejlődést tudtak felmutatni, például Kelet-Ázsiában, éppen az oktatásba befektetett pénzek, a lehetőségek teremtése hozta meg az áttörést, hogy ma a világ élvonalába tartoznak, mutatott rá a szakszervezeti vezető. Kifejtette, például Japánban az állam akár 20 százalékot is fordított a költségvetésből az oktatásra. Ezért kérdéses, hogy Románia jelenlegi helyzetében, kifizetődő-e az oktatást sújtani leginkább megszorításokkal.

Molnár Zoltán rámutatott, a deficitcsökkentő intézkedések mindenkit érintenek, hiszen például az áfaemelés általános dráguláshoz vezet, de az oktatásban kiemelten hangsúlyosak a megszorítások: megemelték a kötelező óraszámot; csökkentették az óraadó tanárok juttatását; összevonják az 500-as létszámnál kisebb, de külön jogi személyiségekkel rendelkező tanintézményeket; növelték az igazgatók és igazgatóhelyettesek óraszámát és az osztályokban a diákok létszámát.

A megszorítások olyan körülmények között sújtják az oktatást, hogy egyre nehezebb helyzetben van az iskola, a pedagógus. Az új generációk oktatásában már nem eredményesek a hagyományos módszerek, a pedagógusoknak folyamatosan új módszereket kell elsajátítaniuk, böngészik az internetet, tanulják az új eszközöket, infrastruktúrát. A diáknak azt kell látnia, hogy a pedagógus versenyképes, különben nem tudja lekötni a figyelmét.

Kapcsolódó

Megvédték a magyar iskolákat – Az RMDSZ szerint ismét bizonyított a kormányzati jelenlét

A magyar oktatási hálózatot hátrányosan érintő intézkedés bevezetését sikerült megakadályozni - jelentette be Csoma Botond.

anyanyelvi oktatás szórvány RMDSZ

A világon mindenhol úgy van, hogy a tanár nem tart heti negyven órát, mert a normában nemcsak az szerepel, amikor kiáll a diákok elé, hanem a felkészülés, a többi tevékenység is benne van. Szemléltető anyagot kell készítenie, videó-, fotóanyagot keresnie, újra kell gondolnia az anyagot, hogy közelebb vigyék a gyerekekhez, felméréséket kell végeznie, dolgozatokat javítania. Erre jön még a bürokrácia, a rengeteg papírmunka.

A szakszervezeti vezető példaként említette, hogy a tanárnak kell ellenőriznie a szociális ösztöndíj megítélésére benyújtott különböző igazolásokat, holott ez nem szerepel a munkaköri leírásukban. Erre nincs kompetenciájuk, mégis vállalniuk kell a felelősséget, már előfordult, hogy a pedagógusnak kellett visszafizetnie az államnak az ösztöndíj összegét, mert utólag kiderült, a diák mégsem volt jogosult.

Közben a tanár szerepe megkérdőjelezhetetlen, nem veheti át a feladatát sem a mesterséges intelligencia, sem a robotok, szögezte le a szakszervezeti vezető.

Az RMPSZ már megkongatta a vészharangot

Mint megírtuk, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) nyilvános Facebook-bejegyzésben foglalta össze, hogy az oktatásra nézve milyen negatív következményekkel járnának a kormány „válságkezelő” intézkedései.

Kiemelték, hogy egy társadalom válságkezelő intézkedésének legfontosabb, már rövid- és közép távon pozitív társadalmi hatást gyakorló, illetve hosszú távon a gazdasági növekedésben is jelentős eredményt előidéző intézkedése a közoktatás kiemelt támogatása és erősítése lehet, ennek szellemében pedig úgy vélik, hogy

• a tanintézmények és osztályok/csoportok diáklétszámainak, valamint a pedagógusok óraszámainak a tervezett növelése nem idézne elő a válságkezelésben számottevő gazdasági, fenntarthatósági eredményeket, ellenben rendkívüli mértékű negatív hatást gyakorolnak majd az iskolai oktatás és nevelés minőségére, hatékonyságára;

• az intézkedések rövid idő alatt történő erőltetett alkalmazása a közoktatást általános válságba taszítja, a tanintézményekben eddig is tapasztalt nevelési jellegű problémákkal, nehézségekkel, kihívásokkal és jelenségekkel (sajátos nevelési igényű diákok fejlesztése, az iskolai erőszak és függőségek megelőzése, felzárkóztató, differenciáló fejlesztői tevékenységek hatékony alkalmazása, tehetségápolás lehetőségei stb.) történő megküzdés lehetőségeit rendkívüli mértékben ellehetetlenítik, számos intézmény-fenntartási gondot és a zajló fejlesztési projektek gyakorlatba ültetésének sikertelenségét okozhatják;

• a pedagógusok heti tanítási óraszámának növelése, az óraszám-kedvezmények csökkentése nagyobb munkatapasztalattal rendelkező pedagógusok esetében, a tanintézményvezetők, tanfelügyelők katedra kötelezettségi óraszámainak az indokolatlan nagymértékű növelése, valamint a kezdő pedagógusoknak folyósítható bérezési kedvezmények csökkentése hozzájárulnak a pedagógus-utánpótlás válságának további mélyüléséhez, a rendszerben oktató pedagógusok szakmai kiégésének fokozódásához, a felelősségteljes iskolai menedzsment hatékonyságának az ellehetetlenítéséhez, számos eredményes és életképes magyar tanintézmény összevonásához, illetve több ezer pedagógusi állás megszűnéséhez vezetnek.

Szemléltető példa: a lehetetlen küldetés Chuck Norrisnak sikerülhet

A csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatójaként Ferencz-Salamon Alpár az eddigi heti 4 tanóra helyett heti 14 órát kell tartson a hivatali teendők mellett, hívta fel a figyelmet az intézményvezető Facebook-bejegyzésében.

Kifejti, mindehhez hozzájön évfolyamonként heti minimum másfél-két óra készülés/ évfolyam/tantárgy, ami heti 6 óra. Ugyanakkor nem maradhat el az értékelés/folyamatos visszajelzés, amely osztályonként adott esetben még vagy minimum 30 perc/osztály/hét. Ha mindezt összeszámoljuk, mindez 23-24 óra hetente a 40 órás törvényes heti munkaidőből.

„Marad 16-17 óra, vagyis két munkanap, hogy ugyanazt hozzuk az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza tevékenységi teljesítményében – minden tanévben közel 40-50 program, több mint 4500-5000 résztvevő – mint eddig. Közben az éves minősítést a minisztériumtól, egy szőrszálhasogató értékelési eljárás keretében, persze kizárólag csak az igazgatói feladatokra kapom. Vagyis arra, hogy hány és milyen komplexitású képzést tartottunk hány résztvevőnek. Félre ne értsen senki: imádok tanítani, és imádok gyermekek között lenni a suliban, a pályafutásomat soha nem terveztem vezetői funkcióban zárni, biztos előbb-utóbb visszatérek a katedrára. De azért a lehetetlen küldetést eddig csak talán Tom Cruisenak sikerült megoldani, és minden bizonnyal Chuck Norrisnak” – zárta bejegyzését Ferencz-Salamon Alpár.

Tanévnyitó az utcán?

Mint megírtuk, amikor a pedagógusok szeptember 1-jén visszatérnek az iskolákba, közösen döntenek a tiltakozásokról, valószínű szeptember 8-án nagyszabású akcióval indítanak, és nem zárják ki az általános sztrájk lehetőségét sem.

„Az elmúlt 35 évben először tartunk másfajta tanévnyitót. A tanárok és a diákok már most az utcán vannak. Adjunk jelet nemcsak Romániának, hanem más országoknak is” – nyilatkozta Simion Hăncescu, a Szabad Oktatási Szakszervezetek Szövetségének elnöke. A Spiru Haret Oktatási Szakszervezetek Szövetségének elnöke, Marius Nistor elmondta, hogy a szakszervezeti tagokkal egyeztetnek a további tiltakozások ütemtervéről. Amikor a pedagógusok szeptember 1-jén visszatérnek az iskolákba, közösen döntenek a tiltakozásokról, valószínű szeptember 8-án egy nagyszabású akcióval indítanak, és nem zárják ki az általános sztrájk lehetőségét sem.

A két szakszervezeti vezető hangsúlyozta, hogy bár aláírták a kollektív munkaszerződést, ez nem jelenti azt, hogy többé nem szervezhetnek tiltakozásokat.