Új heti óraszámokkal, tantervekkel, tankönyvekkel és az újdonságokra felkészített oktatókkal kell kezdeniük a 2026-2027-es tanévben a középiskolák kapuin belépő kilencedikesek.  Az új standard kerettantervek mellett kísérleti kerettanterv szerint is kezdenek egyes kilencedikesek, ahol erre vállalkozik a középiskola. A magyar tannyelvű líceumok közül tizenegy jelezte, hogy belevágna a kísérleti projektbe. Mihályfalvi Katalint, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnökét kérdeztük, mit fontos és mit lehet tudni az új tantervekről, a tankönyvekről, mely iskolák vállalkoznak a kísérletezésre, és mire jutottak a múlt héten tartott találkozón, amit a kísérleti program iránt érdeklődő magyar tannyelvű líceumok számára szerveztek, és amire meghívták a miniszter tanácsosát is.

Minden, jövő tanévben kilencediket kezdő diák új kerettantervek és új tantervek szerint tanul majd, és lesznek olyan friss középiskolások, akik a tanügyminisztérium kísérleti projektjében vesznek részt – tisztázta a Maszol megkeresésére Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke.

Mint ismert, a kerettantervekről szóló rendeleteket még nyáron aláírta Daniel David volt oktatási miniszter, múlt pénteken pedig az új középiskolai tanterveket jóváhagyó rendeletet. Pontosabban csak a kilencedikesek tanterveit írta alá, hiszen a szaktárca tájékoztatása szerint a 10-12. osztályra érvényes tanterveket még csak január végén bocsátják közvitára. Valójában a kilencedikesek tantervei sem teljesek, hiszen a román nyelv és irodalom még jóváhagyásra vár, még vitatják.

Mihályfavi Katalin elmagyarázta, a pénteken aláírt tanügyminisztériumi rendelet a különböző tantárgyak tartalmára és a kompetenciákra vonatkozik, amiket meg kell tanítani a diákoknak, míg a nyáron aláírt miniszteri kerettanterv-rendeletek a heti óraszámokról rendelkeztek.

Mint kifejtette, ez az eljárás: „először arról kell dönteni, hogy a különböző profilú osztályokban az egyes tantárgyakat hány órában tanítjuk, azaz: hány román-, magyar-, történelem- és egyéb óra legyen egy héten, ezt határozzák meg a kerettantervek. Majd a kerettantervekhez hozzárendeljük a tartalmakat, hogy mit lehet és mit érdemes leginkább megtanítani annyi óraszámban, valamint meghatározzuk, hogy mi az, amit négy év után a diáknak tudnia kellene, milyen kompetenciákkal kellene rendelkeznie”.

Új tantervek egyelőre csak kilencedikben

Az oktatási minisztérium pénteki tájékoztatójában Daniel David volt miniszter emlékeztetett, hogy a jelenleg használt tanterveket közel 20 éve dolgozták ki. Az újak a korszerűsítés mellett „szellősebbé” teszik a tananyagot, és nagyobb összhangot biztosítanak a tantárgyak, illetve a különböző oktatási szintek között.

A szellősebb tananyaggal egyelőre csak a jövőre kilencediket kezdők találkozhatnak várhatóan 2026-27-es tanévtől. Az azt követő tanévektől fokozatosan megújul a felsőbb osztályok számára is a kerettanterv és a tananyag, míg végül az érettségi programját is módosítják, részletezte Mihályfalvi Katalin.

Annak kapcsán, hogy még csak a kilencedikes tantervek vannak – majdnem – készen, megjegyezte, az lehet ennek az oka, hogy az egyes bizottságok nem tudtak még megegyezésre jutni a 10-12-edikesek tananyagáról. „Komoly viták vannak, hiszen az új tantervek írásának az elődleges szempontja a szellősítés”, azaz, hogy csökkenteni kell a tananyagot, és ebből erednek a viták.

Úgy látja, nincs még nagy késés, még behozható szeptemberig a tanügyminisztérium lemaradása a korábbi ígéreteihez képest, hiszen mint korábban írtuk, a minisztérium úgy tervezte az új tankönyvekre vonatkozó közbeszerzést 2025 decemberében írják ki, a tanárok képzése pedig 2026 elején indul. Mihályfalvi Katalin szerint a közbeszerzés kiírása várhatóan januárban vagy februárban történik majd meg.

Kapcsolódó

Középiskolai tantervek: a jóváhagyás aláírva

Aláírta pénteken Daniel David oktatási miniszter az új középiskolai tanterveket jóváhagyó rendeletet – közölte a szaktárca.

oktatásügy középiskola tanterv tanügyminiszter Daniel David Tanügyminisztérium

Kísérleti kerettantervek: január 15-éig jelentkezhetnek a líceumok

A kerettantervek kidolgozását, mint ismert, hosszas vita előzte meg. Végül kétféle készült el: a standard és a kísérleti. Mint korábban többször írtuk róla, Daniel David szerint a cél az új kerettantervekkel a minőségibb oktatás a mennyiségivel szemben. A volt miniszter megfogalmazása szerint a középiskolai kerettanterv célja a tantárgyak közötti egyensúly megteremtése, hogy a nyolc kulcskompetencia hatékonyan fejlődjön, az egyes területek pedig a szakhoz igazodva, arányosan kapjanak hangsúlyt. A nyolc kulcskompetencia a nyelvi és kommunikációs, a többnyelvűségi, a természettudományos–technológiai (STEM), a digitális, az életvezetési, az állampolgári, a vállalkozói, valamint a kulturális kifejező- és érzékenységi készségeket foglalja magában.

A kísérleti kerettanterv – a standardhoz képest – nagyobb autónómiát ad az intézményeknek és az oktatás személyre szabását teszik lehetővé. A programhoz pályázat útján csatlakozhatnak a tanintézmények.

„A kísérleti kerettanterv abban más, hogy szabad kezet ad az iskoláknak főként abban, hogy az óraszámokról döntsön. Az iskola határozza meg, hogy – egy adott intervallumon belül – az egyes tantárgyakat hány órában oktatja. Például ha egy adott területen négy év alatt a diáknak minimum ezer órát és maximum háromezret kell tanulnia, akkor ezen belül az iskola határozza meg, hogy az egyes tantárgyakra mennyi órát szán a négy év alatt” – magyarázta el az oktatásért felelős ügyvezető alelnök, aki maga is tanár.

Mint mondta, a standard kerettantervhez képest ez jelenti a legnagyobb különbséget.

„Emellett lehetővé teszi tehetséggondozás céljából a csoportos foglalkozásokat. Ugyanakkor megengedi például, hogy a nyelvórákat ne osztályonként, hanem tudásszint szerint szervezzék meg, vagyis a diákokat külön csoportokba sorolhatják attól függően, milyen szinten beszélik az adott nyelvet” – magyarázta. Hozzátette, nemcsak az óraszámok változtathatók egy tantárgy területén belül, hanem a tanítás módja is.

„Egy ilyen újítás, nagyon nagy lépés” – ismerte el a szakember a kísérleti program bevezetéséről. Az érdeklődő magyar tannyelvű középiskoláknak az RMDSZ és a Communitas Alapítvány december 16-17-én másfél napos szakmai felkészítőt szervezett Kolozsváron, hogy gyakorlati útmutatást nyújtson a részvételhez és szakmai beszélgetést biztosítson a minisztérium döntéshozóival is. Mihályfalvi Katalin elmondta, azt már jó eredménynek tartaná, ha az érdeklődő tizenegy intézmény közül végül legalább négy pályázna végül.

„Egyrészt sok munkával jár. Akik részt vennének, azoknak négyéves programban kell gondolkodniuk, egészen 12-ik osztályig. Ugyanakkor az iskoláknak konzultálniuk kell az összes végleges állású tanárral, nekik is el kell fogadniuk, majd a szülőkkel, és a diákokkal is konzultációt kell tartani, és mindenkinek el kell fogadnia az innovációt. Ez egy nagyon nagy lépés” – jegyezte meg. Hozzátette, az iskolák nem igazán vannak felkészülve „az ennyire szabad döntéshozatalokra”, de véleménye szerint lesz olyan iskola, aki megpróbálja és belevág, a következő tanévekben pedig további iskolák csatlakozhatnak, hiszen nemcsak egy évre szól a kísérleti program.

Akik a 2026-2027-es tanévtől vennének részt, azoknak nagyon szoros a határidő: január 15-éig kell pályázniuk, tudtuk meg. Mihályfalvi Katalin elmondta, a felkészítőn bátorította az iskolákat Radu Szekely, az oktatási miniszter tiszteletbeli tanácsadója, aki egyben a kísérleti kerettanterv program bizottságának az elnöke, aki bár többletforrást nem ígérhetett a projektre, azt tanácsolta az iskoláknak, hogy bizakodjanak, hogy erre lesz lehetőség.

Az egyelőre csak részvételi szándékát jelző tizenegy középiskola – az országos szinten 94-ből – a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium, a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági Líceum, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum, a Zilahi Református Wesselényi Kollégium, az aradi Csíki Gergely Főgimnázium, a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum, a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum, a marosvásárhelyiBolyai Farkas Elméleti Líceum, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium – sorolta fel kérdésünkre Mihályfalvi Katalin.

Kapcsolódó

Bátrabban újítanak a magyar líceumok: 11 iskola próbálná ki az új középiskolai kerettantervet

A jövő tanévtől induló kísérleti középiskolai kerettanterv program bevezetésében segít a magyar tannyelvű líceumoknak az RMDSZ és a Communitas Alapítvány.  

kísérlet tanügyi reform középiskola kerettanterv Szabó Ödön RMDSZ Communitas Alapítvány