Középiskolai kerettantervek: több óraszám, decentralizáció, szellősebb tartalom, új tankönyvek
A középiskolában a tartalmak és tankönyvek elavultak, a kerettantervek nem illeszkednek a modern tantervi logikába, és az oktatási módszerek sem gazdagodtak jelentősen a technológiai és didaktikai újításokkal, jelentette ki hétfőn Daniel David tanügyminiszter.
A tárcavezető annak kapcsán nyilatkozott, hogy nyilvánosságra hozták a középiskolai kerettanterv-tervezetekről folytatott konzultáció nyomán készült jelentés felülvizsgált változatát.
„Közzétettük a középiskolai oktatás kerettanterveiről folytatott viták eredményeként készült jelentést, valamint ezek végleges változatát. Ugyanakkor közvitára bocsátom a középiskolai oktatás kerettanterv-tervezetét is, amely alapjául szolgál majd a kísérleti iskolákban a tesztelésnek. A konzultációs időszakban 2025. június 26-ig várjuk a javaslatokat a consultare@rocnee.ro e-mail címre” – idézi Daniel David üzenetét az Agerpres hírügynökség.
Az új kerettantervek a 2025. február–márciusi országos viták során megfogalmazott javaslatok integrálásával készültek.
„Mivel én indítottam el nyilvánosan ezt a folyamatot, természetes, hogy én is zárom le, bár egy másik miniszter dönthet úgy, hogy megtartja vagy módosítja a terveket” – tette hozzá a tárcavezető
A miniszter ismertette a középiskolai kerettantervek miniszteri rendeletében szereplő főbb elveket:szükség van a tantárgyak közötti egyensúlyra, hogy hatékonyan fejleszthető legyen a nyolc kulcskompetencia, ezeket pedig a szakterület/ágazat/specializáció szerint racionálisan súlyozzák.
„Csak a tudomány és vallás, valamint a nemzeti kultúrához és az életre való felkészítéshez kapcsolódó tantárgyak közötti egyensúly révén képezhetünk hatékonyan jó szakembereket, jó állampolgárokat és olyan embereket, akiknek jó az életminősége. Például örömmel tölt el, hogy sok év után a grammatika, valamint az országra fókuszáló történelem és földrajz ismét egyértelműen szerepelnek a középiskolai tantervben (az ezekre szánt óraszám nőtt az eredeti javaslatokhoz képest, feltételezve, hogy ezek a nemzeti kultúrára összpontosítanak). Továbbá az egészséges életmódhoz, önismerethez és pszichológiai önismerethez, csapatsporthoz és művészetekhez kapcsolódó tantárgyakat kötelező jelleggel kínálja fel az iskola a diákoknak (akik természetesen választhatják, hogy részt vesznek-e rajtuk). Végül a vállalkozói ismereteket integráljuk a kötelező közgazdasági tantárgyba, és a tanácsadás és pályaorientáció tantárgyon belül is lesznek kifejezett tanulási egységek” – magyarázta Daniel David.
A nyolc kulcskompetencia a következő:
1. nyelvi/kommunikációs kompetenciák (alfabetizáció),
2. többnyelvűségi kompetenciák,
3. STEM (tudomány, technológia, mérnöki tudományok, matematika),
4. digitális kompetenciák,
5. életvezetési kompetenciák (személyes/társadalmi/tanulás-tanulni),
6. állampolgári kompetenciák,
7. vállalkozói kompetenciák,
8. kulturális kifejező- és érzékenységi kompetenciák.
A végzősöknek képesnek kell lenniük hatékonyan beilleszkedni a munkaerőpiacra és/vagy folytatni tanulmányaikat posztliceális vagy egyetemi szinten.
Az elméleti tagozaton egyetlen tantárgynak sem csökkent az óraszáma, csupán néhány esetben decentralizálták az órák egy részét az iskola és/vagy a diák döntésére, az oktatás személyre szabása érdekében.
Változások az aktuális kerettantervekhez képest:
Elméleti tagozat – Reál profil, matematika–informatika:
Matematika, informatika és az információs és kommunikációs technológiák tárgyakból egy-egy pluszóra lesza középiskolai ciklus során.
Reál profil – természettudomány:
A fizika óraszáma változatlan, a kémia és biológia tantárgyak egy-egy órával bővülnek minden évben.
Humán profil – társadalomtudomány:
Társadalmi tudományok, román nyelv és irodalom, valamint az első modern nyelv tantárgyak kettővel több órát kapnak.
Humán profil – filológia:
Román nyelv és irodalom, valamint az első modern nyelv szintén két-két többletórával szerepel.
A szak- és technológiai tagozatok kerettanterveit ezek sajátos követelményei szerint dolgozták ki.
A miniszter elmondta: a standard változat mellett egy olyan pilotváltozatot is javasolt, amely nagyobb decentralizációt és oktatási személyre szabást ösztönöz iskolai és tanulói szinten, a minisztérium szakmai támogatásával.
A kerettantervek elfogadása után következik:
A tantervek kidolgozása
„Releváns és szellős tartalomra van szükség, európai minták alapján, olyan vegyes csapatok dolgozzák ki, amelyek tagjai köz- és felsőoktatási szakemberek, hogy biztosított legyen a két szint közötti átjárhatóság. Minden tantárgy óraszámának 25%-át az alábbiakra kell fordítani: (1) kompetenciák megerősítése; (2) felzárkóztató tevékenységek; (3) kompetenciák alkalmazása a mindennapi életben.”
Új tankönyvek kidolgozása
Ezek kapcsolódnak majd az új tantervekhez, és európai minták alapján készülnek: klasszikus és digitális változatban is, interaktív online tevékenységekkel, játékos elemekkel, mesterséges intelligenciával, a tantárgy jellegéhez igazodva.
Tanárképzés
A tanárok számára képzési programokat kínálnak, hogy hatékonyan valósíthassák meg az új tantervi modellt.
„Ha tervszerűen hajtjuk végre a programot, az első generáció (a 2026–2027-es tanévben induló IX. évfolyam) már részesülni fog az oktatási reformban, amely aztán fokozatosan bevezetésre kerül a középiskolai szinten. Jelentős javulást várunk az oktatási eredményekben – hazai és nemzetközi szinten egyaránt –, különösen a teljesítmény, fejlődés, a funkcionális analfabetizmus és az iskolai lemorzsolódás csökkenése terén, legkésőbb öt éven belül” – zárta mondandóját a miniszter.
CSAK SAJÁT