Méltóságteljes és lélekemelő hangulatban emlékezett meg Zilah magyar közössége az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is több százan gyűltek össze, hogy közösen tisztelegjenek a márciusi ifjak emléke előtt, és kifejezzék összetartozásukat, valamint a szabadság eszméje iránti tiszteletüket.

A megemlékezés a belvárosi református templomban tartott ünnepi istentisztelettel vette kezdetét. Püsök Sándor Csaba, a gyülekezet lelkipásztora igehirdetésében kiemelte: a magyar történelem során a szabadságért mindig nagy árat kellett fizetni, de a hit és a kitartás erőt adott a nemzetnek. Azok, akik a szabadság élére álltak, a reményt képviselték: annak reményét, hogy a nehéz időkben velünk van az Isten, és megsegíti népét. Az istentiszteletet követően a belvárosi református templomkertben megkoszorúzták az 1848-1849-es hősök tiszteletére állított emlékművet.

Ünnepi műsor a Művelődési Házban

A megemlékezés a Szakszervezetek Művelődési Házában folytatódott, ahol gazdag gálaműsor várta az ünneplő közösséget. A rendezvény elején elhangzott Vörösmarty Mihály Szózat című költeménye, majd ünnepi köszöntők következtek. Szőke Krisztián konzul Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének üzenetét tolmácsolta az erdélyi magyarok számára. Cristian-Claudiu Bîrsan Ilie Bolojan román miniszterelnök üzenetét ismertette, majd Dari Tamás alprefektus a román államfő, Nicușor Dan üzenetét tolmácsolta, ezt követően alprefektusként szólt a szilágysági magyar közösségekhez, mondván: március 15-e a magyar történelem egyik meghatározó pillanata, amely a szabadság, a bátorság és a nemzeti felelősség jelképe. Hangsúlyozta, hogy az 1848-as forradalom öröksége ma is erőt ad a magyar közösségeknek, így az erdélyi magyarságnak is.

Szilágyi Róbert-István, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Szilágy Megye Tanácsának alelnöke beszédében arra emlékeztetett, hogy március 15-e a bátorság, az összefogás és a hit ünnepe. Ez a nap örökre beírta magát a magyar történelem legdicsőségesebb lapjaira. Egy olyan napra emlékezünk, amikor a szabadság hangja felhangzott az utcákon, és amikor egy nemzet kimondta: saját sorsát maga kívánja alakítani. A szabadság nem magától értetődő – hangsúlyozta. Olyan érték, amelyet meg kell becsülni, és amelyet minden nemzedéknek meg kell őriznie. Napjainkban már más eszközökkel kell védenünk szabadságunkat. Nem fegyverrel, hanem tudással, munkával, összefogással és felelősséggel. Ki kell állnunk jogainkért, értékeinkért és közösségünk méltóságáért. Ez a mi mai szabadságharcunk – fogalmazott. „Március 15-e nemcsak a múlt ünnepe, mert a jelenről és a jövőről is szól. Arról, hogy mit jelent magyarnak lenni, mit jelent közösségben gondolkodni, és felelősséget vállalni otthonunkért, szülőföldünkért. Számunkra, itt Erdélyben különösen fontos ez az üzenet. Fel kell ismernünk, hogy csak az összetartozás, az egymásra figyelés és a szolidaritás hozhat valódi sikert. Csak akkor lehetünk igazán erősek, ha összefogunk. A márciusi ifjak példája ma is arra tanít bennünket, hogy közösségünk jövője rajtunk múlik. Tehetségünket, tudásunkat és munkánkat közösségünk szolgálatába kell állítanunk: az építésre, a gyarapodásra és a jövő formálására” – hangsúlyozta.

A fiatalok műsora tette színessé az ünnepet

Az ünnepi beszédeket követően Bacsó Anna és Kupás Milán konferálók köszöntötték a közönséget, majd szilágysági fiatalok léptek színpadra, akik tánccal, szavalattal és zenével tették emlékezetessé az estét. A Zilahi Református Wesselényi Kollégium diákjai színdarabbal és kórusműsorral készültek, míg a Mihai Eminescu Általános Iskola tanulói A szabadság süvege című zenés-táncos összeállítást mutatták be. A Simion Bărnuțiu Általános Iskola diákjai verses és zenés műsorral léptek színpadra. A Silvania Főgimnázium tanulói irodalmi összeállítással készültek: Kulcsár Klaudia Radnóti Miklós Nem tudhatom, míg Kulcsár Szilvia Reményik Sándor Mindhalálig című versét szavalta el. A Gheorghe Șincai Pedagógiai Líceum tanulói ünnepi kiselőadással és népdalcsokorral gazdagították a programot. A Varsolci 1-es számú Általános Iskola Phoenix tánccsoportja látványos Tűztánccal lépett fel, míg a Voievodul Gelu Szakképző Líceum képviseletében László Melinda Rebeka-Ketriona népdalokat adott elő. A műsort a Terbete Néptáncegyüttes zárta, akik lendületes tövisháti táncokkal arattak nagy sikert. Az ünnepi gálaműsor záróakkordjaként a közönség közösen énekelte el Kölcsey Ferenc Himnuszát.

Fáklyás felvonulás és koszorúzás

Az est fáklyás felvonulással folytatódott, majd a Wesselényi-szobornál koszorúzási ünnepségre került sor. Tóth Ádám, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének művelődési alelnöke beszédében hangsúlyozta: a magyar nemzet a történelem során mindig akkor volt a legerősebb, amikor képes volt az összefogásra, amikor a különbségek helyett azt kereste, ami összeköti. Kiemelte: a mai világban, a gazdasági bizonytalanság és a szomszédságunkban zajló háború idején különösen fontos az egység és a közösségi felelősségvállalás. Arra is emlékeztetett, hogy a Wesselényi-szobornál tartott koszorúzás szimbolikus jelentőségű, hiszen Wesselényi Miklós munkássága a szabadság és az egyenjogúság eszméjét képviselte Szilágyságban. Az ünnepi beszéd után a baptista fúvószenekar kíséretében zajlott a koszorúzási ünnepség.

A zilahi március 15-i megemlékezés ismét bizonyította, hogy a szabadság eszméje ma is él a közösségben, és a márciusi ifjak bátorsága ma is példaként szolgál. Az ünnepség megmutatta, hogy büszkék lehetünk fiataljainkra, akik tehetségükkel, elhivatottságukkal és lelkesedésükkel felejthetetlenné tették az eseményt.