A Mikó-vár előtti téren tartották meg Csíkszeredában az 1848/49-es magyar forradalomra és szabadságharcra emlékező központi ünnepséget vasárnap délben. A megemlékezésen részt vett Nacsa Lőrinc, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és tolmácsolták Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke külhoni magyaroknak megfogalmazott üzenetét is.

Ragyogó tavaszi időjárás fogadta a csíkszeredai Mikó-vár előtti téren összegyűlt sok száz megemlékezőt az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 178. évfordulóján szervezett ünnepségen vasárnap délben. Az ünnepség a magyar himnusz közös eléneklésével vette kezdetét, majd a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület tagjai a székely himnusz dallamára felvonták a székely lobogót.

Az ünneplőket Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere köszöntötte elsőként. Mint a városvezető fogalmazott: március 15-e örömünnep. „A szabadság ünnepe. A bátorság ünnepe. A közösség ünnepe”.

„Ma itt állunk a Vár téren. Tavasz van. Napok óta ragyogóan süt a nap. Mégis mindannyian tudjuk: nem élünk könnyű időket. A szomszédunkban háború dúl. A világ sok pontján bizonytalanság van. A mindennapokban pedig sok család érzi, hogy nehezebb lett az élet. Több a gond. Több az aggodalom. És tudom azt is, hogy bennünk, csíkszeredaiakban is vannak kérdések. Vannak feszültségek. Vannak kimondott és kimondatlan aggodalmak. Egy élő közösségben ez teljesen természetes. De éppen ezért fontos, hogy ma ilyen sokan vagyunk itt! Mert március 15-e arra emlékeztet bennünket: a történelem nagy pillanatait mindig a közösség írja. 1848 tavaszán nem egy ember mozdult meg. Egy egész nemzet állt talpra” – fogalmazott az elöljáró.

Mint Korodi Attila kiemelte: Csíkszereda ereje mindig az emberekben rejlett. Abban, hogy ha nehéz idők jöttek, össze tudtak fogni. „Erre van szükség ma is. Arra, hogy a vitáink ellenére is megőrizzük azt, ami összeköt bennünket. Ezt a várost. Ezt a közösséget. Az otthonunkat. Nekünk, csíkszeredai magyaroknak mindig van egy közös célunk. Természetesen szeretnénk békében, biztonságban, egészségben, minőségi mindennapokat élni. Azt szeretnénk, hogy gyermekeinknek könnyebb legyen. De van egy cél, amely ennél is mélyebben összeköt bennünket: kisebbségben megmaradni magyarnak” – osztotta meg Korodi Attila.

Hozzáfűzte: a jövő mindig azoké, akik felelősséget vállalnak érte, akik részt vesznek a közös döntésekben, akik nem fordulnak el a közösségtől. „A történelem sokszor megmutatta már: a nehéz idők próbára teszik a közösségeket. De meg is erősíthetik őket. Ha van bennünk türelem egymáshoz. Ha van bennünk alázat a közösség iránt. És ha van bennünk hit abban, hogy együtt többre vagyunk képesek” – mondta Korodi Attila.

A polgármester után Nacsa Lőrinc, Magyarország Miniszterelnökségének nemzetpolitikáért felelős államtitkára lépett a pódiumra. „Március 15-e a magyar emberek szívében ma is a meg nem alkuvás, a szabadság és a hazaszeretet jelképeként él, a nap, amikor a nép végre nemzetté kovácsolódott, hogy kivívja függetlenségét. Március 15-én nem emeltek barikádokat, nem sültek el fegyverek, és nem volt erőszak az utcákon, mert az egész nemzet egyet akart egy normális, szuverén, szabad és magyar országot. Elődeink már 178 évvel ezelőtt felismerték, hogy ehhez három dologra van szükség. Legyen béke, szabadság és egyetértés. Legyen béke Európában, legyen béke a nehézségek és kihívások közepette a közösségeinkben is” – fogalmazott a politikus.

Mint kiemelte: a magyar nemzet szabadságvágya a legkisebb mértékben sem halványult, azóta sem. A forradalom szelleme tovább lángolt a magyar emberek szívében, ahogy a szabadságharc idején is, „csöndesen bár, de lángolt Világostól egészen a kiegyezésig” – tette hozzá..

A szabadság nem magától értetődő

„Ott volt 1956-ban, és ma is bennünk él, amikor elköteleződünk magyarságunk mellett, amikor a szülőföldet választjuk egy látszólag könnyebb út helyett, amikor kiállunk anyanyelvünk, identitásunk vagy hagyományaink mellett. Ez mind 1848 szelleme, mind egy-egy kis szabadságharc, amelyet nap, mint nap megvívunk. Az 1848-49-es események egy dologra jól megtanítottak bennünket: A szabadság nem magától értetődő és sosem adatig könnyen. Minden kornak megvannak a maga kihívásai, így a mostaninak is, és minden korosztálynak meg kell vívnia a maga szabadságharcát, valakinek fegyverrel, a szerencsésebbeknek szóval és elköteleződéssel, de így vagy úgy mindig küzdenünk kell értékeinkért és meggyőződéseinkért. Ma a külhonban a megmaradásért, össznemzeti szinten pedig azért kell küzdenünk, hogy saját magunk hozhassuk meg a jövőnkről szóló döntéseket. Ezért ma fenyegetnek és zsarolnak bennünket, megpróbálnak megfélemlíteni, de mi bárhogy is próbálkozzanak, ki fogunk állni értékrendünk és elhatározásaink mellett, bárhonnan is jöjjön a fenyegetés” – emelte ki Nacsa Lőrinc.

Az államtitkár emlékeztetett, Erdélyben számos beruházás valósulhatott meg  az elmúlt időszakban magyar állami támogatással: 480 óvoda, 953 templom és gyülekezeti terem épült vagy újult meg az elmúlt 16 évben. Ennek köszönhetően ma már minden gyermek anyanyelvén tanulhat az óvodától, hogyha akar egészen a felsőoktatásig, modern 21. századi körülmények között.

„Biztosíthatom önöket arról, hogy a jövőben sem fogjuk hagyni, hogy elért eredményeinket bármilyen politikai erő lerombolja. A magyarországi ellenzék kampánya, amely most újra a külhoni magyarokat támadja, ami elfogadhatatlan. Mi továbbra is valljuk, hogy nincs első- és másodrendű magyar állampolgár. Hisszük, hogy a magyar nemzet egysége szent és sérthetetlen, és minden magyar állampolgárnak, éljen akár a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában, ugyanolyan joga van beleszólni a nemzetünk közös ügyeibe. Mert amíg a magyar nemzet felemelkedésén is közösen dolgozunk, addig a döntéseinket is közösen fogjuk meghozni” – mondta el Nacsa Lőrinc. Az államtitkár beszédét követően koszorút helyezett el a Vár-téren álló Petőfi Sándor szobor talapzatánál.

„A hazaszeretet, a bátor és hősies kiállás, a fiatalos hit és a szabadságszeretet, a szabadságharcosok áldozatkészsége egy olyan új nemzet egységet szült, amelyet többé soha senki el nem tudott venni tőlünk, magyaroktól. Ezt a hazaszeretet, ezt a bátorságot ünnepeljük minden évben március 15-én. Ezelőtt a hősies kiállás előtt, az áldozatkészség előtt hajtanak fejed ma magyarok, itt Csíkszeredában és a nagyvilágon mindenhol. Arról a márciusnak, az időságra szavalnak ma verseket a gyerekeink, amely örökre beírta magát a magyarok történelmében, arról a március 15-éről, ami már nem egy egyszerű dátum a naptárban, hanem az új magyar nemzeti egység, az egész nemzeti válás, történelmi pillanata” – fogalmazott ünnepi beszédében Tánczos Barna, miniszterelnök-helyettes.

Hozzáfűzte: a szabadság az nem egy „adott dolog”, meg kell küzdeni érte. „A zsarnokság eltiprása a szabadság, a szabadság megtartása a biztonság. Szabadság és biztonság mindenkori emberi vágyak, amelyek nem veszítettek fontosságukból a történelem folyamán, és most is olyan időket élünk, amikor szabadságunkat korlátozni próbálják, amikor veszélybe kerül a biztonságunk, a szabadság- és biztonság érzetünket veszélyeztetik. A világ rendje átrendeződik. Nagyhatalmak küzdenek egymással. A nemzetközi együttműködés helyét átveszi a hatalmi harc, a háború” – hívta fel a figyelmet a politikus.

Kiemelte: a nehézségek próbára teszik a magyar nép egységét. „A magyar és székely szimbólumainkért folyamatos harcban vagyunk. Hétköznapjainkban, ünnepnapokon, akár az FK Csíkszereda stadionjában egyaránt küzdünk azért, hogy használhassuk, ránézhessünk bármikor, amikor nekünk kedvünk van rá. Állandó harcban mutatjuk meg a nagyvilágnak, hogy továbbra is erős, sorsunkat magunk kovácsoló nemzet vagyunk. Olyan nemzet, aki alakítja közösségünk jövőjét itt Romániában, Magyarországon, bárhol a Kárpát-medencében. Mi itt Romániában az ország tisztességes és elkötelezett polgárai vagyunk. De Magyarországért, magyar szabadságunkért állandó harcot folytató állampolgárok.

(…) Mi itt Csíkszeredában, itt a Csíki medencében, Székelyföldön, egész Erdélyben egy olyan erős közösség maradunk, aki nem fog fejet hajtani sem a megpróbáltatások, sem a mások ármánykodása előtt. Vigyük magunkkal március 15. üzenetét, és erősítse meg bennünket a kihívásokkal teli időszakban. Közös akarattal, a legnagyobb ellenszélben is megőrizzük szabadságunkat, és együtt építjük a magyar jövőt” – mondta Tánczos Barna.

A csíkszeredai megemlékezés kulturális műsorral folytatódott, amelyen közreműködött a Nagy István Művészeti Középiskola felső tagozatos kórusa, Szabó Enikő, Puskás László és Ferencz Ádám színművészek, valamint a gödöllői Urban Verbunk, a Hargita Székely Néptáncszínház és a Hargita Ifik táncosai. Az ünnepséget Darvas Kozma József, katolikus esperes, Szatmári Szilárd, református és Solymosi Alpár unitárius lelkipásztor ökumenikus áldása és koszorúzás zárta.