Kétnapos rendezvénysorozattal emlékezett Csíkszereda város közössége a 175 évvel ezelőtt kirobbant magyar forradalom és szabadságharc eseményeire. Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes is felszólalt a hargitai megyeszékhely szerdai, központi rendezvényén.

Kedden este az Első Pesti Rackák zenekar koncertjével vette kezdetét a csíkszeredai ünnepi események sorozata. A Ferenczi György által vezetett nagy múltú együttes Petőfi Sándor verseinek megzenésítésére épült műsorával kápráztatta el a Csíki Mozi közönségét.

Március 15-én délelőtt, hagyományosan a Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán álló Petőfi Sándor szobornál kezdődött a programok sora. Az egybegyűlteket Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere köszöntötte, a megemlékezést az iskola diákjainak verses, énekes előadása színesítette. Az ünneplőkre Darvas-Kozma József római katolikus esperes mondott áldást, majd megkoszorúzták a költő mellszobrát.

Délután öt órára Gál Sándor honvéd ezredes szobránál folytatódott a megemlékezések sora A Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar alkalomhoz illő dallamokkal köszöntötte a megjelenteket. Szép számmal érkeztek a helyszínre a városlakók, akik a magyar himnusz közös eléneklésével tisztelegtek a szabadságharc székely hőse előtt. Ezt követen a megjelent politikai- és civil szervezetek, egyesületek, oktatási intézmények helyezték el az emlékezés koszorúit.

A koszorúzás után az ünneplők a fúvószenekar vezetéséve, a Mikó-vár előtti térre vonultak, ahol több százan gyűltek össze. Az esemény itt is a Himnusszal kezdődött, majd a Nagy István Művészeti Középiskola kórusa lépett a dobogóra.

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere ünnepi beszédében kijelentette: „Az évszámok és a hozzákötődő történelmi események olyanok, mint a szőlő mellé állított karók, megtartják a mélyről táplálkozó fiatal hajtásokat, hogy bő termést hozzanak és gyökereik minél mélyebbre hatoljanak”.

„Március 15. a legboldogabb ünnepünk. A saját létünkért való küzdelmet, a közös ügyünkért való összefogást, a szabadságvágyat, a bátorságot, az elszántságot, a konokságot, a kitartást, a találékonyságot jelenti a magyarok számára. Ritka pillanat, amikor egy nemzet minden tagja igazán összefog, s egy cél motivál mindenkit. 1848 ilyen volt. Bebizonyította, az ember korszakos változásokat tud elérni, ha hisz a saját akaratában” – fogalmazott a városvezető, majd röviden kitért az általa irányított városvezetés két éves munkájára.

A polgármester köszöntője után a József Attila Általános Iskola és a Petőfi Sándor Általános Iskola kórusai népzenei kísérettel adtak elő a szabadságharc korából fennmaradt énekeket, majd Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke lépett a mikrofon elé.

Mint a politikus kihangsúlyozta, a 175 évvel ezelőtt kitört forradalmi események mellett egyúttal Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját is ebben az időszakban ünnepeljük.

„Egyáltalán van-e olyan magyar ember a világon, aki szétválasztaná fejében az 1848-as forradalomtól a költőt és szabadságharcost, a zseniális Petőfi Sándort? Aligha találni ilyet, hisz ők úgy összetartoznak, a szabadságharc és Petőfi Sándor, mint méh a mézzel. Ma itt, Csíkszeredában a Mikó-vár 400. évfordulóját is ünnepeljük. Ez valószínű a világ magyarsága számára nem sokat mond, de nekünk, csíkiaknak, s talán túlzás nélkül mondhatom, hogy egész Székelyföldnek a Mikó-vár egy fontos történelmi helyszín. Igen, ma itt, Csíkszeredában, a 400 éves Mikó-vár árnyékában ünnepeljük a szabadságot, a 48-as szabadságharcot, ünnepeljük Petőfi Sándort, de ünnepeljük azt is, amit egy ilyen vár minden időben jelképezett: a biztonságot” – fogalmazott Kelemen Hunor. A miniszterelnök-helyettes kitért a közelben dúló háborúra is.

„Mi mást is kívánhatnánk mi innen Erdélyből mi, magyarok a szomszédban zajló háború árnyékában, mint békét. A 21. században sincs béke nélkül biztonság, nincs szabadság, fölszámolódik az emberi méltóság. Mi, magyarok megtanultuk a leckét 1848-ban, de megtanultuk 1956-ban is. Mindkét nagy forradalmunk azt bizonyítja, hogy 1848-ban a cári, 1956-ban a szovjet hadsereg nem a szabadság hírnöke volt. Onnan nem jött szabadság, és a Mikó-vár parancsnoka, Gál Sándor és székely serege sem a felszabadító sereget üdvözölte az orosz cári megszállókban. És azt is megtanultuk a történelemből, hogyha a szomszédban veszélyben a szabadság, akkor nekünk sem lehet nyugodt az álmunk. Az elnyomás olyan, mint a járvány: könnyen ragályossá válik” – jelentette ki. „Mégis azt mondom, hogy ma minden baj ellenére legalább annyi okunk van bizakodni, mint amennyi félni” – fűzte hozzá.

A megjelenteket köszöntötte Magyarország Kormánya képviseletében Tóth László főkonzul, majd a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes folklórműsora következett. A megemlékezést Közös ima zárta Göthér Gergely csíksomlyói plébános, Solymosi Alpár unitárius lelkész és Szatmári Szilárd református lelkész közreműködésével.