Csíkszeredában Gál Sándor, az 1848–49-es szabadságküzdelmek csíkszéki származású honvéd tábornoka szobrának megkoszorúzásával, majd a Vár-téren tartott ünnepséggel emlékeztek a 174 évvel ezelőtt kirobbant magyar forradalom és szabadságharc hőseiről.

A járványügyi korlátozások eltörlésének köszönhetően újra több száz fős tömeg vett részt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 174. évfordulója alkalmával szervezett csíkszeredai ünnepségen. A megemlékezés a csíkszentgyörgyi születésű Gál Sándor honvéd tábornok szobrának megkoszorúzásával vette kezdetét. Az emlékezés virágait politikusok, civil szervezetek, intézmények képviselői helyezték el. Koszorúzott többek között Csíkszereda önkormányzati testülete, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, Hargita Megye Tanácsa, az RMDSZ helyi és területi szervezete képviselete, valamint Tánczos Barna környezetvédelmi-, vízügyi- és erdészeti miniszter, Novák Károly Eduárd ifjúsági- és sportminiszter.

A koszorúzást követően a megemlékezők a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar vezetésével vonultak a Mikó-vár előtti térre. Az ünneplőket a Nagy István Művészeti Középiskola vegyeskarának előadása köszöntötte, majd a magyar himnusz eléneklése után Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket.

A városvezető az 1848. március 15-én kitört pesti forradalom eseményeivel kapcsolatosan úgy fogalmazott: vérontás helyett a szabadság ünnepét tartották 174 évvel ezelőtt a magyar fővárosban. „Vajon tudunk-e igazán ünnepelni és emlékezni ezen a csodálatos napon, vagy a mindennapok terhei, nehézségei annyira maguk alá temetnek, hogy nem tudunk megállni és megélni azokat a pillanatokat, amelyek minket, magyarokat vitathatatlanul összekovácsolnak, és amelyre kötelességünk büszkének lenni?” – tette fel a kérdést Korodi Attila, majd felidézte a koronavírus-járvány miatt elmaradt ünnepi alkalmakat. Kiemelte: a magyar közösség ismeri a múltját és bármilyen körülmények között megünnepli azt. A polgármester hangsúlyozta az egykori forradalom jelentőségét és rendkívülinek nevezte az akkori eseményeket.

„Furcsa időket élünk. Közösségünk a világjárvány okozta lelki és anyagi, gazdasági nehézségekkel küszködik, a szomszéd országban háború zajlik, amelyben emberek halnak értelmetlen halált. Egy háború, amely érinti kárpátaljai barátainkat is, és amely mindannyiunkat aggodalommal tölt el. Egy háború, amelynek jogosultsága semmilyen körülmények között nem igazolható (…). Elfogult elmék nem a megoldást, hanem az elnyomást keresik. De ilyen körülmények között is a szabadság szellemében fellángolt bennünk a szolidaritás a kárpátaljai nemzettársink iránt és azok irány is, akik tankok lövedékei elől keresnek menedéket” – tért ki az aktuális ukrajnai eseményekre Korodi Attila.

Kapcsolódó

A békéért és összefogásért szólaltak fel a Nyerges-tetői megemlékezés szónokai

Az 1848–49-es szabadságharc egyik utolsó helyszínén több száz fős tömeg gyűlt össze.

Március 15. Nyerges-tető

A polgármester szerint égető szüksége van a magyar közösségnek arra, hogy a mindennapokat átszője a ’48-as eseményeket mozgató nemzetszeretet és közösségi összefogás. Korodi Attila kitért a zajló népszámlálásra, valamint a közelgő magyarországi parlamenti választások fontosságára is. „A népszámlálás eredményei alapján fogjuk a következő évtizedben a szabadságjogainkat érvényesíteni, ezért büszkén kell vállalnunk nemzetiségünket, kultúránkat és határozottan élnünk kell azzal a lehetőséggel, hogy saját magunknak, barátinknak, rokonainknak kitöltsük a kitöltenivalót, hogy vállaljuk a vallási és nemzetiségi hovatartozásunkat” – fogalmazott. Ezt követően a magyarországi választásokon való részvétel jelentőségét emelte ki.

„Az elmúlt 12 év megmutatta, hogy tudunk egymásra számítani jóban és rosszban. Szükségünk an rá, hogy egymást támogassuk, erősítsük a mindennapokban, álmainkban, harcinkban, vállalkozásainkban. Üzenjük mi innen is Csíkszeredából a Kossuth téren összegyűlt félmillió nemzettársunknak: egy a nemzet, összetartozunk” – mutatott rá Korodi Attila.

„Az igazi győzelem a béke, nem pedig a háború győzelme” – szögezte le ünnepi szónoklatában Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter. Hozzátette: meggyőződése, hogy lehet és kell a békéről beszélni akár a forradalom és a szabadságharc emlékünnepségén is. „Hosszú évtizedek után közösségünk talán most áll a legközelebb ahhoz, hogy a béke fontosságát megértse. Szabadág nélkül nincs béke és béke nélkül nincs szabadság” – emelte ki a politikus. Hozzátette: az igazi béke alapja elsősorban a szabadság, az egyéni és közösségi jogok tiszteletben tartása.

Legyen béke, remény, szabadság!

„A Kárpát-medencei magyarság modern kori történelmének legsikeresebb 12 éve van mögöttünk, egy olyan időszak, amelyben az erős és összefogó erdélyi magyar közösség élvezhette az anyaországi barátainknak, társainknak, partnereinknek a támogatását” – utalt a magyarországi együttműködésekre Tánczos Barna, majd kiemelte az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának kiemelkedő eredményeit is. A miniszter ezen túl visszaemlékezett a koronavírus-járvány okozta közösségi veszteségekre és ukrajnai háborús eseményekre is. „A forradalom 174. évfordulóján nem kívánhatunk egyebet, mint azt, hogy legyen béke, legyen munka és építkezés, legyen egyszer és mindenkorra vége járványnak és háborúnak, álljon vissza az élet a rendes kerékvágásba. Legyen béke, remény, szabadság” – zárta beszédét Tánczos Barna.

Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője szónoklatában a legszebb nemzeti ünnepnek nevezte március 15-ét. „A modern Magyarország születésnapja, a magyar szabadság születésnapja, a nemzetté válás és a nemzet vállalásának ünnepe. Az ünnep, amelyet minden magyar mélyen a szívébe vésett, és amelyet egyetlen magyar sem felejt” – fogalmazott a főkonzul. Hozzátette: a 174 évvel ezelőtt felmerült kérdésekre a forradalom és szabadságharc által adott válaszokat napjaink kihívásai teszik időszerűvé. Kihívásokból ma sincs hiány” – hangoztatta Tóth László.

A megemlékező szónoklatok után Bálint Emil főesperes-plébános és Szatmári Szilárd református lelkész mondott áldást az ünneplő közösségre.