„1848 fordulópontot jelentett, cselekvés volt azért, hogy a szabadság ne csak álom maradjon. Az emberek együtt lehetnek szabadok, nem egymás ellenében”, mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a nemzeti ünnep alkalmából Máramarosszigeten, ahol Asztalos Sándor és Móricz Samu honvédtisztek emlékművét koszorúzták meg a református templomkertben. Ezt megelőzően a református templomban ünnepi istentiszteletet tartottak.

A március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából a máramarosszigeti református istenházában megtartott ökumenikus istentiszteleten a Leőwey Klára Elméleti Líceum diákjai adták elő ünnepi műsorukat, versekkel és énekekkel emlékeztek meg az 1848. március 15-ei eseményekről és a forradalom hőseiről.

A gondolatébresztő és az ünnepséghez méltó templomi együttlét után a megemlékezés részvevői a templom melletti emlékműhöz vonultak, ahol ünnepi beszédek hangzottak el. Szólt az egybegyűltekhez többek között Brendus Réka, a magyarországi Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője, Vasile Moldovan, Máramarossziget polgármestere és Pintér Zsolt, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke.

Pintér Zsolt ünnepi beszédében az erdélyi magyarság mindennapi harcairól beszélt, a magyarság történelméről és a szabadságharcok nehézségeiről. „Mi, erdélyi magyarok megtanultuk, hogy ne valós fegyverekkel lázadjunk, mindennapi fegyvereink az apró lépések, a kitartás és az empátia” – nyomatékosította. Vasile Moldovan polgármester szintén köszöntötte az egybegyűlt magyarságot, ugyanakkor a forradalom áldozatairól is megemlékezett.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke ünnepi beszédében összegezte a magyar szabadságharc tanulságait. „1848 fordulópontot jelentett, cselekvés volt azért, hogy a szabadság ne csak álom maradjon. Az emberek együtt lehetnek szabadok, nem egymás ellenében. A szabadság mégis feltételezi az egyenlőséget, a méltóság tiszteletét.” Hozzátette, minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a szabadság szeretete nem múlik el. Beszédében kitért a szomszédban dúló orosz–ukrán véres konfliktusra is, ahol „az elnyomó oroszok a ráció helyett a halált, az agressziót választották”.

Ugyanakkor kiemelte, hogy az ukrán állampolgárok jelenleg vállaljak a harcot, a halált, a küzdelmet. „Nem szabhatja meg egy másik állam azt, hogy valakit megfoszt  szabadságától” – nyomatékosította Kelemen Hunor. Kiemelte, napjainkban százezrek keresnek menedéket, mentik az életüket, nők és gyerekek egyaránt.

Az RMDSZ elnöke ugyanakkor aláhúzta: a háború által döbbenünk rá, hogy a szabadság törékeny, védeni és óvni kell. 

Kelemen Hunor úgy fogalmazott: Ukrajnában jelenleg szabadságharcot vívnak, ahogy a magyarság is tette ezt 174 évvel ezelőtt. „Minden szabadságot tisztelő ember szemben áll az agresszorral, az invázióval, hiszen ez a helyes magatartás. Keletről soha nem jött sem biztonság, sem szabadság, sem 1948-ban, sem 1956-ban, soha nem kaptunk szabadságot. Egy nemzeti kisebbség minden háborúból csak vesztesként került ki” – magyarázta az RMDSZ elnöke. Továbbá hozzátette, nem hihetünk az Oroszországból érkező állami propagandának.

Ugyanakkor elmondta, most sokkal inkább nagyobb szükség van az összefogásra, mint bármikor. „Feladatunk, hogy megvédjük a szabadságot”, ami nélkül nem létezhetne erdélyi élet sem.

Emellett Kelemen Hunor kitért a népszámlálás fontosságára, annak tétjére, hiszen „akkora lesz a magyarság súlya, ahányan vállalják a magyarságukat. Arra biztatta a romániai magyarokat, hogy vegyenek részt a cenzuson. Beszélt a közelgő magyarországi választásokról is, amelyen az erdélyiek is kinyilváníthatják akaratukat.

Zárásképp hangsúlyozta, az Ukrajna területén zajló háború meghatározza a mindennapjainkat, de az ország vezetőinek mindent meg kell tenniük azért, hogy megőrizzék a romániai állampolgárok biztonságát. „A globális nyugatnak ma egységben kell maradnia, a segítségnyújtás legyen a legfontosabb teendőnk” - fogalmazott.

„Ma azt látjuk és szinte a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy az emberi történelem minden tekintetben ismétli önmagát. Nem tud letérni a véres útról, és bár több évtizedes nyugalmat és fejlődést biztosított a térségben élő népek egymást követő nemzedékeinek, most mégis ismét veszélybe sodorja mindezt egy gyilkos, elvetemült férfi, aki képes egymagában háborút indítani” – mutatott rá Kelemen Hunor. Hozzátette, ma azt kell tapasztalnunk, hogy az emberi természet semmit sem változott. Talán ideig-óráig jobban tudja álcázni önmagát, mint a múltban, de keserűen látjuk, hogy ismét felszínre tör, eluralkodik az elnyomás vágya, a leigázás ösztöne, a gyilkolás, a pusztítás ördögi késztetése.