Három hete nem jelent meg újabb juh- és kecskehimlő-gócpont Maros megyében, így a hatóságok abban bíznak, hogy hamarosan lezártnak nyilváníthatják a járványt. A helyzet azonban továbbra is súlyos, mivel időközben a kiskérődzők pestise ütötte fel a fejét egy csatófalvi gazdaságban.

Több fertőző állatbetegség is gondot okoz jelenleg Maros megyében – mondta el szerdán a Maros megyei prefektus. Barabási Antal Szabolcs és Nagy Péter Tamás, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője délelőtt a juhtenyésztőkkel egyeztetett. Tájékoztatták őket a kialakult helyzetről és az állatok mozgatására vonatkozó korlátozásokról.

A találkozót követő sajtótájékoztatón Nagy Péter Tamás elmondta: Maros megyében korábban soha nem fordult elő juh- és kecskehimlő, az első gócpontot április 24-én azonosították. A betegség lappangási ideje 21–30 nap, ezért a hatóságok szerint a fertőzés valószínűleg a húsvéti időszakban történhetett, amikor a gazdaságok között megnő az adásvétel. A szakember nem zárja ki, hogy a vírus illegális állatcserék vagy nem megfelelően fertőtlenített szállítóeszközök révén jutott el a megyébe.

„Senki ne gondolja, hogy a himlő helikopterrel érkezett és ejtőernyővel dobták le Maros megye közepére” – fogalmazott az állategészségügyi igazgatóság vezetője, hangsúlyozva: a betegség más térségekben is jelen lehet, ezért különösen fontos az állatmozgatások ellenőrzése.

Nagyszámú egyedet kellett elpusztítani

A juh- és kecskehimlő miatt mintegy kétezer állatot kellett elpusztítani. Az állategészségügyi hatóság vezetője szerint ugyanakkor biztató, hogy három hete nem jelent meg újabb eset. Amennyiben ez így marad, a következő napokban feloldhatják a himlőgócokat.

Amint arról írtunk, közben újabb súlyos betegség jelent meg a megyében: a bukaresti központi laboratórium megerősítette a kiskérődzők pestisének jelenlétét egy csatófalvi gazdaságban. Az érintett állomány 882 juhból állt, ezek közül 136-ot már elhullva találtak a helyszínen. A teljes állományt érintik a járványügyi intézkedések.

A szakember szerint a kiskérődzők pestise gyorsan terjedő, rendkívül fertőző betegség. Elsőként többnyire a bárányok betegednek meg, majd a fertőzés fokozatosan átterjedhet az állomány többi részére is. A tünetek között magas láz, kötőhártya-gyulladás, nyálkahártya-gyulladás és hasmenés jelentkezhet.

Mind a juh- és kecskehimlő, mind a kiskérődzők pestise „A” kategóriás besorolású betegség. Ilyen esetekben a 687-es európai rendelet alapján szigorú intézkedéseket kell bevezetni: összehívják a helyi járványügyi bizottságot, elrendelik az állatok elpusztítását, a fertőtlenítést, valamint az 5 és 20 kilométeres körzetek megfigyelését – mondta Nagy Péter Tamás.

Az Európai Bizottság által elrendelt intézkedések határidejét valószínűleg meghosszabbítják

Az Európai Bizottság június 2-án már végrehajtási határozatot adott ki a Maros megyei juhállományok mozgatásának korlátozásáról. Ez még a kiskérődzők pestisének megjelenése előtt történt, a himlőgócok miatt. Július 31-ig tilos az Európai Unió irányába történő export, és a juhok mozgatását is szigorúan korlátozzák. Az intézményvezető szerint a pestis megjelenése miatt a korlátozásokat várhatóan meghosszabbítják.

A gazdák számára külön problémát jelent, hogy sokan ebben az időszakban vinnék fel az állatokat hegyi legelőkre, illetve olyan területekre, amelyekhez APIA-támogatás kapcsolódik. Nagy Péter Tamás szerint ezekben az esetekben vis maiorra lehet hivatkozni, és keresik a törvényes lehetőséget arra, hogy bizonyos, állatorvos által felügyelt, ellenőrzött mozgatásokat engedélyezzenek.

Csak azok után az állatok után jár kártérítés, amelyek szerepelnek a hivatalos nyilvántartásokban

A Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője elmondta: a román állam megtéríti az elpusztult állatok értékét, de csak azok után az egyedek után jár kártérítés, amelyek szerepelnek az állategészségügyi nyilvántartásban, be vannak jegyezve a polgármesteri hivatal mezőgazdasági nyilvántartásába, és ténylegesen megtalálhatók a helyszínen. Közölte, mind az öt gócpontban találtak eltéréseket, vagyis olyan állatokat is, amelyek nem szerepeltek megfelelően a nyilvántartásokban.

Az igazgatóság vezetője szerint a juhtenyésztési ágazatban továbbra is komoly gondot jelent a nyomon követhetőség hiánya. Volt olyan gócpont, ahol több mint száz, be nem jegyzett állatot találtak, amelyek Bihar, Beszterce és Hargita megyéből érkezhettek.

Mivel Maros megye az ország közepén van, állatok érkeznek Máramaros, Szatmár, Kolozs és Szilágy megyéből, de más térségekből is – tette hozzá Barabási Antal Szabolcs prefektus.

Közölte: egyetlen hétvége – 48 óra – alatt 36 állatszállító kamion haladt át Maros megyén. Ezeket sikerült ellenőrizni. Véleménye szerint valószínűleg ennél több is volt, de minden gazdaság kapujába nem állíthatnak őrt.

Nagy Péter Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy illegális állatszállítás esetén az állatokat elkobozhatják, a járművet lefoglalhatják, és akár 45 ezer lejes bírságot is kiszabhatnak. Súlyosabb esetben büntetőeljárás is indulhat – mondta.

Maros megyében jelenleg nincs aktív afrikai sertéspestis-gócpont

Sikerült felszámolni az egyéni gazdaságokban lévő afrikai sertéspestis-gócpontokat – mondta még a sajtóértekezleten az igazgató.

Kapcsolódó

Új fegyver a sertéspestis ellen: szállítási tilalommal és a vaddisznók kilövésével fékeznék meg

Egy betegségmegelőzési bizottság lépne közbe, amint a sertéspestis felüti a fejét valahol, a beavatkozásokat pedig a kormány tartalékalapjából, azonnali finanszírozással hajtanák végre.

afrikai sertéspestis Tánczos Barna sertéstenyésztés állategészségügy járvány

Közölte: a nagy állatállománnyal rendelkező megyékben fokozott a járványügyi kockázat. Maros megye országos szinten az első az egy lakosra eső juh-, kecske- és szarvasmarha-állomány nagysága tekintetében, ezért szerinte csak szigorú szabályokkal és felelős gazdálkodással lehet megelőzni az újabb járványok kialakulását.