Újraszentelték vasárnap a kívül-belül teljesen megújult nagyváradi Szent László-plébániatemplomot, amely immár közel három évszázada áll a Bihar megyeszékhely főterén, sőt korábban a váradi püspökség székesegyházaként is szolgált. A barok műemlék istenháza erősen szúrta a kommunisták szemét, akik eldöntötték, hogy lebontják a templomot, de 1964-ben a váradi magyarok szembeszegülve a kommunista diktatúra rombolási szándékával élőlánccal védték meg templomukat. Most, mintegy két és fél évnyi felújítást követően teljes pompájában fogadja a betérőket.

Az újraszentelési szentmisét Böcskei László nagyváradi megyéspüspök celebrálta, az ünnepségen részt vett Virgil Bercea nagyváradi görög katolikus püspök is, aki előző nap, szombaton délután ugyanúgy ott volt római katolikus szolgatársa mellett a külsőleg megújult Nagyvárad-olaszi Barátok temploma újraszentelésén is.

A vasárnapi szentmisére a Szent László-plébániatemplom zsúfolásig megtelt hívekkel. Böcskei László felidézte, az istenháza 1721 és 1741 között gróf Csáky Imre bíboros, nagyváradi püspök idejében épült, a török hódoltság évei után. És ugyanaz a Csáky Imre püspök építtette ezt, aki a váradolaszi templomnak a korábbi „testvérét” is emelte. Ez is sokat elárul az akkori időkről – jegyezte meg Böcskei László. Hozzátette, 1780-ig ez a templom volt a nagyváradi egyházmegyének a székesegyháza – az idők folyamán immár a harmadik (az első kettő a középkori várban állt).

A templom Szent László tiszteletére lett felszentelve. Az 1863-ban készült főoltárkép Szent Lászlót ábrázolja, amint átadja a várost és az egyházat a püspöknek. A mennyezeti festést, ugyancsak Szent László-tematikával Fraknói Vilmos szentjobbi apát megbízásából Tury Károly festőművész készítette el 1908-ban.

A nagyváradi megyéspüspök beszédében felidézte azt is, amikor 1964-ben a templomot a kommunista uralom el akarta tüntetni, mert „túlment a határon”, már ami a városközpont hangulatát jelentette az ő felfogásukban. „A hívek ragaszkodásának köszönhetően azonban a templom a helyén maradt, és most a városközpont egyik legszebb gyöngyszeme” – emelte ki Böcskei László.

A templomi ünnepség alkalmával a nagyváradi megyéspüspök köszönetet mondott elsősorban a gyülekezetnek, a hívek közösségének, amiért megóvták és megőrizték a hajlékot az elmúlt évtizedekben, illetve a felújításért háláját fejezte ki a kivitelezőknek és azoknak, akik az ügy mellé álltak. Közölte, az RMDSZ nélkül ez a felújítás nem valósulhatott volna meg, főleg nem román állami támogatásból. Ebben kiemelkedő szerepe volt Cseke Attila szenátornak, az RMDSZ Bihar megyei szervezete elnökének és fejlesztési miniszternek, illetve Szabó Ödön parlamenti képviselőnek. A fejlesztési minisztérium ugyanis mintegy 2,4 millió eurónyi támogatást nyújtott a felújításhoz, ami a munkálatok oroszlánrészét fedezte.

Az ünnepi szentmisén jelen lévő Cseke Attila kiemelte: ez a templom több mint egy egyszerű istenháza. Falai akkor emelkedtek ki a földből, amikor a város a török kor pusztítása után újraépítette önmagát. „Menedékké vált számtalan generáció számára, miközben birodalmak, országhatárok és politikai rendszerek változtak körülötte. És miközben annyi minden megváltozott, egyvalami megmaradt: az a közösség, amely újra és újra megtöltötte élettel ezeket a falakat.”

Ugyanakkor hozzátette, „egy templomot nem pusztán a falai, hanem mindaz tesz élővé, ami benne és általa történt: az itt elmondott imák, az itt megkeresztelt gyermekek, az egymásnak örök hűséget fogadó fiatalok, az adventi várakozás és a húsvéti reménység, az örömteli karácsonyok. Azok a családok, amelyek itt adtak hálát, és azok is, amelyek életük nehéz pillanataiban itt kerestek vigasztalást. Ezekből épült fel közösségünk láthatatlan szövedéke.”

A Bihar megyei RMDSZ elnöke felidézte, 1964 során, amikor a kommunista hatalom a Szent László tér átalakítására, a templom lerombolására készült, a nagyváradiak nem hagyták elpusztítani ezt a helyet. „Emberek álltak a templom elé – nem azért, mert nem féltek a hatalomtól, hanem mert tudták: vannak dolgok, amelyeket ha veszni hagyunk, önmagunkból veszítünk el egy darabot.”

„Amikor erre az épületre tekintünk, nemcsak egy megújult műemléket látunk, hanem közösségünk múltját, jelenét és jövőjét vetítjük magunk elé. Hiszen ez a templom a nagyváradi magyar közösség élő emlékezete és megmaradásának záloga” – fogalmazott Cseke Attila. Kiemelte, a kormányzati források biztosításával jelentős támogatást nyújtottak történelmi magyar egyházak számára, amilyenre korábban nem volt példa. „Ez nem a véletlen műve volt, hanem tudatos vállalás: megerősíteni közösségünket, megvédeni örökségünket” – mondta a miniszter.

Florin Birta, Nagyvárad polgármestere, aki szintén végig jelen volt, felszólalásában a város multikulturális jelentőségét és a helyi magyarság értékteremtő munkásságát hangsúlyozta.