Kiskérődző-pestis(PPR) gócpontot igazoltak Maros megyében, egy csatófalvi (Viișoara) juhállományban. A fertőzés miatt több mint 800 állatot kell leölni. A hatóságok lezárták azt a domboldalt, ahol az állatok korábban legeltek. Nagy Péter Tamás, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője a Maszolnak elmondta: ez jelenleg az egyetlen igazolt kiskérődző-pestis gócpont Romániában.

A fertőzésre azt követően derült fény, hogy a gazda több állat elhullását jelentette az állatorvosnak. A helyszínre kiszálló szakemberek mintákat vettek az elhullott, illetve a betegség tüneteit mutató állatokból, a bukaresti központi laboratórium pedig megerősítette a vírus jelenlétét.

„A laboratóriumi eredmények egyértelműen igazolták, hogy kiskérődző-pestis vírus van jelen ebben az állományban. Ilyenkor a gócpontot korlátozás alá helyezzük, és megkezdődik az állomány felszámolása” – mondta Nagy Péter Tamás. A szakember szerint a pontos állatlétszám meghatározása még folyamatban van, de a fertőzött állomány közel 800 juhból áll.

Lezárták a legelőt és védőzónákat alakítottak ki

A hatóságok azonnal járványügyi intézkedéseket vezettek be. „Azt a területet teljes egészében körbezárjuk, oda nem engedünk senkit. Ugyanakkor feltérképezzük az összes közeli juh- és kecskenyájat, és valamennyit megfigyelés alá helyezzük” – magyarázta az igazgató.

A fertőzött gazdaság körül öt kilométeres védőkörzetet és húsz kilométeres megfigyelési övezetet jelöltek ki. Az öt kilométeres körzetben minden juh- és kecsketartó gazdaságot ellenőriznek, klinikai vizsgálatokat végeznek, valamint vérmintákat vesznek az állatoktól.

A húsz kilométeres monitoringzónában szintén leltározzák az állományokat, és fokozott megfigyelés alatt tartják a gazdaságokat.

Az emberre nem veszélyes

„Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy sem a kiskérődző-pestis, sem a juhhimlő nem terjed emberre” – közölte Nagy Péter Tamás.

A betegség bárányokat, juhokat, berbécseket és kecskéket érint, a szakirodalom szerint bizonyos vadon élő kérődzők, például az őzek is megfertőződhetnek. Éppen ezért a vadállomány ellenőrzését is elrendelték, a vadászok által elejtett őzekből mintákat vesznek.

Kapcsolódó

Juh- és kecskehimlő-gócot azonosítottak Maros megyében – több tucat településen korlátozásokat vezettek be

Juh- és kecskehimlő-gócot azonosítottak a hatóságok a Maros megyei Dumbráván (Dumbrava) és Felsőrépa (Vătava) községben.

vírus juhnyáj

Mint mondta, az állatok a fertőzés után akár hetekig nem mutatnak egyértelmű tüneteket. Ráadásul előfordulhat, hogy egyes egyedek átesnek a betegségen, de vírushordozóként továbbra is szerepet játszhatnak a fertőzés fennmaradásában. A vérvizsgálatok során az ilyen állatok szervezetében ellenanyagokat mutathatnak ki.

A fertőzés első tünetei általában a bárányoknál jelentkeznek. Magas láz, orrfolyás, kötőhártya-gyulladás, étvágytalanság és levertség figyelhető meg, majd megkezdődik az elhullás.

A csatófalvi gócpontban is a jelentős elhullás keltette fel a gazda figyelmét.

Nincs jóváhagyott oltóanyag Romániában

A járvány megfékezését nehezíti, hogy jelenleg sem Romániában, sem az Európai Unióban nincs jóváhagyott vakcina a kiskérődző-pestis ellen. Nagy Péter Tamás elmondta, hogy ugyan a világ egyes részein léteznek oltóanyagok, ezek használata az Európai Unióban jelenleg nem engedélyezett.

„Léteznek vakcinák, de Románia területén jelenleg nincs jóváhagyott oltóanyag. Az első intézkedés ezért minden esetben a gócpont felszámolása és a fertőzés terjedésének megakadályozása” – magyarázta.

A szakember szerint amennyiben a betegség több megyében is elterjedne, az európai hatóságok később dönthetnek más védekezési módszerekről, akár az oltás lehetőségéről is, de jelenleg a fertőzött állományok felszámolása az egyetlen alkalmazható eljárás.

Az illegális állatmozgatás jelentheti a legnagyobb veszélyt

A hatóságok egyelőre nem tudják pontosan, hogyan került a vírus a csatófalvi állományba, azonban a szakemberek szerint komoly problémát jelent, hogy sok tenyésztő továbbra is hivatalos dokumentumok nélkül vásárol vagy cserél állatokat.

Egyes gazdaságokban olyan juhokat is találtak, amelyek Hargita, Beszterce-Naszód vagy Bihar megyéből származtak, de nem minden esetben voltak szabályosan bejelentve. Ez azt mutatja, hogy továbbra is létezik illegális állatkereskedelem.

Nagy Péter Tamás hozzátette: a gazdák gyakran egymás között adnak-vesznek állatokat anélkül, hogy erről értesítenék az állatorvost vagy elvégeznék a szükséges adminisztratív lépéseket. Ilyenkor a hatóságok számára szinte lehetetlen visszakövetni, hogy egy fertőzés pontosan honnan származik.

Kapcsolódó

Kiskérődzők pestise: Romániából Magyarországra küldött juhszállítmányban fedezték fel a vírust

Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) kedden értesítette az alárendeltségébe tartozó megyei igazgatóságokat (DSVSA), hogy a kiskérődzők pestise vírus jelenlétét mutatták ki Nyugat-Magyarországon, ahová juhszállítmány Romániából érkezett.

állattenyésztés juhok pestis

A szakember szerint ugyanilyen veszélyt jelentenek a nem megfelelően fertőtlenített szállítóeszközök is. Egy fertőzött állatot korábban szállító jármű a vírus hordozójává válhat, és újabb állományokba juttathatja el a betegséget.

A megelőzés kulcsa a nyilvántartás és a járványvédelmi szabályok betartása

Nagy Péter Tamás szerint a gazdák számára most a legfontosabb feladat a járványvédelmi szabályok szigorú betartása. A gazdaságokba csak ellenőrzött és fertőtlenített járműveket szabad beengedni, kerülni kell az állatok adásvételét, és minden állatot be kell jelenteni a hivatalos nyilvántartásokba.

„Egy igazi gazdaságban rendnek kell lennie. Az állatoknak fülszámmal kell rendelkezniük, szerepelniük kell az állategészségügyi nyilvántartásban és a mezőgazdasági lajstromban is. Ez nemcsak a járványok visszaszorítása miatt fontos, hanem azért is, mert kártérítés csak a szabályosan nyilvántartott állatok után jár” – hangsúlyozta.

Az igazgató szerint a jelenlegi járvány egyik legfontosabb tanulsága éppen az, hogy a szabálytalan állatmozgatás és a hiányos nyilvántartások nemcsak a gazdák saját megélhetését veszélyeztetik, hanem egész térségek állattenyésztését is kockázatnak teszik ki.

A be nem jelentett állatok után nem jár kártérítés

Az igazgató szerint a jelenlegi járvány ismét rámutatott a juhállományok nyilvántartásának problémáira. Mint mondta, a hatóságok több korábbi gócpontban is azt tapasztalták, hogy a valós állatlétszám jelentősen eltért a hivatalos nyilvántartásokban szereplő adatoktól.

„A gazdák csak azokért az állatokért részesülhetnek kártérítésben, amelyek szerepelnek az állategészségügyi nyilvántartásban, és a helyszíni ellenőrzéskor is megtalálhatók. Ha egy állat nincs bejelentve, arra nem lehet kártérítést fizetni” – hangsúlyozta.

A szakember szerint a gazdáknak különösen fontos minden állatot szabályosan fülszámozniuk és bejelenteniük, mert járványhelyzetben ez határozza meg, hogy jogosultak lesznek-e az állami kártérítésre.

„Tudjuk, mit jelent egy családnak, ha egyik napról a másikra elveszíti a teljes állományát. De a szabályokat mindenkinek be kell tartania. Ha az állat nincs a rendszerben, a hatóság nem tud törvényesen kártérítést fizetni utána” – fogalmazott.