„Amikor tisztelgünk az 1848-49-es forradalmárok előtt, tisztelegnünk kell a hétköznapi hősök előtt is, akik az elmúlt egy évben küzdöttek azért, hogy ismét szabadon élhessük meg az életünket, szabadon tervezhessünk” – jelentette ki vasárnap délután Kelemen Hunor Kalotaszentkirályon.

Az RMDSZ elnöke a Kolozs megyei község Ady Endréről elnevezett iskolájában a Gyarmathy Zsigmond-ösztöndíjak átadásakor mondott ünnepi beszédet az 1848-as forradalom évfordulóján. Az ünnepi eseményen Vincze Loránt EP-képvielő, Csoma Botond képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, László AttiIa szenátor, Vákár István, a Kolozs megyei tanács alelnöke is részt vett.

Kelemen Hunor emlékeztetett, hogy az elmúlt egy évben az emberek szabadságát korlátozta a koronavírus-járvány. „Fel tudjuk mérni, milyen lenne az életünk, ha nem bízunk egymásban, ha nem lennénk képesek egymást kezét megfogni, egymásnak segíteni. Meg kell tanulnunk a történelmi események kronológiáját, azt, hogy mi miért történt a nemzetünkkel, hogy honnan indultunk, és hová jutottunk. Közel kell hozni a történeteket a mai nemzedékekhez, de a legfontosabb az, hogy az eszméket, az értékeket, azokat az ideákat ne felejtsük el, amelyek az 1848-as forradalmat kirobbantották és meghatározták, és azokat a következtetéseket fogalmazzuk meg, amelyeket a 21-ik században is tovább tudunk gondolni” – jelentette ki a politikus.

Az RMDSZ elnöke szerint 1848 hősei előtt tisztelegve gondolni kell azokra is, akik az elmúlt századokban, az elmúlt 30 évben, az elmúlt egy esztendőben megvívták a közösség egy-egy szabadságharcát. Hangsúlyozta: a szabadságot nem lehet egyszer s mindenkorra megszerezni, a szabadságért nap mint nap meg kell küzdeni, az egyenlőségért és a testvériségért is nap mint nap újra kell kezdeni a küzdelmet.

„A mi életünk, mint bármilyen embernek a története, az újrakezdések története, az egyéni és közösségi szabadságharcainknak a története lehet. Ma, 2021. március 14-én tisztelegnünk kell a hétköznapi hősök előtt is, akik az elmúlt egy évben odafigyeltek az elesettekre: ápolók, orvosok, kutatók, mindazok, akik szinte észrevétlenül, valahol az árnyékban maradva küzdöttek azért, hogy ismét szabadon élhessük meg az életünket, szabadon tervezhessünk” – fogalmazott Kelemen Hunor.

A kormányfőhelyettes felidézte az 1848-as forradalom értékeit: szabadság, egyenlőség, testvériség. Szavai szerint amikor a 21-ik században a szabadságharcról beszélünk Erdélyben, mindig el kell mondanunk, hogy a szabadságunk nem korlátozza mások szabadságát, és mások szabadsága sem korlátozhatja a mi szabadságunkat.

„Csak akkor lehet egy nép, egy nemzet szabad, hogy ha a vele együtt élő közösségek, nemzetek is szabadok. Ezért azt mondjuk mindig román barátainknak: 1848 üzenete közös üzenet minden szabadságszerető nemzetnek, egymás szabadságát nem akarjuk korlátozni, egymás szabadságából nem akarunk elvenni. Egymásért felelősek vagyunk, és ha szabadok vagyunk, akkor együtt tudunk szabadokká válni. Együtt a mindennapokban, együtt a jövő tervezésében” – mondta a politikus.

Hangsúlyozta: amikor az erdélyi magyar közösség szabadon akarja használni anyanyelvét, akkor nem korlátozza mások nyelvhasználatát, amikor kultúrájáért, intézményeiért tesz szabadon, ezzel soha senkitől el nem vesz el semmit. Kelemen Hunor szerint meg kell tanulnia a többségnek is, hogy egy kisebbség akkor érzi jól magát, akkor van biztonságban, ha szabadon tervezhet, szabadon élhet, ha identitását szabadon újra tudja építeni.

A politikus szerint az egyenlőség azt jelenti: meg kell teremteni a jogi feltételeit annak, hogy a hátrányos helyzetben lévőknek esélyük legyen az előbbre lépésre. Úgy fogalmazott: az egyenlőtlenség mindenhol érezhető ma Romániában. „Érzi az, aki kimegy az utcára, aki elmegy az iskolába, elmegy bevásárolni. Érzi a mindennapi életben mindenki. Nekünk az a feladatunk, hogy olyan törvényeket alkossunk, amelyek az egyenlőtlenségeket fölszámolják, amelyek közelebb hozzák egymáshoz az embereket. Ez volt a célja a nemzetnek 1848-ban is” – idézte fel a szövetségi elnök.

A testvériségről szólva azt mondta: a közösségnek azt is meg kell tudni fogalmazni, hogy senkinek sem az ellensége, nem tervezi az életét úgy, hogy a másikat eltiporjon. „Hogy ha ezeket az értékeket a 21-ik század kilátástalansága, bizonytalansága, bizonyos értelemben nagy mértékű felületessége között újra tudjuk fogalmazni, akkor igen, ezen a földön, itt Erdélyben, lesz a magyar embereknek jövője, lesz lehetőség az identitás megőrzésére, lesz lehetőség tervezni és építkezni biztonságban úgy, ahogy azt elődeink szerették volna” – mondta Kelemen Hunor.

A díjátadó után felvatták a kalotaszentkirályi uszodát. Kolozs megyében ez az egyedüli fedett uszoda, amely vidéki településen készült el, de országosan sincs sok hasonló létesítmény. „Fontosnak tartom, hogy a következő években máshol is készüljenek el azok a beruházások, amelyek az ott lakó emberek életminőségét javítják, diákok és felnőttek számára egyaránt lehetővé teszik a sportolás lehetőségét. A kormány programokkal támogatja azt, hogy egyetlen település se maradjon sportlétesítmény nélkül!” – írta Facebook-oldalán Kelemen Hunor.