Rulikowski Kázmér lengyel dzsidás kapitány, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja nagyváradi sírjánál mondott beszédet a március 15-i megemlékezésen Kelemen Hunor, az RDMSZ elnöke.

„Nehéz időkben, embert próbáló időkben mindig szükség van olyan támpontokra, kapaszkodókra, az egyes embernek, a családnak, a közösségnek, a nemzetnek, amely eligazítja és utat mutat a bonyolult labirintusban, az útvesztőben az egyik ilyen érték az a szabadság, a szabadság iránti vágy” – emlékeztetett a politikus.

Kelemen Hunor szerint a szabadság olyan érték, amely kiállta az idő próbáját. „Mindig, amikor kihívások előtt állunk, akkor azt kell mérlegelnünk, hogy hogyan állunk ezzel az értékkel. Szabadok vagyunk-e, szabadok tudunk-e lenni, akarunk-e szabadok lenni, és a szabadságunk az rendben van-e?” – fogalmazott.

A szövetségi elnök szerint az elmúlt 27 évben sokat lépet előre az erdélyi magyar közösség, de mostanában, a szabadságot ismét megkérdőjelezik, megpróbálják megvonni. „A szabadság a mi esetünkben azt is jelenti, hogy az identitásunkat, nyelvünket, kultúránkat szabadon gyakorolhatjuk, megőrizhetjük, értéket alkotunk anyanyelvünkön, és továbbadjunk gyermekeinknek, hogy iskolákat tudunk működtetni, anyanyelven tudunk tanulni, hogy szabadon dönthetünk arról, hogy milyen vallást gyakorlunk, milyen egyházhoz tartozunk, milyen iskolába íratjuk a gyerekünket” – sorolta a politikus.

Kelemen a szabadság korlátozásának minősítette azt, ami Marosvásárhelyen a római katolikus iskolával történt. „A megszűnés széléig lehet eltolni egy iskolát azért, mert egy ügyész kivizsgálást folytat és korrupciót kiált. A szabadság korlátozása az is, amikor megkérdezik a szülőktől, hogy ha nem katolikus, akkor miért íratják római katolikus iskolába a gyereket” – fogalmazott Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök szerint fel kell tenni a kérdést, hogy áll Romániában a jogállamiság, milyen irányba halad ezt az ország. Szerinte a kérdésre csak akkor tudunk  helyes választ adni, ha az alapvető értékekhez – mint a szabadság is – ragaszkodunk.

„Az egyik tanulsága az 1848-49-es szabadságharcnak, hogy csak akkor lehet valaki szabad, csak akkor lehet egy nép, egy nemzet szabad, hogyha a mellette élő nép, ha a vele együtt élő nemzet is szabad. Nem hiszem, hogy létezhet olyan szabadság, ami csak a románoknak van megadva, és nincs megadva a magyaroknak, mint a fordítottja sem igaz. Együtt tudunk a szabadságért harcolni, együtt kell harcolnunk a szabadságért” – zárta beszédét a szövetségi elnök.

A szónoklat elhangzása utána a megjelentek megkoszorúzták a vértanú síremlékét, majd Nicolae Bălcescu nagyváradi szobránál helyezték el koszorúikat. Nagyváradon Szacsvay Imre mártír jegyző szobránál 18 órától folytatódnak az RMDSZ és a történelmi egyházak megemlékezései, Kelemen Hunor Nagyszalontán, a Kossuth szobornál mond ünnepi beszédet.