A márciusi ifjaknak köszönhetjük a március 15-i nemzeti ünnepet, de ennél többet is, éspedig azt, hogy a szabadság szeretete azóta a magyar emberek génjeibe ivódott – fogalmazott Kelemen Hunor az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 173. évfordulójára közölt üzenetében.

Az RMDSZ hírlevelében olvasható gondolatok között többek között az áll: „Örökségük igazodási pontot jelentett száz évvel ezelőtt, az újrakezdés időszakában, majd harminc éve, a diktatúra bukása után, és támaszt jelent ma is mindazoknak, akik időről időre megküzdenek közösségünk szabadságáért”.

Az RMDSZ szövetségi elnöke, Románia miniszterelenök-helyettese szerint a szabadság törékeny dolog, „és ritkán élvezhetjük zavartalanul”. Kelemen Hunor úgy vélte: ma, amikor a szabadságharcról emlékezünk meg, újra el kell mondanunk a velünk együtt élő nemzeteknek, hogy a mi szabadságunk nem korlátozza az ő szabadságukat, ahogyan a másoké sem korlátozhatja a miénket. „Akkor lehet egy nép, egy nemzet szabad, ha a vele együtt élő közösségek is szabadok – fogalmazott. – Ha szabadon használhatják az anyanyelvüket, szabadon élhetik meg a kultúrájukat, használhatják iskoláikat, intézményeiket, identitásukat pedig szabadon újra és újraépíthetik.”

A kormányfő-helyettes kiemelte: az egyenlőség azt jelenti, hogy nem szenved hátrányt senki, függetlenül a szociális helyzetétől, nyelvétől, kultúrájától; ez volt célja az 1848–49-es szabadságharcnak is, az egyenlőtlenségek felszámolása, a népek, nemzetek közelítése egymáshoz. „Hogy ne érezze magát senki másodrangú állampolgárnak azon a földön, ahol született” – írta Kelemen Hunor.

A 21. században a testvériség azt jelenti, hogy nem voltunk és nem vagyunk egymás ellenségei. „Nem vagyunk egymás ellenében a mindennapokban, nem tervezünk senkit eltiporni. Tudnunk kell előítéletek nélkül nézni egymás szemébe, megbízni a másikban, elhinni, hogy kölcsönösen a jót akarjuk egymásnak” – fogalmazott az RMDSZ-elnök, aki szerint az elmúlt esztendő nehéz időszak volt, amilyenről korábban legfeljebb nagyszüleink, dédszüleink történeteiből hallottunk: „mégis bizonyítottuk, hogy összefogásból és szolidaritásból nincs hiány a közösségünkben. És azt is megmutattuk, hogy az összefogásnak és szolidaritásnak nincs nemzetisége, amikor a barátainkon, szomszédunkon, ismeretlen embereken kell segítenünk.”

Kelemen Hunor szerint az idei március 15-én vágyunk talán leginkább az újrakezdésre és a szabadságra, és bízik benne, hogy el fog jönni, hiszen sokan munkálkodnak azon, hogy mi gyűrjük le a világjárványt, és ne a világjárvány gyűrjön le bennünket.

„Az idei ünnep a márciusi ifjak mellett ezért azoké is, akik az elmúlt esztendőben félelmet nem ismerve siettek egymás, főként az idősek és a kiszolgáltatottak megsegítésére. Szól a jóakaró emberekről, minden segítőről, az egészségügyben dolgozókról, a bolti eladókról vagy a tudományos élet képviselőiről – jelentette ki. – Életet menthet minden figyelmes gesztus, a mindennapokban való helytállás. Maradjunk bátrak, cselekedjünk felelősségteljesen! Tisztelet a márciusi ifjaknak! Tisztelet a hétköznapi hősöknek!”