A magunk érdekeit nekünk kell képviselnünk higgadtan és bátran, érdekünk pedig az, hogy „ne legyünk gyalogáldozat valaki más háborújában” – jelentette ki a Orbán Viktor március 15-ei ünnepi beszédében kedden a budapesti Kossuth Lajos téren.

Úgy fogalmazott: Magyarország világok határán fekszik, errefelé a háborúkat nem értünk és nem a mi érdekünkben vívják, és akárki győz, mi rajtavesztünk. Közép-Európa csak egy sakktábla a világ nagyhatalmai számára, és Magyarország is csak egy bábú azon. Ha céljaik úgy kívánják, fel is áldoznak minket - tette hozzá.

Vannak országok, amelyek háborúval akarják elérni a céljaikat, de mi tudjuk, hogy az a legjobb háború, amit sikerül elkerülni. Oroszország az orosz érdekeket nézi, Ukrajna pedig Ukrajnáét, de az Egyesült Államok és Brüsszel sem fog magyar fejjel gondolkodni, magyar szívvel érezni – jelentette ki.

Emlékeztetett, Ukrajnában, ahol kitört a háború, magyarok százezrei élnek, a katonáknak és rendőröknek pedig a déli határ mellett most már „a keleti határunk biztonságát is fegyverrel kell garantálniuk”.

Az ország minden idők legnagyobb humanitárius segélyprogramját működteti, közben pedig "itt dörömböl az ajtónkon a Nyugat-Európában már pusztító energiaválság". Két évünk ráment, hogy végre legyőzzünk egy száz éve nem látott világjárványt. „Most nincs helye a hibázásnak, nincs tere a kapkodásnak, és nem engedhetünk meg magunknak egyetlen rossz döntést sem” – jelentette ki.

Kijelentette: Magyarország segít a menekülteknek, de továbbra is elutasítja a migrációt. Szerinte keresztény szívvel kell éreznünk, és magyar fejjel kell gondolkodnunk. „Most mindenki láthatja a különbséget. A szomszédból harcok elől, összekapkodott csomagokkal és gyerekkel menekülő rémült nők, és a több ezer kilométerről érkező, határunkat megostromló migránsok között” – mondta.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy régi szokása a magyaroknak, hogy amikor az ország sorsa fordul, összegyűlnek, tanácskoznak és közösen döntenek, hogyan kerülhetik el a bajt, és merre vegyék az irányt. Így van ma itt együtt Magyarország a nemzet főterén, és „komoly dolgokról kell beszélnünk”, háborúról és békéről, a haza üdvéről és a fenyegető veszélyekről – fűzte hozzá.

Kiemelte: legyen béke, szabadság és egyetértés – így mondták 1848-ban a márciusi ifjak -, és mindehhez ugyanarra a dologra van szükség: erőre.

A kormányfő úgy látja, „gyenge nép nem kap békét, legfeljebb megkegyelmeznek neki, gyenge nemzetnek nem jár a szabadság, legfeljebb hamis gulyás a barakkjába, gyenge nép nem tud tető alá hozni semmilyen egyetértést, legfeljebb beletörődhet a sorsába”. A béke, a szabadság és az egyetértés az erős népek jutalma, övék a jólét, az önbizalom, a biztonság és a nyugodt élet – jelentette ki.

Hangsúlyozta: „erős országot akarunk, amely ugyan a természet törvényei szerint nem szakadhat ki a népek naprendszeréből, de mindig a saját tengelye körül forog, nem enged más bolygók vonzásának, és nem engedi, hogy idegen népek érdekei jelöljék ki a röppályáját". Ehhez tekintélyt parancsoló erő kell, és „ezt az erőt gyűjtjük, ezt az erős Magyarországot építjük évről évre, ezt tesszük 12 éve” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A miniszterelnök elmondta: „15 milliónyian vagyunk a világban”, és „nálunk hatalmasabb országok látókörében élünk”. De ez nem ok a kishitűségre, sem a félelemre, és végképp nem ok az önfeladásra, mert az erő nem csak izom kérdése – közölte. Hozzátette: egy országnak legelőször is a lelkében kell erősnek lennie.

A magyar név megint szép lesz, méltó régi, nagy híréhez, mert a világ csak azokat tiszteli, akiknek van merszük és erejük, hogy kiálljanak magukért – fogalmazott.

Nem hajlongunk, nem kushadunk, és nem rejtjük véka alá a véleményünket akkor sem, ha ez nem tetszik másoknak. „Nem vágyunk arra, hogy mindenki szeressen bennünket, mert ez lehetetlen, és nekünk sem tetszik mindenki” – fogalmazott Orbán Viktor.