A nemzeti összefogás és összetartás, a helytállás, az ősök tisztelete és a béke vágya állt a Nyerges-tetőn tartott március 15-ei ünnepi megemlékezés szónoklatainak központjában. Az 1848–49-es szabadságharc egyik utolsó helyszínén több száz fős tömeg gyűlt össze.

Nyergestetőn, az 1848–49-es szabadságharc egyik utolsó helyszínén emlékeztek a 174 évvel ezelőtti eseményekre Hargita megyében kedden délután. Az ünnepélyt a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület zászlófelvonása vezette fel, díszőrséget állt a Csíkszéki Gál Sándor Hagyományőrző Huszáregyesület, közreműködött a Csíkkozmási Tuzson János Fúvószenekar. Kányádi Sándor Nyergestető című versét Smuczer Noémi Anna, a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola 7. osztályos tanulója szavalta el.

Szántó László polgármester, a főszervező csíkkozmási önkormányzat nevében köszöntötte a megjelenteket. A községvezető Juhász Gyula Március idusán című költeményéből idézett, majd a történelmi eseményeket felidézve kitért a jelenkor eseményeire, kihívásaira. „A történelem kis- és nagybetűs sorai között csak a nagy, dicsőséges tetteket említik, függetlenül attól, hogy győztes, netán vesztes csatákról beszélünk. (…) Itt vagyunk a Nyerges-tetőn, ahol a székelység, a magyarság történelmének pár lapja íródott, a székelyek ma is példaértékű helytállásáról beszélünk ezen a helyen” – fogalmazott Szántó László.

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, Vincze Loránt európai parlamenti képviselő úgy fogalmazott: vannak a történelemnek olyan pillanatai, amikor az egyik harcban lévő fél eszméi, céljai annyira tiszták, érthetőek és nemesek, hogy a csata, a harc, vagy a háború kimenetelétől függetlenül nem kétséges, kinek az igaza bizonyul hosszú távon győztesnek és kikre fognak a történelem távlatából hősként tekinteni.

„Nekünk, magyaroknak általában nem a győztes háborúk, hanem a hős harcosok dicsősége jutott osztályrészül a történelem során. A történelemkönyvekben sem 1848, sem 1956 nem az ellenünk harcolók győzelméről, hanem a magyarok szabadságvágyáról, az önfeláldozásról és a hősiességről szólnak” – emelte ki a politikus. Vincze Loránt kitért az orosz–ukrán háborúra, mondataiban mélységesen elítélte az oroszországi inváziót és kiemelte szolidaritását minden Ukrajnában élő nemzettel. A képviselő zárásként hangsúlyozta az elmúlt évek magyar–magyar összefogásának és együttműködésének eredményeit és fontosságát.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének köszöntő szavait Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője tolmácsolta.

Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba kiemelte annak fontosságát, hogy a történelem eseményeiből tanuljon a ma embere. „Merítsünk erőt őseink hősiességéből, és tanuljuk meg elkerülni a csapdákat. 1848 aktuális tanulsága az, hogy az erőket nemzetünk védelmében kell felhasználni. (…) Az a feladatunk, hogy a saját otthonunkat védjük, családjaink biztonságáról gondoskodjunk. Ennek elsődleges módja a béke megőrzése” – fogalmazott a politikus, majd a nemzeti összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet.

Az ünnepséget a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes előadása színesítette, majd Fülöp László, nagykászoni plébános mondott áldást. A megemlékezés koszorúzással zárult.