Felvonulással vette kezdetét a Kézdivásárhelyen megtartott nemzeti ünnep, ahol két év után újra benépesülhetett a Gábor Áron tér diákokkal, hagyományőrzőkkel, huszárokkal és a felsőháromszéki falvak szekeres képviselőivel. A messze földön híres felvonuláson közel tízezer ember vett részt, majd Gábor Áron szobra mellett a rendezvény szónoka Vincze Loránt európai parlamenti képviselő volt.

A délelőtti ünnepi felvonulás fénypontjaként bevonultak a helyi hagyományőrző csapatok: a Kézdiszéki Huszár Hagyományőrző Egyesület, a XI. Székely Határőr Huszárezred Pál Olivér huszárhadnagy vezetésével, valamint a XV-ös Székely Határőr Gyalogezred összevont kézdiszéki szakaszai Csáki Géza hadnagy vezetésével. A felvonuláson a Tanulók Klubja fúvószenekara élőben biztosította az indulókat.

A déli esemény nyitányaként a Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskola tisztelgett a hősök előtt. Nemcsak annak a fegyvernek a korhű másolatát forgatták, amellyel őseink a szabadságharcot vívták, hanem 1820-ig, mesterről mesterre visszavezethetően, hiteles források alapján mutatták be azokat a mozdulatokat, amelyekkel elődeink vívták ki a szabadságharc győzelmeit. A kulturális műsort Nagy-Babos Rebeka jazzénekes, kézdivásárhelyi tehetség éneke nyitotta, a folytatásban a Református Kollégium zenekara (KRK Band); Kelemen Ottó, a Zúg Március szónokverseny győztese, a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ tanulója; valamint Szekeres Anna, a március 15. tiszteletére szervezett szavalóverseny nyertese, a Nagy Mózes Gimnázium diákja működött közre.

Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere a magyar szabad sajtó legelső, nyomtatásban megjelent szavaival indította beszédét: „Legyen béke!” – mondotta, majd úgy fogalmazott: „A magyar népet kiválóan jellemzi, hogy nemes és elérhető célokat tűz maga elé; a legnagyobb és legszebb küzdelem előestéjén is így kiált fel: legyen béke, mely a szabadság gyümölcse, legyen szabadság, mely az egyetértés biztosítéka, és legyen egyetértés, mely békében és háborúban a legnagyobb hatalom”. Az elöljáró az Ukrajnában zajló háborúra utalva azt mondta, „úgy látszik, a fejünk fölött döntéseket hozók a Trianon óta eltelt száz év alatt sem tudták megérteni, hogy a szabadság megbéklyózása sosem vezet tartós békéhez”. Zárásként pedig azt hangsúlyozta, hogy „a megbékélésnek nem helyszíne, hanem ideje van. És vannak idők, amikor az embereknek bölcsebbnek kell lenniük a politikusaiknál. Azok a márciusi ifjak, akik a tizenkét pont elé felírták azt a bizonyos mondatot, a végsőkig tartották magukat hozzá. És 174 esztendő után is érvényes, amit felírtak.”

Vincze Loránt európai parlamenti képviselő a kézdivásárhelyi ünnepség szónoka szintén a közelünkben zajló háborút helyezte beszéde középpontjába. „Beszéljünk világosan: az orosz inváziónak nem célja a kisebbségek helyzetének javítása, ők is ugyanolyan áldozatai a háborúnak, mint minden ukrán állampolgár. Az ukrajnaiak saját életükért, családjukért, otthonukért, hazájukért kénytelenek fegyvert ragadni a borzasztó túlerővel szemben” – mondotta a képviselő, majd így folytatta: „Mi, magyarok, tudjuk, mit jelent ez. 1848, 1956 intő jel. Mindkét magyar forradalmat végső soron az oroszok fojtották vérbe. Éppen ezért mi, magyarok mélységesen elítéljük az orosz inváziót, amely veszélybe sodorja ártatlan civilek millióinak életét. Szolidárisak vagyunk az Ukrajna területén élő minden nemzettel, kiállunk a kárpátaljai magyarok mellett.”

A képviselő beszéde végén a magyar virtust méltatta, mondván: „A szabadságharcban ezrével estek el a honvédek, de mi kései utódok ma mégis többek vagyunk. A nemzet újra és újra felemelkedett, megerősödött, továbblépett. És hiszem, hogy ez a nemzet, ha kell, készen áll ismét megvédeni a szabadságát, megvédeni a szülőföldjét. 1848-nak, a márciusi ifjak hősiességének is köszönhetően a magyar nemzet ma erősebb, egységesebb, büszkébb és szabadságszeretőbb” – zárta gondolatait.

Kelemen Ottó, az idei Zúg Március szónokverseny győztese arra buzdította fiatal társait, hogy álljanak ki magukért, ha el akarják hallgattatni őket. Az ünnepség végén Dr. Lukács Bence Ákos, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja tolmácsolta Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét. Ezután Bajdó Edina színművész szavalata hangzott el, majd lelkészi áldással, a himnuszok eléneklésével és koszorúzással ért véget az ünnepség.