A Korond-patakon épülő árvízvédelmi rendszer gazdasági és műszaki tervét ismertette az érintettekkel Parajdon pénteken délután Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes. A helyi kultúrotthonban megszervezett eseményen több észrevétel is elhangzott a lakosság részéről, amelyeket, ígéret szerint, a szakemberek igyekeznek a következő hetekben figyelembe venni.

A leginkább érintetteknek, a parajdi lakosságnak és a Sószoros környékén földterületekkel rendelkezőknek mutatta be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes annak a Korond-patakon épülő árvízvédelmi rendszernek a gazdasági és műszaki tervét, amelyről csütörtökön hozott döntést a kormány.

Mint a politikus emlékeztetett: az elmúlt időszak sajnálatos eseményei során mindenki látta, milyen problémát okozhat, ha jelentősebb árhullám vonul le a Korond-patakon. Hozzátette: számos településen fordult elő árvíz az elmúlt évtizedekben, és ahol ilyen veszély fennáll, ott a problémát „valamilyen formában kezelni kell”.

„Tavaly a legfőbb probléma az volt, hogy nem volt, amivel megfogni azt a vízmennyiséget, amely veszélyeztette a bányát, veszélyeztette a települést. Utána megtörtént a Korond-patakának a szennyezése, majd a további patakok, folyók szennyezése. Mindez veszélybe sodorta az édesvíz-ellátást azokban a helységekben, ahol a patakokból, folyókból volt ez megoldva. Volt egy óriási gond, mivel az elmúlt harminc évben igazából nem foglalkozott senki, hogy egy ilyen védőgátat kialakítsanak. Általában úgy van ez, hogy addig nem gondolnak erre az emberek, amíg meg nem történik a baj” – mondta el Tánczos Barna.

Van, ahol van pénz, van, ahol nincs

Hozzátette: léteznek elméletek, vannak tervek, szakemberek, akik elmondják, hogy Romániába hol, melyik folyó esetén milyen védőintézkedésre, beruházásra van szükség. Ugyanakkor „van, ahol mindezt meg tudják valósítani és van, ahol nem, van, ahol van rá pénz, van, ahol nincs”. Kiemelte: az elmúlt évben ígéretet tettek arra, hogy Parajdot megvédik, hogy képesek legyenek a jövőben megnyitni a leendő sóbányát, ugyanakkor ne szennyeződjön tovább az édesvíz.

A pénteken bemutatott tervet vízügyi szakemberek készítették el, az országos vízügy hagyta jóvá, majd a kormány határozatba foglalta azt, hangzott el. A részletekkel és a szükséges földterületekkel kapcsolatosan Tánczos Barna elmondta: konkrét technikai magyarázata van annak, miért ott és úgy jelölték ki a víztározó-rendszer helyét, ahol és ahogyan.

„Nem lehetett ennél jobb helyet találni arra, hogy az esetleges árvizet meg lehessen fékezni, akkor, amikor nagy vízmennyiségek vannak. Több fontos eleme van ennek a nagy beruházásnak: egy lezárható védőgát, amely megtartja a nagy vízmennyiséget és amelynek segítségével utána kontrollált módon lehet kiengedni a felgyűlt vizet, amely a sokszorosa lehet azon csövek áteresztő-képességének, amelyet a Sószorosban építettek a katasztrófát követően.

Tánczos Barna rámutatott: a legfontosabb dolog, hogy a víz mennyiségét úgy tudják kontrollálni, hogy a Sószorosban ne forduljanak elő problémák. A projekt második eleme, az nagyberuházás, amely révén felépítenek egy elvezető csatorát amely a legnagyobb árvíz esetében is lehetőséget teremt arra, hogy meg tudják védeni a bánya területét, a sókanyont, illetve el tudja vezetni az összegyűlt nagy, sós vízmennyiséget. Hozzátette: a védőgát, illetve a töltések munkálatai elkezdődhetnek már idén. Minden adott ahhoz, hogy néhány héten belül elinduljanak a versenytárgyalási kiírások, megszülessenek a kivitelezési szerződések, és még az idén a munkálatokat el lehessen kezdeni, szögezte le a politikus.

„Először költségvetési keretre van szükség. Az a mi feladatunk a kormányban, hogy ezt biztosítsuk, és másfél-két év alatt az első fejezetét ennek a munkálatnak le lehet zárni. Az összes munkálat teljes kifutása 2,5-3 évre tehető” – mondta el Tánczos Barna.

Kapcsolódó

Tánczos Barna: Hosszú távú védelem Parajdnak – Elfogadta a kormány az árvízvédelmi rendszer tervét

A komplex rendszer egy 12 méteres gátból, záportározóból, föld alatti vízelvezető csatornából, valamint a Korond-patak medrének szabályozásából és eltereléséből áll.

Korond-patak Parajd parajdi katasztrófa Tánczos Barna

Már jövő héten kopogtatnak

Tánczos Barna kitért a lakosság érintett részét leginkább érdeklő földterület-kisajátítások kérdésére is. Mint kiemelte, a földterületek egy része a rendszer kiépítését követően is hasznosítható lesz valamilyen módon, ahogy más települések esetében is létezik művelt árterület. „Ha a tulajdonosokat tekintve rendben vannak a tulajdoni viszonyok, papírok, akkor a jövő héten közvetlenül a tulajdonosokat felkeresik a vízügy részéről és a tervező részéről. Ahol ingatlanokat, kerítéseket, vagy pedig belteleki részeket érint a kivitelezés, külön még lesz egy egyeztetés, felmérés, helyszínelés, hogy mit is lehet még valójában módosítani” – fogalmazott a politikus.

A folytatásban a jelen lévő vízügyi szakemberek, mérnökök tájékoztatták az érdeklődőket a projekt technikai részleteiről. Néhány konkrét kérdés, problémafelvetés nyomán ígéretet tettek, hogy az érintettekkel közösen tisztázzák a kérdéseket, és igyekeznek megoldást találni. A megjelentekhez röviden szólt Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Nyágrus László, Parajd polgármestere is.