A szomszédunkban zajló háború árnyékában mi mást kívánhatnánk ma is, mint békét – olvasható többek között Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke március 15-i üzenetében. A magyar nemzeti ünnepre írt gondolatait az RMDSZ sajtószolgálata tette közzé, és az alábbiakban közöljük. 

„Tisztelt Honfitársaim!

Mit kíván a magyar nemzet?

Legyen béke, szabadság és egyetértés!

175 év távlatából megannyiszor újraértelmezték ezeket a sorokat elődeink, újraértelmeztük mi is, mégsem koptak meg. Hogy miért nem veszítettek aktualitásukból? Azért, mert a történelmi tapasztalat arra tanított meg, hogy a szabadságért, az egyenlőségért és az egyetértésért állandóan, szünet nélkül küzdeni kell.

A szomszédunkban zajló háború árnyékában mi mást kívánhatnánk ma is, mint békét. Oroszország agressziója Ukrajna ellen több mint egy éve tart, ám mi az első pillanattól kezdve ugyanazt képviseljük: egyetlen ország sem jogosult arra, hogy egy másik ország létére törjön, polgári lakosságát legyilkolja, vagy elűzze. Sürgősen békére van szükség.

Hogy mennyire törékeny a szabadság, azt nem csak a mostani háborús időkben látjuk és érezzük igazán. Az elmúlt több mint 30 évben mi sem fogadtuk el a méltánytalanságot és az elnyomást, mindig ellene dolgoztunk, és egyetértésre törekedtünk a román többséggel. Amikor ez nem sikerült, nem rajtunk múlott! Le kell bontanunk az előítéleteket, meg kell egyeznünk abban, hogy nem vagyunk egymás ellenségei, és hogy együtt képesek vagyunk olyan jövőt építeni, amelyben helye van minden etnikumnak.

Nyugodt és tiszta lelkiismerettel állítom: a mostani aggodalommal és félelmekkel teli időszakban, a magyargyűlölet néhai fel-fellángolása dacára a romániai magyaroknak van okuk bizakodásra. A kormányzati munka, amelyet közösségünk bizalmából végezhetünk, azt mutatja, van értelme küzdelmeinknek, jobb ma magyarként élni Romániában, mint az elmúlt több mint három évtized nagy részében.

A kormányzás nemcsak a beleszólás szabadságát jelenti, hanem annak a lehetőségét is, hogy a rendelkezésünkre álló eszközeinkkel a magyarok ügyét szolgáljuk. A mi Szövetségünk él ezzel a lehetőséggel. Minden nehézség ellenére megőriztük a közösség biztonságát, megőriztük a békét, és nagy lendülettel fejlesztjük Erdélyt, építjük a mi közösségeinket.

A testvériség talán ma inkább egyetértést jelent. Az egyetértés csak a kölcsönös bizalom megteremtésével erősödhet meg. Azt gondolom, sikerült végre konszenzusra jutni román partnereinkkel ezt az évtizedet illetően. Minden bizonytalanság ellenére nagy áttörést érhetünk el ezekben az években Romániába és Erdélyben, bőséggel állnak rendelkezésre európai uniós és hazai pénzek, amit jól kell tudnunk kihasználni közösségünk fejlesztésére

Megvédtük a családokat, a gazdaságot és a munkahelyeket, és bár mi sem tudjuk legyőzni azt, amit nem mi okoztunk – a gazdasági krízist és az inflációt –, de a kormányzat eszközeivel annak brutális következményeit kivédtük.

Az idei március 15-i ünnepségeken szerte Erdélyben emlékezzünk forradalmárainkra és arra a nagyszerű küzdelemre, amely modern nemzetté formálta a magyarságot. Ez a bámulatos tett ma is lebegjen előttünk világtoronyként, és erősítsen meg abban a hitben, hogy 175 év távlatából is vissza tudjuk adni azt a reményt, hogy itthon, a szülőföldön lehet és érdemes tervezni, lehet jó és teljes életet élni.

Éljenek a márciusi ifjak! Éljen a mi mindig küzdő és a szabadságot szerető közösségünk!”