FRISSÍTVE – A 130 éve megnyílt Ereklyemúzeumot tekinti jogelődjének az Arad Megyei Múzeum

FRISSÍTVE: Március 15-én lesz 130 éve, hogy megnyílt az aradi 1848–1849-es Ereklyemúzeum, a magyar forradalom és szabadságharc harmadik legnagyobb relikviagyűjteménye (a budapesti Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum anyaga után), egyben a mai Arad Megyei Múzeum elődje. Erre emlékeztek kedden a közgyűjtemény, a megyei önkormányzat és az aradi Kölcsey Egyesület szervezésében. FRISSÍTÉS: Este az aradi városi színházban nyitottak kamarakiállítást az Ereklyemúzeum tárgyaiból. 

A forradalom és az Aradon kivégzett 13 honvédtiszt emlékének ápolására 1867, az osztrák–magyar kiegyezés után nyílt lehetőség. Még abban az évben az Alföld című napilapban felhívás jelent meg egy relikviagyűjtemény létrehozására, és a történelmi Magyarország városaiban mozgalom indult a tárgyi emlékek felkutatására – mesélte Puskel Péter újságíró és helytörténész.

A közművelődés támogatására 1881–1882-ben alapított aradi Kölcsey Egyesület és a köré szerveződő értelmiségiek – elsősorban Márki Sándor, Jancsó Benedek és Varjassy Árpád – 1893-ban úgy gondolták, hogy elég gazdag a gyűjtemény ahhoz, hogy közszemlére tegyék, így március 15-én, a forradalom kitörésének 45. évfordulóján a városi színház emeleti helyiségeiben megnyitották a tárlatot.

A gyűjtemény folyton nőtt – ma már 17 ezer tárgyi emléket és dokumentumot számlál –, végül átköltöztették az 1913-ban a Kölcsey Egyesület indítványára felépített Kultúrpalotába (ami a filharmóniának és a könyvtárnak is otthont adott akkoriban, jelenleg a téka másutt működik), és gyakorlatilag a mai Arad Megyei Múzeum alapját teremtették meg ezzel.

Az első világháborút követő határmódosításokkal Arad Romániához került a Kultúrpalotában lévő műkincsekkel és relikviákkal együtt; az Ereklyemúzeum átvészelte a Trianont követő időszakot, sőt a kommunista diktatúra első, legnehezebb évtizedét is. A folyamatos „megcsonkítások” ellenére az 1970-es évek közepéig önálló múzeumi osztályként működött, de Nicolae Ceaușescu diktátor személyi kultuszának erősödésekor a nagybecsű ereklyéket a múzeum pincéjébe száműzték.

Az aradi múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum együttműködésében 2009-ben európai uniós forrásokból a gyűjtemény minden darabját katalogizálták, digitalizálták és restaurálták, majd 2015. október elsején ismét állandó kiállítást rendeztek a gyűjtemény egy részéből a Kultúrpalota második emeleti nagy kiállítótermében. Ez annak is köszönhető, hogy a városi és a megyei önkormányzat, illetve a múzeum vezetőségével jó kapcsolatot épített ki a helyi magyar közképviselet, illetve a Kölcsey Egyesület elnöksége, amely színvonalas képzőművészeti tárlatokkal, nemzetközi visszhangot keltő szakmai konferenciákkal vívott ki tekintélyt – s egyben elérte azt, hogy mind a közgyűjtemény, mind a város és a megye vezetői nyilvánosan elismerték, hogy az Ereklyemúzeum a mai múzeum jogelődje, és az intézmény működését nemcsak az első világháború végétől, a román közigazgatás bevezetésétől számítják.Az Ereklyemúzeum gyűjteményéből 2015. október elsején nyílt ismét állandó kiállítás | A szerző felvételei

Ennek az együttműködésnek köszönhető az is, hogy tavaly májusban sokévnyi szervezőmunka és restaurálás után ismét megnyitották a világhírű magyar festők műveiből álló Képtárat, benne Feszty Árpád monumentális hármasképével, a Krisztus temetésével.

Tisztelet az elődöknek

A múzeumalapítás 130. évfordulója alkalmából a forradalom kitörésének 175. évfordulója előtti napon, kedden szerveztek ünnepséget kora délután az egykori Vármegyeháza dísztermében. Sorin Bulboacă menedzser és Bogdan Blaga, a múzeum aligazgatójának köszöntője után Iustin Cionca, a megyei tanács elnöke kifejtette: a jubileum egyúttal a civil szféra és a helyhatóságok együttműködésének 130. évfordulója, „a Kölcsey Egyesület és a civil összefogás ünnepe” is egyben. Megemlítette, hogy a múzeum átfogó felújítási és modernizációs folyamaton megy keresztül, és a megyei önkormányzat – mint fenntartó – fontosnak tartja a helyi történelmi és kultúrtörténeti értékek megóvását, népszerűsítését, idegenforgalmi vonzerejük kiaknázást, attól függetlenül, hogy milyen nemzetiséghez vagy felekezethez kötődnek. Tóth Csaba prefektus is a nagy elődök, az „ős” Kölcsey Egyesület vezetőinek értékteremtő munkáját emelte ki, emlékezteve arra is, hogy a Kultúrpalota (amelyben a múzeumi részlegek zöme működik) átadásának idén ősszel lesz a 110. évfordulója.Tóth Csaba prefektus köszöntőbeszéd közben | A képekre kattintva galéria nyílike

Doru Sinaci alprefektus, a megyei könyvtár korábbi igazgatója közölte: a helyi román és magyar történészek együttműködésével a két közösség bővítheti ismereteit Arad és vidéke múltjáról, és a magyar történészek és helytörténészek hozzájárulását kérték az általuk írt Arad halad című monográfia-sorozat első kötetének a lefordításához, s a román nyelvű kiadvány hamarosan sajtó alá kerül.

Az egykori Vármegyeházán tartott kedd délutáni ünnepség keretében a tárlókban egyfajta kamarakiállítást rendeztek be a megyei múzeum történelmi, képzőművészeti és természetrajzi anyagából, ez március 22-ig naponta 9–17 óra között megtekinthető.

Ritka relikviákat állítottak ki a színházban

Kora este (a Háromszék Táncegyüttes Tragédia című előadása előtt) a Ioan Slavici-ról elnevezett városi színház második emeletén az Ereklyemúzeum anyagából nyitottak meg egy időszakos kiállítást azokból a tárgyakból, amelyek közül több az Ereklyemúzeum 1892-es őszi, nem hivatalos megnyitóján is láthatók voltak.

Földi Imelga Friderika muzeológus, a kiállítás kurátora különlegesnek nevezte a teljesen épen megmaradt tábori gyógyszertárat, Csernovics Emília – Damjanich János mártírtábornok özvegye – egyik levelét, amiben a Kölcsey Egyesületnek több tárgyat ajánlott fel a gyűjtemény részére, valamint Salacz Gyula nemzeti színű karszalagját – utóbbi fiatalon részt vett szabadságharcban, de a kiegyezés után nagyívű politikai karriert futott be, 26 évig volt Arad polgármestere, illetve köztiszteletnek örvendő személyisége.Épségben maradt tábori gyógyszertár

A relikviák március 22-ig láthatók naponta 12–17 óra között a színház második emeleti előcsarnokában, utána visszakerülnek a múzeum raktárába, de a múzeum munkatársai bírnak benne, hogy a közeljövőben bővülni fog az Ereklyemúzeum állandó kiállítása, és akkor bekerülnek a kiállított tárgyak közé.

A hónap műtárgya egy fotográfia a vértanúk kihantolásáról

A múzeumban egyébként „a hónap műtárgya” is a forradalom hőseihez köthető fotográfia. Ez a 13 vértanú 1913-as exhumálásakor készült, konkrétan Lázár Vilmos és Schweidl József honvédtábornokok földi maradványainak azonosításakor, és többek között Varjassy Árpádot, a Kölcsey Egyesület akkori elnökét, dr. Lenhossék Mihály anatómust és szövettani szakértőt, dr. Bartucz Lajos budapesti antropológust és Szántay Lajos aradi műépítészt ábrázolja.

Ez a kép egész márciusban megtekinthető a Kultúrpalota második emeletén, az Ereklyemúzeum kiállításán, keddtől vasárnapig 9–17 óra között.

Iustin Cionca, a megyei tanács elnöke 1848-as honvédfegyverek A rendezvény meghívottai Az egykori Vármegyeházán tartották az ünnepséget A szabad királyi város cím odaítéléséről szóló császári oklevél és Heim Domokos néhai aradi polgármester kardja A Világosnál szétoszlatott honvédzászlóalj lobogójának egy darabja A színház második emeleti folyosóján rendezett kamarakiállítás megnyitója Az előtérben Földi Imelga Friderika muzeológus, a kiállítás kurátora
banner_fX8C1fFi_KUK_Webbanner_300x250_ANIM_UJ.gif
banner_yJD1hpjB_KUK_Webbanner_970x250_ANIM_UJ.gif
banner_fZuguXC4_KUK_Webbanner_728x90_ANIM_UJ.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?