Művészettörténeti pillanat helyszíne volt péntek délben az Arad Megyei Múzeum felső emeleti, felújított kiállítóterme: több mint hatvan év szünet után ismét állandó kiállításra került Feszty Árpád monumentális hármasképe, a Krisztus temetése című triptichon.

Hatéves munka eredményeként, a festmény és a kiállítóterem restaurálása után ismét közszemlére tették a 15 méter hosszú és 4 méter magas, három darabból álló vallásos tematikájú festményt, több tucat magyar műkinccsel együtt.

Ezt csütörtök este művészettörténeti konferencia előzte meg Feszty Árpád munkásságáról és a Krisztus temetése történetéről. Görbe Márk budapesti művészettörténész az alkotó életéről és a hármaskép születésének történetéről, európai utóéletéről és művészettörténeti értékéről beszélt. Sarkadi Nagy Emese, az Esztergomi Keresztény Múzeum – aradi születésű – művészettörténésze a már eleveszettnek hitt, de a triptichon kicsomagolásakor megtalált Liezen-Mayer Sándor-kép jelentőségét méltatta. A hatszor négy méteres műalkotás az ifjú Hunyadi Mátyást ábrázolja, amikor küldöttség viszi el neki a királlyá koronázás hírét. Adriana Pantazi aradi múzeológus és Kertész Péter, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpar igazgatója a Feszty-életművet méltatták.

Kelemen Hunor: Aradon időnként ki kell szabadítani a műalkotásokat a fogságból

Pénteken a hivatalosságok – közéleti és egyházi személyiségek – jelenlétében nyitották meg a képtárat, amelynek fő látványossága a triptichon.

Gratulált az eseményhez a jelenlévő Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a vajdasági tartományi parlament elnöke, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a román kormány miniszterelnök-helyettese pedig meghatottságának adott hangot. „Amikor beléptem ide, és megláttam ezt a képet, valóban úgy éreztem, hogy találkozunk mindannyian a történelemmel” – fogalmazott, majd az aradi képtár történetét felidézve méltatta a Kölcsey Egyesület, a megyei önkormányzat és a múzeum vezetőségének kitartását, együttműködését.

„Arad egyébként egy olyan város, ahol ki kell szabadítani időnként a műalkotásokat a fogságból. Sok évvel ezelőtt a Szabadság-szobrot kellett kiszabadítani a fogságból, most a Fesztyi-triptichont. Európa ezen vidékén, úgy látszik, a műalkotásoknak ez a sorsa: egy ideig a közönség előtt, majd fogságban, majd ismét a közönség előtt élik az életüket” – utalt arra Kelemen Hunor, hogy ideológiai megfontolásból évtizedekig száműzte a román hatalom a magyar vonatkozású műalkotásokat, ugyanakkor meggyőződésének adott hangot, hogy sok látogatót fog vonzani az újonnan felavatott képtár.

A nagyközönség szombat este, a múzeumok éjszakája program keretében láthatja először a triptichont magyar és román nyelvű tárlatvezetéssel, a jövő héttől pedig a múzeum rendes látogatási programja alatt tekinthető meg.

Hat év munkájának az eredménye a kiállításmegnyitó

Feszty Árpád Firenzében festette a Krisztus temetését, amelyet 1903-ban Budapesten állított ki, majd nemzetközi körútra indított. A Kultúrpalota 1913-as megnyitásakor került Aradra a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként; akkor körülbelül 150 képet hoztak Budapestről, és abból nyílt meg az első kiállítás az intézményben. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés nyomán az elszakított területekkel együtt számos műkincs is az új, szomszédos államokhoz került. A Krisztus temetése az 1950-es évek végéig volt látható Aradon, azután letakarták, végül 1962-ben a raktárba száműzte a bibliai témájú képet a kommunista hatalom.

A több mint ötven négyzetméteres műalkotás három részből áll: az első Jézus kereszthalálát ábrázolja, a másodikon – ami a leghosszabb, mintegy hét méter – a temetési menet látható, míg a harmadikon a sír, a földre borulva imádkozó Máriával.

A Kölcsey Egyesület 2016 márciusában jelentette be, hogy kezdeményezik a hármaskép mint az egyik legjelentősebb aradi műkincs újbóli kiállítását. 2017 márciusában lekerült a csévékről a triptichon, a jelenlévő magyarországi és romániai restaurátor szakemberek szerint meglepően jó állapotban. A festményt 2018-ban szállították Nagyszebenbe, ahol restaurálták, majd visszahozták, és felcsévézve várta, hogy elkészüljön a múzeum nagy kiállítóterme.

Feszty Árpád mestere volt a monstre képeknek, s bár a triptichon nem mérhető az Ópusztaszeren kiállított A magyarok bejövetele című körképéhez, mind tematikája, mind méretei miatt értékes. Nem beszélve arról, hogy az aradi magyarságnak érzelmi kötődést jelent a történelmi időkhöz, akárcsak a Szabadság-szobor, a Szentháromság-szobor, vagy az Ereklyemúzeum.