Az aradi Kölcsey Egyesület első tíz évének történetét dolgozza fel az a kötet, amely dr. Zabán Márta, a Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetének adjunktusa gondozásában került sajtó alá, és amely a 140 éve alapított közművelődési társaság évtizedek múltán, 2019-ben előkerült irattárának az átírása.

Az aradi Kölcsey Egyesület dokumentumaiból 1881–1891 című kiadványt csütörtök este mutatták be a kommunizmus idején betiltott, de a rendszerváltás után, 1990-ben újjáalapított Kölcsey Egyesület közgyűlésén. Ez volt egyúttal az idei Aradi Magyar Napok első rendezvénye is, melyre közéleti személyiségeket, a történelmi magyar egyházak képviselőit, a helyi magyar civil szervezetek vezetőt, a hely- és irodalomtörténet iránt érdeklődőket várták.

Berecz Gábor és Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület elnöke, illetve alelnöke köszöntője után Zabán Márta osztotta meg a hallgatósággal a több ezernyi dokumentum feldolgozása során szerzett élményeit. Visszaemlékezett arra, hogy az egyesület bő három évvel ezelőtt krimibe illő módon, egy azóta sem megnevezett személytől vásárolta meg a kordokumentumokat. Az alapító okirattól kezdve a jegyzőkönyveken át a levelezésekig sokféle írott anyagot tartalmazó gyűjtemény az eszmei értékén túl azért is jelentős, mert feldolgozva, kötetekben megjelentetve a helytörténészeknek nyújt majd hiteles forrást – mondta Zabán Márta, hangsúlyozva, hogy filológusként és nem helytörténészként közelítette meg a szövegeket, úgymond textológiát végzett.

Kapcsolódó

Visszavásárolja a 19. századi irattárát az aradi Kölcsey Egyesület

Az első negyven év jegyzőkönyvei, dokumentumai hiánytalanul megvannak. A 2500 eurós vételárra gyűjtést hirdettek.

Arad megye Kölcsey Egyesület

„Az olvasás és átírás során kicsit a magam gyökereit is kutattam” – mondta érdeklődésünkre a rendezvény végén az adjunktus, aki pécskai születésűként középiskolai tanulmányait az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumban végezte. Akkor – a Pávai Gyula néhai magyartanár kezdeményezésére 1990-ben újra életre hívott – Kölcsey Egyesülettel még nem volt közvetlen kapcsolata, de diákként tapasztalta, hogy olyan műhelymunka folyt például a Kölcsey Diákszínpad „kulisszái mögött”, ami sok fiatalnak meghatározta a későbbi pályaválasztását. Többek között ez is közrejátszott abban, hogy „megkívánta magának” az archívum feldolgozását, amikor 2019 januárjában olvasta, hogy több évtized után előkerültek az iratok.

A csütörtökön bemutatott kötet – ami az egyesület első tíz évéről szól – mintegy négyezer oldalnyi dokumentum tanulmányozása és átírása után jelent meg a Kolozsvári Egyetemi Kiadó gondozásában, és még legalább két kötetnyi anyag vár feldolgozásra – magyarázta Zabán Márta. Azért különleges dokumentumgyűjtemény, mert megelevenedik általa a korabeli Arad; a Kölcsey Egyesületet a város akkori értelmiségei, közéleti vezetői alapították, akiket foglalkoztattak a társadalmi-politikai kérdések, és mindennek nyoma maradt az akkori iratokban.

Az egyesület a művelődésszervezéstől az iskolaalapításon át helytörténeti kirándulások szervezéséig sok mindennel foglalkozott: nevéhez fűződik a könyvtár és az 1848–1849-es Ereklyemúzeum létrehozása, amelyek a mai téka és közgyűjtemény alapjait jelentették, sőt az 1913-ban átadott Kultúrpalota – Arad egyik jellegzetes épülete – is az egyesület kezdeményezésére épült.

„Mindenre létrehoztak egy bizottságot, amelynek az volt a feladata, hogy a kitűzött tervet megvalósítsák. Ebben látom a siker titkát, hogy mindennek volt felelőse. Akkoriban a magyar kultúra nem volt ennyire centralizált, több központ is létezett, köztük Arad, és a kölcseysek versenyhelyzetben érezték magukat Budapesttel vagy Kolozsvárral szemben, azért is álmodtak nagyokat, amiket meg is valósítottak” – összegezte Zabán Márta.

Az Aradi Magyar Napok kéthetes rendezvénysorozata pénteken és szombaton az úgynevezett fesztiválhétvégével folytatódik, amikor is a Szabadság-szobornak otthont adó Román–magyar megbékélés parkjában családi programokkal, esténként pedig többek között Bagossy Brothers Company-, illetve Pokolgép- és Beatrice-koncertekkel várják az érdeklődőket.

A következő napokban szórakoztató és kulturális rendezvények váltják egymást, a programsorozat pedig hagyományosan az október 6-i megemlékezéssel ér véget, amikor is a magyarság az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc véres megtorlására, a 13 honvédtiszt aradi kivégzésére emlékezik. Az idei október 6-i megemlékező szentmisét Felföldi László pécsi megyéspüspök celebrálja majd az Arad-belvárosi minorita templomban, a 19 órakor a vértanúk emlékművénél, a Szabadság-szobornál kezdődő megemlékezésen koszorút helyez el többek között Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a román kormány miniszterelnök-helyettese.