Egész napot felölelő programsorozattal emlékeztek meg Csíkszeredában szombaton a 177 évvel ezelőtt kitört pesti forradalmi eseményekről. Az események sora már pénteken este elkezdődött a Sárik Péter Trió és a Csíki Kamarazenekar közös fellépésével, majd több helyszínen tartottak megemlékezéseket. A csíkszeredai ünnepet megtisztelte jelenlétével Hankó Balázs, Magyarország kulturális és innovációs minisztere is, aki a nap zárásaként magyar állami kitüntetéseket adott át jeles székelyföldi személyiségeknek.

A Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán kezdődött a szombati események sora, ahol fejet hajtottak a forradalom lánglelkű költője, Petőfi Sándor mellszobra előtt. A kora délutáni órákban megkoszorúzták az elmúlt évben felavatott Kossuth Lajos-emlékplakettet, majd Gál Sándor honvédtábornok szobránál gyűlt össze a város apraja-nagyja.

Az egykori legendás katonatiszt emlékműve előtt több száz fős tömeg hallgatta a csíkrákosi Gerendely kórus alkalomhoz illő dalösszeállítását, valamint a történelmi énekeket előadó Rákóczi együttest.

Gál Sándor szobránál koszorút helyeztek el a helyi politikum képviselői, valamint hasonlóan rótták le kegyeletüket civil szervezetek, tanintézmények, sportklubok. Ezt követően a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület vezetésével, a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar zenei kíséretével a Vár térre vonult az ünneplő tömeg. A Mikó-vár előtt a magyar és a székely himnusz eléneklése után ünnepélyesen felvonták a székely zászlót, majd köszöntők és színpadi műsorok sora követte egymást.

Korodi Attila köszöntőjében kiemelte: március 15-e boldog ünnep, amikor „minden magyar lélekben együtt van, éljen a világban bárhol, az anyaország határain belül vagy kívül, itthon, Székelyföldön vagy bárhol a nagyvilágban”.

„Ez az a nap, amikor eszünkbe jut, hogy egy olyan nemzethez tartozunk, amely 177 évvel ezelőtt összefogott egy közös cél, a szabadság érdekében, és bebizonyította, hogy egy kis közösség is képes elérni korszakalkotó változásokat, ha hisz a saját akaratában. Ezen a napon kicsiktől nagyokig kokárdát teszünk, a héten még az óvodákban is felhangzottak a Kossuth-nóták, készültek a kis zászlók, amelyek közül sokat itt is látok” – mondta a városvezető.

„Ez az a nap, amelyik annyira különleges, hogy annak ellenére, hogy milyen régen történt, közel tud férkőzni a szívünkhöz, még a kisgyerekekéhez is. És ha a legkisebbek szívét is átöleli, akkor talán ez az egyik legnagyobb ereje. Mert ők a jövő, és ha ők átérzik a március 15. szellemiségét, erőt merítenek belőle, akkor a magyarság és a csíki közösség számára is lesz jövő” – fogalmazott Korodi Attila.

Az elöljáró ugyanakkor rámutatott: az emlékezés mellett számot is kell vetni, hol tart ma a szabadságunk, milyen kihívásokkal nézünk szembe, és mit kell tennünk annak érdekében, hogy megőrizzük és megerősítsük.

„Tavaly, 2024-ben megmutattuk, hogy közösen képesek vagyunk nagy eredményeket elérni. De nem dőlhetünk hátra. Mert olyan társadalmi közegben élünk, ahol, bármennyire szürreálisnak tűnik ez így 2025-ben, folyamatosan veszély fenyeget minket. Olyan erők készülnek hatalomra kerülni, amelyek szerint nekünk, magyaroknak meg kellene elégednünk a minimummal, földdel és vízzel, és annak is a savanyú változatával” – mondta Korodi Attila. Hozzáfűzte: a szélsőségek térnyerése nemcsak a magyar közösségeket, hanem egész Romániát fenyegeti.

„Tudjuk, milyen az, amikor csak suttogva beszélhetünk magyarul az utcán. Tudjuk, milyen az, amikor el akarják venni tőlünk a nyelvünket, az iskoláinkat, a vallásunkat, a szabadságunkat. És semmilyen körülmények között nem hagyhatjuk, hogy ez újra megtörténjen! (…) A mai napon tartsuk szem előtt az RMDSZ üzenetét: »Győzni, előre magyar!« Ne hátráljunk meg, ne adjuk fel, ne engedjük, hogy elvegyék tőlünk azt, amiért őseink küzdöttek! Mert tudjuk, hogy a jövő, a haladás, a fejlődés előre van!” – hangsúlyozta Csíkszereda polgármestere.

Ezt követően Dolhai István, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője tolmácsolta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének jókívánságait.

Juhász Gyula 1907-ben született Kossuth-nóta című költeményét idézte ünnepi felszólalása nyitásaként Hankó Balázs, Magyarország kulturális és innovációs minisztere. Kiemelte: a magyar nemzet történelmének egyik legszebb napjára emlékeznek szerte a világon március 15-én.

„Micsoda nap lehetett! Micsoda remények keltek életre a magyarokban. Az emberek újra és újra elolvasták a 12 pontot és úgy érezték, hogy a márciusi ifjak végre – ne féljünk kimondani ezeket a szavakat – politikai, társadalmi, sőt gazdasági programot alkottak a szabadságra vágyó magyar nemzetnek” – idézte fel a korabeli eseményeket a miniszter. „Ma már történelem, de akkor, 177 éve maga volt a remény, a magyar remény napja” – tette hozzá.

Hankó Balázs elmondta: március 15-t Erdélyben ünnepelni különleges kegy, egyben felelősség is. Kiemelte: amikor a magyar kormány mindent megtesz a határon túli magyar közösségek felkarolásáért, akkor a 177 évvel ezelőtti követelést hajtja végre, amely a 12 pont utolsójaként „Uniót Erdéllyel” hirdetett.

„Az Erdélybe és más külhoni magyar területekre érkező segítség, mely magyar iskolákat, közösségi létesítményeket és bennük működő közösségeket, templomokat és gyülekezeteket, magyar vállalkozókat támogatja, valójában a márciusi ifjak követeléseinek a valóra váltását jelenti” – fogalmazott a politikus. Majd kijelentette: amíg polgári, nemzeti, keresztény kormánya lesz Magyarországnak, addig a határon túli magyarok mindig számíthatnak az anyaország segítségére.

„Az évszázadok során a magyar lelkekbe végérvényesen belevésődött: a szabadság nem olcsó ajándék, hanem olyan kincsünk, amelyért mindig, minden nemzedéknek meg kell küzdenie. A haza szolgálata nem lehetőség, hanem magától értetődő kötelesség. Tudjuk jól, a haza minden előtt (…) a mi alapköveink a szabadság és a nemzet” – fogalmazott Hankó Balázs.

A köszöntőket követő színpadi műsorban elhangzott a Nemzeti dal Szabó Enikő színművész, Sántha Zsuzsa és Nagy Tivadar előadásában, fellépett a Gyimesvölgye férfikórus és a Hargita Néptáncszínház. Az eseményt Bálint Emil egyházi áldása, majd az „Ó, én édes jó Istenem...” kezdetű, régi himnusz hangjai zárták.