„Bennünk egy a nemzet” – Így emlékeztek Székelyudvarhelyen március 15-re

Koszorúzással és huszárok felvonulásával kezdődött vasárnap Székelyudvarhelyen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc központi ünnepsége. A Márton Áron téren tartott megemlékezésen a szabadság hagyományáról, a székely közösség kitartásáról és a nemzeti összetartozás jelentőségéről beszéltek a szónokok.

Székelyudvarhelyen vasárnap délelőtt kezdődött el az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának központi ünnepsége. A Márton Áron téren 11.30-kor kezdődő rendezvény koszorúzással vette kezdetét, majd a hagyományőrző huszárok felvonulása következett. Az idei megemlékezést a „Bennünk egy a nemzet” mottó jegyében szervezték meg.

Székelyudvarhelyen koszorúzással kezdődött a központi ünnepség A szabadság ünnepén ismét megtelt a Márton Áron tér Székelyudvarhelyen. | A szerző felvételei

Szakács-Paál István polgármester beszédében felidézte: a város már a főünnepséget megelőző napokban is igyekezett méltó módon emlékezni a forradalomra. Mint mondta, egész héten át tartó kulturális programsorozattal idézték fel az 1848–49-es eseményeket, megszólítva a gyermekeket, fiatalokat és az idősebb generációkat egyaránt. A rendezvények között népzenei és komolyzenei programok szerepeltek, és többen felkeresték a temetőkben nyugvó honvédtisztek síremlékeit is.

A polgármester hangsúlyozta: március 15-e annak a napnak az emléke, amikor egy maroknyi fiatal kiállt a szabadságért.

„A magyar történelemben a szabadság nem csupán egy fejezet: maga a történet. Szabadságért harcoltunk Mohács után, szabadságért küzdöttünk Rákóczi zászlaja alatt, szabadságért álltak fel a márciusi ifjak, és szabadságért mentek az utcára az 1956-os pesti srácok is” – fogalmazott Székelyudvarhely polgármestere. Hozzátette: a magyar nemzet története újra és újra arról szól, hogy amikor el akarták venni szabadságát vagy jövőjét, a közösség mindig talpra állt.

Szakács-Paál István: „A magyar történelemben a szabadság maga a történet.”

Beszédében Székelyföld szerepét is kiemelte, hangsúlyozva, hogy a székelység története a kitartás és a hűség története. Mint mondta, Székelyudvarhely olyan közösség, ahol generációk nőttek fel azzal a tudattal, hogy magyarnak lenni nem csupán származás, hanem tudatos vállalás – a nyelv, a kultúra és a közösség iránti elkötelezettség.

Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében arra emlékeztetett, hogy a történelem során sok nép volt erősebb vagy gazdagabb a magyarságnál, mégis fennmaradt a közösség. Mint fogalmazott, erre több történelmi példa is választ ad: a márciusi ifjak bátorsága, Bethlen Gábor Erdélyének bölcs politikája, valamint az agyagfalvi nemzetgyűlés közösségi összefogása. „A márciusi ifjak nem méricskélték a siker esélyeit, hanem kimondták: a jövőnkről mi akarunk dönteni” – hangsúlyozta.

Soltész Miklós, a magyar kormány egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a nemzeti összetartozás fontosságát emelte ki. Úgy fogalmazott, amikor a székelyföldi közösségek segítséget kértek templomaik vagy oktatási intézményeik megújításához, Magyarország támogatást nyújtott. „Amikor hívtatok, jöttünk: közösen újítottunk fel templomokat, és építettünk bölcsődéket, óvodákat, iskolákat és kollégiumokat a gyermekek és a fiatalok jövőjéért” – mondta.

Soltész Miklós: a székely közösségre ma is számít a magyar nemzet.

Az államtitkár felidézte azt is, hogy korábban sok külhoni magyar úgy érezhette, magára maradt, amikor azt mondták nekik, nincs szükség rájuk. Mint mondta, ezt később igyekeztek orvosolni azzal, hogy a határon túli magyarok állampolgárságot kaphattak. „Ezrek tették le könnyes szemmel az állampolgársági esküt, visszakapva útlevelüket és szavazati jogukat” – emelte ki.

Hozzátette: az 1848–49-es forradalom üzenete ma is aktuális, hiszen akkor is és most is fontos az összefogás. Kiemelte, hogy a szabadságharc idején a székelyek katonákkal és kitartással álltak a magyarság mellett, és ma is számítanak a közösség erejére.

Az ünnepi hangulatot kulturális műsorok tették teljessé: fellépett a Vox Gimiensis, az Oroszhegyi fúvószenekar, a Debreceni Népi Együttes és a Boróka Néptáncegyüttes, valamint közreműködött Kristóf Béla és Rebeka, a Z. Sebess József cserkészcsapat és a Székelyudvarhelyi Hagyományőrző Székely Huszárezred is.

A központi megemlékezés a városháza udvarán folytatódott, ahol egy délutánra ismét megnyílt a Pilvax Kávéház. A program során népdalok, táncelőadások, színházi produkciók és koncertek idézték meg az 1848-as forradalmi hangulatot.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_8pTgRJfW_valasztasi hirdetes maszol.jpg
banner_tKxab5t4_970x250 px.png
banner_HD7Jym8I_728x190 px.png

Kapcsolódók

Kimaradt?