„Bennünk egy a nemzet” – Így emlékeztek Székelyudvarhelyen március 15-re
Koszorúzással és huszárok felvonulásával kezdődött vasárnap Székelyudvarhelyen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc központi ünnepsége. A Márton Áron téren tartott megemlékezésen a szabadság hagyományáról, a székely közösség kitartásáról és a nemzeti összetartozás jelentőségéről beszéltek a szónokok.
Székelyudvarhelyen vasárnap délelőtt kezdődött el az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának központi ünnepsége. A Márton Áron téren 11.30-kor kezdődő rendezvény koszorúzással vette kezdetét, majd a hagyományőrző huszárok felvonulása következett. Az idei megemlékezést a „Bennünk egy a nemzet” mottó jegyében szervezték meg.

Szakács-Paál István polgármester beszédében felidézte: a város már a főünnepséget megelőző napokban is igyekezett méltó módon emlékezni a forradalomra. Mint mondta, egész héten át tartó kulturális programsorozattal idézték fel az 1848–49-es eseményeket, megszólítva a gyermekeket, fiatalokat és az idősebb generációkat egyaránt. A rendezvények között népzenei és komolyzenei programok szerepeltek, és többen felkeresték a temetőkben nyugvó honvédtisztek síremlékeit is.
A polgármester hangsúlyozta: március 15-e annak a napnak az emléke, amikor egy maroknyi fiatal kiállt a szabadságért.
„A magyar történelemben a szabadság nem csupán egy fejezet: maga a történet. Szabadságért harcoltunk Mohács után, szabadságért küzdöttünk Rákóczi zászlaja alatt, szabadságért álltak fel a márciusi ifjak, és szabadságért mentek az utcára az 1956-os pesti srácok is” – fogalmazott Székelyudvarhely polgármestere. Hozzátette: a magyar nemzet története újra és újra arról szól, hogy amikor el akarták venni szabadságát vagy jövőjét, a közösség mindig talpra állt.

Beszédében Székelyföld szerepét is kiemelte, hangsúlyozva, hogy a székelység története a kitartás és a hűség története. Mint mondta, Székelyudvarhely olyan közösség, ahol generációk nőttek fel azzal a tudattal, hogy magyarnak lenni nem csupán származás, hanem tudatos vállalás – a nyelv, a kultúra és a közösség iránti elkötelezettség.
Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében arra emlékeztetett, hogy a történelem során sok nép volt erősebb vagy gazdagabb a magyarságnál, mégis fennmaradt a közösség. Mint fogalmazott, erre több történelmi példa is választ ad: a márciusi ifjak bátorsága, Bethlen Gábor Erdélyének bölcs politikája, valamint az agyagfalvi nemzetgyűlés közösségi összefogása. „A márciusi ifjak nem méricskélték a siker esélyeit, hanem kimondták: a jövőnkről mi akarunk dönteni” – hangsúlyozta.
Soltész Miklós, a magyar kormány egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a nemzeti összetartozás fontosságát emelte ki. Úgy fogalmazott, amikor a székelyföldi közösségek segítséget kértek templomaik vagy oktatási intézményeik megújításához, Magyarország támogatást nyújtott. „Amikor hívtatok, jöttünk: közösen újítottunk fel templomokat, és építettünk bölcsődéket, óvodákat, iskolákat és kollégiumokat a gyermekek és a fiatalok jövőjéért” – mondta.
.jpg)
Az államtitkár felidézte azt is, hogy korábban sok külhoni magyar úgy érezhette, magára maradt, amikor azt mondták nekik, nincs szükség rájuk. Mint mondta, ezt később igyekeztek orvosolni azzal, hogy a határon túli magyarok állampolgárságot kaphattak. „Ezrek tették le könnyes szemmel az állampolgársági esküt, visszakapva útlevelüket és szavazati jogukat” – emelte ki.
Hozzátette: az 1848–49-es forradalom üzenete ma is aktuális, hiszen akkor is és most is fontos az összefogás. Kiemelte, hogy a szabadságharc idején a székelyek katonákkal és kitartással álltak a magyarság mellett, és ma is számítanak a közösség erejére.
Az ünnepi hangulatot kulturális műsorok tették teljessé: fellépett a Vox Gimiensis, az Oroszhegyi fúvószenekar, a Debreceni Népi Együttes és a Boróka Néptáncegyüttes, valamint közreműködött Kristóf Béla és Rebeka, a Z. Sebess József cserkészcsapat és a Székelyudvarhelyi Hagyományőrző Székely Huszárezred is.
A központi megemlékezés a városháza udvarán folytatódott, ahol egy délutánra ismét megnyílt a Pilvax Kávéház. A program során népdalok, táncelőadások, színházi produkciók és koncertek idézték meg az 1848-as forradalmi hangulatot.
CSAK SAJÁT


